Ha valaki gyorsan meg akarja duplázni a tőkéjét, annak kiváló piaczárás utáni lehetőségek adódnak a világban. Lehet venni például tippmix szelvényeket, fel lehet rakni minden lóvét a pirosra vagy a feketére, sőt, ki se kell mozdulni, mert blackjackezni még online kaszinókban is tud bárki. A következő értekezést viszont csak azoknak ajánljuk elolvasni, akik a duplázás lehetőségét hajszolva nem szeretnék kockáztatni, hogy egy másodperc alatt földönfutók legyenek. Azoknak viszont jószívvel, ugyanis szinte minden tradicionális befektetési eszközzel lehet duplázni!
A legújabb Pénz beszél podcast adásban azt vizsgáltuk meg, hogyan lehet befektetésekkel tőkét duplázni.
Az adásban szó lesz még arról, hogy:
- mi a 72-es szabály, hogy lehet vele kiszámolni a duplázás idejét?
- miért kell pénzügyi célokat megfogalmazni?
- miért járunk mégis jobban, ha feladjuk vagy legalább enyhítjük a hozamelvárásainkat?
- mikor, mivel, mennyi idő valójában duplázni?
- mikor érdemes vásárolni?
A felvétel meghallgatásához kattintson ide:
Hétköznapi befektetők is tudnak duplázni befektetésekkel?
A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy mennyi idő alatt lehet megduplázni egy befektetést. Ugyanis a klasszikus befektetési eszközöknél bár nem azonnal, de türelemmel és megfelelő választással szinte biztosan el lehet érni ezt a célt. A kulcs a türelem és az eszközök helyes allokálása, azaz a megfelelő befektetések kiválasztása.
Egy jól diverzifikált portfólió vagy jól megválasztott befektetés esetében sokkal kisebb az esélye a veszteségnek, mint a szerencsejátékoknál. A fő kérdés tehát nem az, hogy lehet-e duplázni, hanem az, hogy mennyi idő alatt lehet ezt elérni.
Miért érdemes a hozamcélokat meghatározni?
Ez a téma azért különösen fontos, mert a pénzügyi tervezés és befektetési stratégia alapvető része annak meghatározása, hogy milyen paraméterekkel érhetjük el pénzügyi céljainkat, például a nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozását.
Ehhez segítséget nyújthat a 72-es szabály, amelyet bárki könnyedén használhat. A szabály lényege, hogy a 72-t elosztva a várható éves hozammal, megkapjuk, hány év alatt duplázódik meg a befektetésünk. Például, ha az S&P 500 évi átlagos 11,5%-os hozamával számolunk, akkor a befektetés 6,26 év alatt duplázódik meg. Az infláció figyelembevételével, azaz 2,5%-os dollárinflációval számolva, a valós (reál) értéknövekedés durván nyolc év. Ami nem rövid, de nem is olyan vészesen hosszú. Azonban a kép ennél természetesen sokkal árnyaltabb, és a szórás az egyes eszközök függvényében meglepően nagy is lehet.
Mennyire kiszámítható a piac a gyakorlatban?
Az előzőek alapján, ha az S&P 500-alapú befektetések reálértéken történő duplázása az elmúlt évek adatai alapján körülbelül 8 év alatt valósítható meg, akkor ez azt jelenti, hogy ha most berakjuk a pénzt, és 8 év múlva kivesszük, akkor tuti, hogy kétszer annyit találunk a helyén? Sajnos nem.
A hosszútávú átlagokat figyelembe véve szélsőséges esetek is előfordulhatnak. Például a dotcom lufi idején, 1996 elején befektetve már másfél év alatt, 1998 közepére lehetett duplázni. Ezzel szemben 1965 és 1982 között, a gazdasági lassulás és az olajválság miatt 17 év kellett a kettes szorzóhoz. Az ilyen nagy szórás mutatja, mennyire befolyásolhatják a makrogazdasági tényezők a hozamokat.
Az arany és néhány népszerű részvény, mint az Nvidia és Tesla, teljesítményét górcső alá vettük, hogy megvizsgáljuk a legjobb és a legrosszabb időszakaikat.
Arany
Az arany árának legjelentősebb növekedése 1971 és 1974 között történt, amikor az amerikai elnök, Richard Nixon, megszüntette a dollár aranyfedezetét. Ennek hatására az arany ára 35 dollárról 195 dollárra emelkedett unciánként, ami három év alatt ötszörös növekedést jelentett.
Ezzel szemben egy negatív példa az 1980 és 2005 közötti időszak, amikor az 1981-ben vásárolt arany értéke 25 éven át stagnált vagy csökkent. Az arany ára csak 2011-ben duplázódott meg, elérve az 1700 dollár/unciát, ami 31 éves időtávot jelentett a befektetők számára.
Érdemes megérteni az ezek mögött a példák mögött munkáló folyamatokat. Az arany árfolyama erősen koncentráltan mozog. Ha hosszú, évtizedes időszakokat elemzünk, látjuk, hogy válságok után jelentősen emelkedik. Például a 2000-es dotcom lufi után gyorsan megduplázott, és hasonló emelkedés történt a 2009-es gazdasági válság után is. A Covid-járvány utáni időszakban is jelentős, 40-50%-os ugrást mutatott. Bár még előttünk áll az inflációs nyomás hatásának kibomlása, reméljük, hogy záros időn belül újabb duplázást láthatunk.
Összefoglalva: Ha megvizsgáljuk az arany árfolyamának mintázatait, azt láthatjuk, hogy az arany leginkább válságok után teljesít jól, ezért ilyenkor van a legnagyobb esélye a befektetőknek a duplázásra.
Ez a mintázat más eszközöknél is megfigyelhető. Vannak időszakok, amikor jobb esélyünk van kiemelkedő eredmények elérésére, és vannak olyanok, amelyek inkább hátráltatnak minket.
Nvidia
Az elmúlt 4-5 évben az Nvidia és a Tesla voltak a legfelkapottabb részvények. Az Nvidia részvényei például az elmúlt két évben többször is megduplázták értéküket. Az első ilyen duplázás 2016 és 2017 között történt, majd 2020-21-ben, és azóta is többször előfordult. Érdekes viszont, hogy 2000-től 2014-ig csak 14 év alatt tudott duplázni, amit a dotcom lufi kipukkanása okozott.
Tesla
A Tesla esetében a leglassabb duplázás 2010 és 2013 között történt, amikor a cég nyilvános részvénykibocsátása után három év kellett a duplázáshoz. Ez megmutatja, hogy a startup tech cégeknek időre van szükségük, míg a befektetők felfedezik őket. Ezzel szemben 2019 és 2020 között, a Covid-járvány alatt, a Tesla részvényei 3-4 hónap alatt megduplázták az értéküket. Ez az időszak volt az, amikor Elon Musk igazán a köztudatba került, a Tesla gyártási kapacitása megnőtt, és az e-mobility hype is ekkor tetőzött.
Bitcoin
Egy másik alternatív befektetési forma, amit érdemes vizsgálat alá vetni, az a Bitcoin. Itt is nagyon hirtelen és gyorsan lehetett duplázni. Az egyik legszemléletesebb példa rá a 2020 novemberétől 2021 áprilisáig tartó időszak, amikor az árfolyam 15 ezer dollárról 60 ezer dollárig emelkedett, mindössze 4-5 hónap alatt négyszerezve az értékét.
Mikor kell tehát vásárolni?
Röviden: amikor senki másnak nincs kedve.
Hosszabban: A részvények duplázásának két fő időszaka van: az egyik, amikor a piac lefeleződik egy válság miatt, és jó minőségű cégek részvényei jelentős árengedménnyel vásárolhatók meg. Példaként említhetjük az Nvidia-t vagy a Facebookot, amelyek részvényei 2021-ben 70%-kal estek, majd gyorsan visszapattantak, akár triplázást is eredményezve.
A másik kedvező időszak a piacokon a (kialakuló) lufik időszaka, vagyis amikor egy valós növekedést nagy figyelem kísér, és azt már egy irracionális növekedés követi. Ilyenkor akár pár nap alatt is duplázni lehet, ahogy a Bitcoin, a Tesla vagy a japán részvénypiac esetében láthattuk. De ilyen példa volt a GameStop részvényeinek gyors felpattanása is, amikor a fórumozók felkapták a témát.
Ezek az időszakok viszonylag szűkek és csak utólag jól behatárolhatók, és jellemzően a legmagasabb kockázattal járnak – vagyis akkor vannak, amikor a befektetők többségének legkevésbé sincs kedve vásárolni.
Különböző eszközök, különböző szabályszerűségek
Hosszú távú befektetési döntéseknél a különböző eszközosztályok hosszú távú átlaghozamait érdemes figyelembe venni.
A legkevesebb hozamot készpénzzel és bankbetéttel érhetjük el, majd az ingatlan következik, ezután a rövid és középhosszú kötvények, vegyes alapok, valahol itt van az arany is hosszútávon, végül pedig a részvényalapok következnek. Viszont amikor a befektető magasabb hozamot szeretne elérni, nem az előző évek eredményeit kell figyelembe vennie, hanem azt, hogy egy adott eszköz milyen kockázattal jár, és ebből milyen várható hozam adódik.
A kockázatvállalás és a türelem kulcsfontosságú szerepet játszanak a magasabb hozam elérésében.
Példaként, míg egy hosszú távú kötvénynél előre megjósolható, hogy mikor fog megduplázódni a tőke, részvények esetén széles spektrumban mozognak az elérhető hozamok, hosszú távon viszont mégis nagyobb eséllyel érhető el magas hozam. A befektetők döntéseit tehát alapvetően a kockázat és a hozam egyensúlya határozza meg, és a türelem elengedhetetlen ahhoz, hogy a befektetések hosszú távon kifizetődjenek.
Ahol véget ér a diverzifikáció, ott kezdődik a szerencsejáték
Fontos, hogy aki közép-hosszú távon gondolkodik, megfelelően diverzifikáljon különböző eszközök között. Például egy dolláros vagy eurós állampapír másodpiacon 4-6% közötti kamatot fizet. Ha ezt kombináljuk az S&P 500 elmúlt száz évre vetített éves eredményével, ami 11,5%, akkor egy átlaghozamból kiindulva a befektetők eldönthetik, hogy ez sok vagy kevés. Ezzel együtt a kockázatokat és a biztonságos eszközöket is ennek megfelelően tudják növelni vagy csökkenteni.
Diverzifikációval növeljük annak a valószínűségét, hogy a befektetéseink eredményei egyenletesebbek lesznek, ami jobban tervezhető hozamokat eredményez. Ez csökkenti annak az esélyét, hogy hosszú időszakokon át stagnáljon a befektetésünk értéke. Igaz, a másik oldalon lemondunk a gyors meggazdagodás lehetőségéről, cserébe viszont stabilabb és egyenletesebb növekedésre számíthatunk.
Ha valaki tényleg a gyors duplázásra játszik, annak az egyedi részvényekkel érdemes próbálkoznia… de! Az egyedi részvények esetében a legnagyobb kockázat az, hogy elveszíthetjük akár a teljes befektetett tőkét is.
Bár vannak stabilnak tűnő cégek, a kockázat sosem zárható ki teljesen. Az egyedi részvényeknél a bennragadás kockázata is nagy, mivel sok vállalat hosszú távon nem termel értékelhető hozamot. Egykor vezető cégek is könnyen eltűnhetnek vagy alulteljesíthetnek az idő múlásával, példaként említhetők olyan korábbi top vállalatok, mint a General Motors vagy egyes vasúttársaságok, amelyek már nem játszanak vezető szerepet a piacon.
Ezzel szemben egy S&P 500 index esetében a teljes tőke elvesztése szinte lehetetlen.
Ráadásul, ha ETF-en, indexkövető alapon vagy befektetési alapon keresztül fektetünk be, az elemzés és az aktív menedzsment feladatát is az alapkezelők végzik el, így nekünk ezzel sem kell foglalkoznunk. Ezek az alapok diverzifikáltak és biztonságosak, bár valószínűleg nem fognak velük előfordulni gyors duplázások, de a stabil piaci átlaghozam elérése ezekkel a legvalószínűbb.
Miért nem érdemes a hozamcélokat meghatározni?
Miután levezettük, hogy a tőkeduplázás a befektetések világában egyáltalán nem egy elérhetetlen cél, most mégis azt mondjuk, hogy érdemes megkérdőjelezni a konkrét hozamcélok kitűzését. Bár sokan gyors duplázást szeretnének, fontosabb reális elvárásokat megfogalmazni. Charlie Munger is megmondta, hogy a boldogság kulcsa az, hogy alacsonyak legyenek az elvárásaink. Magas hozamcélok helyett reálisabb célokat érdemes kitűzni és türelmesnek lenni, mert ez biztosabb utat jelent a befektetések világában. A türelem hosszú távon nagyobb eredményeket hozhat.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
