Kína gazdaságának megítélése rendkívül megosztó. Két egymással szöges ellentétben álló, mégis megalapozott megközelítés alapján is lehet befektetési stratégiát kialakítani vele kapcsolatban. Bár nem célszerű mindent egy lapra tenni, öt szempont mentén érdemes átgondolni a befektetési lehetőségeket és kockázatokat ezen a területen. Segítünk eligazodni a red flag – green flag erdőben!
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban 5 érvet és 5 ellenérvet ismertettünk a Kínába való befektetéssel kapcsolatban.
Az adásban szó lesz még arról, hogy:
- milyen áron lehet most Kínát vásárolni – a szó szoros és átvitt értelmében?
- mi a helyzet a demográfiai változásokkal?
- milyen lehetőségeket kínál Indiához vagy a fejlődő világ egyéb részeihez képest?
- merre tart a kínai GDP?
- mi lesz veled, „Made in China”?
- állambácsi beavatkozik – kinek jó ez?
- mekkora erő van a techszektorban?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi videóra:
Kína a világ egyik legnagyobb gazdasága, és a hazai gazdasági sajtóban is gyakran találkozunk vele. Számos nyomós érv hozható fel amellett, hogy miért érdemes befektetni Kínába, míg erős érvek sorakoztathatók fel azzal kapcsolatban is, hogy miért nem.
1. Volatilitás és piaci szükségszerűségek
Red flag
Ha valaki a szatelit-mag elv alapján hosszú távban gondolkozik, és elfogadja a 10 évnél hosszabb befektetési időtávot, valamint a több mint 10%-os volatilitást egyes részvények esetében, akkor Kína egy megfontolandó lehetőség. Ugyanakkor az ország jelenlegi helyzete nem felel meg az alapvető befektetői elvárásoknak, amit adatokkal is alá lehet támasztani.
Ezért ne vessük el teljesen, de tartsuk észben, hogy léteznek vonzóbb területek is, mint például India, ahol szintén jelentős fejlődési-, és hozampotenciál, ugyanakkor alacsonyabb kockázatokra van esély.
Green flag
Jelenleg a kínai piac rendkívül olcsó. Ezt függetleníteni lehet a gazdasági kilátásoktól. Az elmúlt három és fél évben Kína piaca folyamatosan esett, összesen 60-70%-os veszteséget szenvedett el. Ez azt jelenti, hogy az értéke a kétharmadával csökkent, például a Hongkongi Hang Seng Index visszaesett a 25 évvel ezelőtti szintre, ami szinte példátlan.
Viszont amikor egy piac ennyire leértékelődik, akkor is hatnak rá bizonyos piaci mechanizmusok, például az átlaghoz való visszatérés. Nem fog hirtelen történelmi csúcsokat dönteni, de egy 60-70%-os mínuszból már a középszintre való visszatérés is több tíz százalékos nyereséget eredményezhet a befektetők számára.
Ezért befektetési szempontból már az is elég lehet, ha valami egyszerűen csak nagyon olcsó.
2. Demográfia és növekedési lehetőségek
Red flag
A befektetési piacok vizsgálatakor egy ország társadalmi és politikai berendezkedését egyaránt figyelembe kell venni.
Az elmúlt 40 évben a kínai gazdaság exponenciális növekedést mutatott, de 2020-tól kezdve, a zéró COVID politika negatív hatásai miatt, a növekedés lelassult. A sanghaji kikötők kapacitása csökkent, ami a globális kereskedelmet és a kínai termelést is visszavetette. 2023-ban 140 milliárd dollár távozott a kínai piacról, ami a kínai GDP több mint 1%-a.
Bár Kína GDP-növekedése lényegesen magasabb, mint a fejlett piacokon, például Amerikában és Európában, a belső társadalmi és demográfiai kihívások hosszú távon akadályozhatják a tartós növekedést. Jelenleg a jövedelmi különbségek jelentősek, és az ország társadalmi modellje is kihívásokkal küzd. Különösen aggasztó, hogy 2050-ig 400 millió ember hagyja el a munkaerőpiacot*, ami csökkenti a keresőképes lakosság arányát és a belső piacok forgótőkéjét. Az egygyermekes politika már most érezteti negatív hatásait, és Kína hamarosan külföldi munkaerőre szorulhat a munkaerőhiány kezelésére.
* A nyugdíjba vonulás átlagéletkora 53 év, a halálozás átlagéletkora 84 év, így átlagosan 31 évig kell gondoskodni a jövedelem nélküli emberekről. Ezt nehezíti, hogy a korábbi egygyermekes politika szerint egy személynek két szülőről kell gondoskodnia. Ez nem tesz jót sem a közhangulatnak, sem az emberek anyagi helyzetének. Miközben a nyugdíjkorhatárt emelni kellene, az idősgondozást is magában foglaló szociális támogatási rendszer fejlesztésre szorul.
Green flag
Igaz, hogy Kína gazdasági helyzete korábban nagyon rossz volt, és most sem rózsás, de van ok a reményre és pozitív kilátásokra. Az elmúlt hónapokban javulni kezdtek a gazdasági mutatók, például a fogyasztási index határozottan növekedett a tavalyi év végi mélypontról.
Bár Kína növekedése már nem kétszámjegyű, de az 5-6%-os növekedési kilátás még mindig jelentős a fejlett világ 1-2%-os növekedéséhez képest. Az IMF, a Világbank és a meghatározó alapkezelők is egyetértenek abban, hogy Kína GDP-növekedése kiemelkedő lesz a következő években.
Tehát bár önmagához képest csökkent a növekedés üteme, Kína továbbra is a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkezik a fejlett világ országaihoz képest.
India gazdasági helyzetéhez képest Kína már fejlettebb szinten áll, hiszen India jelenleg olyan szinten van, mint Kína harminc évvel ezelőtt. Ezért India növekedési potenciálja azért óriási, mert mélyebbről könnyebb növekedni. Kína viszont már egy magasabb szintről indul, így bár a növekedés üteme lassabb, a gazdasági kilátások még mindig nagyon kedvezőek. Összességében Kína gazdasága már nem annyira mélypontról jön, mint korábban, de még mindig kiemelkedő a fejlett világhoz képest.
3. Állami szerepvállalás és politikai beavatkozás
Red flag
Kína jelenlegi politikai vezetése az elmúlt 40 év barátkozó és megengedő politikájához képest nagyon protekcionista és központosított irányítást valósít meg. Ez gazdasági beavatkozásokhoz vezet, különösen a Kínában tevékenykedő külföldi cégek életébe. Jól mutatja azt, hogy a politikai rendszerben nincs helye a nyugati típusú vállalkozóknak, ami az Alibaba alapítójával, Jack Ma-val történt: túl nagyra nőtt és végül eltűnt, valószínűleg átnevelő táborba került.
De a képlet megfordítva is igaz. Nemcsak Kína szól bele az ottani cégek életébe, a világ is elfordult tőle: A ’90-es években szinte minden fogyasztási cikk „Made in China” felirattal volt ellátva, és az országok nagyban támaszkodtak a kínai gyártásra az alacsony költségek miatt. Kína ezeket a bevételeket okosan befektette a humán erőforrásokba és fejlesztette az iparágait, mint például az akkumulátorgyártást, az 5G technológiát, az űrtechnológiát, az elektromos autók és a napelemgyártását, amelyben Európát is túlszárnyalta.
Azonban a Covid-19 járvány és a Trump által bevezetett büntetővámok hatására a világ ráébredt Kína növekedésének potenciális veszélyeire az export- és importpiacokra nézve. Joe Biden elnök még szigorúbb intézkedéseket vezetett be Kínával szemben, ez tovább növelve a feszültséget.
Ez a nemzetközi összefogás Kína ellen nagy kockázatot jelent, mivel például a chipekhez és egyéb technológiai know-how-hoz való hozzáférés korlátozásával Kína jelentős hátrányba kerül. A politikai központosítás és a gazdasági szankciók hatása jól látszik a kínai részvénypiacokon is.
Következésképpen jelentős különbségek láthatók az Alibaba és az Amazon piaci értéke között: az Amazon értéke jelenleg mintegy 1,9 trillió dollár, míg az Alibaba piaci kapitalizációja nem éri el a 200 milliárd dollárt.
Az elektromos autók piacán is hasonló a helyzet, ahol a kínai gyártók, bár eladási szempontból vezető szerepet töltenek be, mégsem kapnak olyan magas értékelést, mint nyugati versenytársaik.
Közben az Nvidia piaci értéke épp most érte el a háromtrillió dollárt, ami megmutatja, hogy az innovatív technológiai vállalatok, különösen az amerikai piacokon, komoly támogatást és értékelést kapnak a befektetőktől.
Green flag
A kínai állami beavatkozásokat és protekcionizmust lehet éppen ellentétes szemszögből is értékelni, és pozitívnak látni, hogy Kína stratégiai iparágakban támogat bizonyos vállalatokat. Például a Huaweit vagy a BYD-t, amelyek így világvezetővé válhatnak. Ez segíthet Kínának tovább növelni gazdasági térnyerését, miközben Európa és az Egyesült Államok hasonló intézkedések nélkül maradnak.
Összességében az állami szerepvállalás és protekcionizmus Kína esetében hosszú távon kedvező is lehet, mivel lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági növekedést a saját irányába befolyásolja. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján ez a politika szignifikánsan hozzájárult Kína gazdasági sikeréhez, ellentétben például Indiával, ahol kevésbé volt jelen az állam ebben a szerepben, és ennek következtében elmaradtak a hasonló szintű fejlődéstől.
Ráadásul Kínában az 1970-es évektől kezdve jelentős változások történtek, amelyek már lehetővé tették az átlagemberek számára, függetlenül a társadalmi rangtól és kaszttól vállalkozzanak és fejlődjenek. Ez a változás zsigeri módon beivódott a kínai társadalomba, és látható, hogy az emberek jól tudnak élni a lehetőséggel.
Összességében van rá esély, hogy a kínai társadalom és vezetés kreativitása és adaptabilitása segíteni fog abban, hogy a jövőbeni kihívásokat is sikeresen megoldják.
4. Geopolitikai feszültségek és a technológiai szektor szerepe
Red flag
A politikai és gazdasági bizalom fontos tényező a piacokon.
Ezért bár egyrészről az állami beavatkozás és támogatás valóban lehetőséget teremtett ezeknek a vállalatoknak, hogy világvezetők legyenek az iparágukban. Ugyanakkor a szabad kereskedelem és a szabad tőkeáramlás elvei szerint működő globális piacokon Kína kontrollálja a gazdasági szereplőket. Példa erre az amerikai tilalom a Huawei termékeire – ami egy tisztán bizalomvesztési ügy.
Kína stratégiája, hogy európai piacokra terjessze ki befolyását elég átlátszó… (Magyarország egyébként fontos kapu számukra ebben a folyamatban, mivel innen könnyebben elérhetik Európa többi részét, különösen ha „Made in EU” termékként tudják pozicionálni a termékeiket, hogy elkerüljék a „Made in China” stigma negatív hatásait a globális piacon.)
Viszont a globalizáció a maga megannyi pozitív hatása mellett rendkívül kockázatos is. Mert ha Kína komolyan teret hódít a nyugati piacokon, az maga után vonja azt is, hogy az ország geopolitikai feszültségei komoly kockázatot jelentenek a világgazdaságra és a globális ellátási láncokra nézve.
Szakértők szerint Kína eddig tartóztatta magát a Tajvan elleni katonai beavatkozástól, de a helyzet folyamatosan feszült, és állandó konfliktusok alakulnak ki a határsértések és a hadihajók jelenléte miatt. Tajvan pedig kritikus szerepet tölt be a világ chipgyártásában, így a TSMC már ezért nyit üzemeket Európában és Amerikában, hogy ne legyen teljesen függő a tajvani kapacitásoktól.
Ha Kína megtámadná Tajvant, ez súlyosan érintené a technológiai szektorát, inflációt és globális gazdasági zűrzavart okozva. Szankciók lennének várhatók Kína ellen, amelyek hasonlóak lennének azokhoz, amelyeket Oroszország ellen alkalmaztak. Ez a helyzet komoly elszigetelődést eredményezhetne az ország számára a globális kereskedelemben.
Green flag
Egy Tajvan-Kína konfliktus nyomában fellépő globális válság esetén nem biztos, hogy Kína gazdasága szenvedné-e meg a legjobban a helyzetet.
A kínai részvénypiac jelenleg nagyon olcsónak számít ár-érték arány szempontjából. A technológiai szektor például évről évre növeli nyereségeit és terjeszkedik. Az Alibaba forgalma példázza ezt a dinamikát, ami rendkívüli mértékű, egy napja (!) összehasonlítható a féléves magyar GDP-vel. Ár-érték arány szempontjából (P/E kb. 8) szembeállítva az amerikai piaccal (ahol 20-25 körül van), pofátlanul olcsónak tűnik.
5. Hosszútávon gyűrűző problémák és lehetőségek
Red flag
A kínai részvénypiac jelenlegi olcsó árazása ellenére a hosszú távú kilátásokat is fontolóra kell venni. A részvények rövid távú emelkedése 10-15%-os lehet, de hosszabb időtávon nem biztos, hogy az elmúlt 40 évben látott növekedési ütemet ismételheti meg Kína. A pedig befektetés hosszabb távú döntés, amit évekig kell figyelni és esetlegesen a piaci korrekciókat is el kell viselni.
A Kína gazdasági helyzetére vonatkozó aggodalmak között szó kell essen a hitelrendszer túlzott kihasználtságáról és az ingatlanpiaci kockázatokról is. Az Evergrande csődje és a szellemvárosok jelenléte példázza a piac sérülékenységét. Az ingatlanokkal spekuláló emberek kockázatot vállaltak, és most nehéz helyzetben vannak, ami növeli az elégedetlenséget a kormánnyal szemben.
Ezen túlmenően, a bankrendszer problémái és a nem teljesítő hitelek gyarapodása tovább súlyosbítják a helyzetet. A kormány eddig nem talált hatékony megoldást ezek kezelésére, és ez a gazdasági kilátásokra is negatív hatást gyakorolhat.
Összegzésül: bár rövid távon piaci ugrások is várhatók, hosszabb távon számos kockázati tényező nehezíti Kína stabil gazdasági növekedését és a részvénypiaci stabilitást.
Green flag
Korábban, amikor hasonló alacsony értékeltségi szinteket mutatott a kínai piac, mindig következett egy jelentős emelkedés. Grafikonok és múltbeli mintázatok alapján várható, hogy masszív visszapattanás következik. A múltbeli adatokra és statisztikákra márpedig sok befektető alapoz stratégiát.
A jelenlegi kínai piaci helyzet ráadásul hasonló lehet a 2008-as amerikai válsághoz, amikor a legmélyebb ponton, a legkilátástalanabb helyzetben adódtak a legjobb vásárlási lehetőségek. Akkor, amikor az intézkedések kezdtek hatni és a piac enyhült, jelentős emelkedés következett be, több tíz százalékos növekedéssel a következő évtizedben.
A kockázatvállalás kérdése is felmerül: azok, akik a legzavarosabb időszakban mernek befektetni, gyakran a legjobb árakon vásárolhatnak, de ezzel együtt persze a legnagyobb kockázatot is vállalják. Mégis, minél nagyobb a visszapattanás, annál nagyobb a lehetőség arra, hogy egy emelkedő trendet lehet kihasználni. A befektetőknek tehát érdemes figyelniük a piaci jeleket és alaposan mérlegelniük, hogy milyen időpontban lépnek be a piacra, és milyen hosszú távú kilátásokat terveznek.
Sok ok van tehát, ami ambivalens érzéseket válthat ki az emberből Kína. Ezek összefoglalva:
Miért kockázatos befektetni Kínába?
- Politikai és gazdasági instabilitás:
- Az állami beavatkozások és a központosított irányítás gazdasági bizonytalanságot okozhatnak.
- A protekcionista szabályozások elidegeníthetik a külföldi befektetőket.
- Geopolitikai feszültségek:
- Az USA-val és más országokkal fennálló kereskedelmi háborúk és szankciók.
- A Tajvannal kapcsolatos katonai konfliktusok lehetősége.
- Árnyékbankrendszer és ingatlanpiac válsága:
- Az árnyékbankrendszer és a nem teljesítő hitelek növekedése.
- Az ingatlanpiaci problémák, mint az Evergrande csődje és a szellemvárosok jelenléte.
- Demográfiai kihívások:
- A munkaerőpiac csökkenése a következő évtizedekben a népesség öregedése miatt.
- Az egygyermekes politika hosszú távú negatív hatásai.
- Társadalmi és gazdasági különbségek:
- Jelentős jövedelmi különbségek és a belső piacok forgótőkéjének csökkenése.
- A társadalmi modell kihívásai, amelyek akadályozhatják a tartós növekedést.
Miért jó lehetőség befektetni Kínába?
- Olcsó részvényárak:
- A kínai piac jelentős leértékelődése lehetőséget kínál olcsó részvények vásárlására.
- Az átlaghoz való visszatérés mechanizmusának köszönhetően potenciális nyereség várható.
- Gazdasági növekedési potenciál:
- Bár a növekedés lassult, az 5-6%-os növekedési ütem még mindig jelentős a fejlett világ országaihoz képest.
- A gazdasági mutatók javulása és a fogyasztási index növekedése.
- Állami támogatás és stratégiai iparágak fejlődése:
- Az állam stratégiai iparágakat támogat, mint az akkumulátorgyártás, 5G technológia és elektromos autók.
- Ez hosszú távon növelheti Kína gazdasági térnyerését.
- Társadalmi változások és vállalkozási lehetőségek:
- A ’70-es évek óta jelentős változások történtek, amelyek lehetővé tették az emberek számára a vállalkozást és fejlődést.
- A kínai társadalom és vezetés kreativitása és adaptabilitása segíthet a jövőbeni kihívások megoldásában.
- Hosszú távú visszapattanási lehetőség:
- Hasonlóan a 2008-as amerikai válsághoz, a jelenlegi mélypont után jelentős emelkedés várható.
- A múltbeli mintázatok alapján masszív visszapattanás következhet be, ami hosszú távú befektetési lehetőségeket kínál.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi videóra:
