Ó, ió, ció – infláció?

Mit kíván a magyar nemzet? – erre kiderült a válasz. És mit nem nem kíván a magyar nemzet? – utóbbi kérdésre többféle frappáns válasz lenne adható, pénzügyi szempontból kétségtelenül az infláció az egyik legrémisztőbb dolog. És ahogy a világban jelenleg körbe tekintünk, az inflációtól félni egyáltalán nem is irreális érzés.

Inflációs félelmek: átmeneti sokk vagy tartós probléma?

Az elmúlt időszak geopolitikai eseményei – különösen az iráni konfliktus és az ennek hatására megemelkedő energiaárak – ismét reflektorfénybe helyezték az infláció kérdését, hiszen az energiaárak változása gyorsan begyűrűzik a gazdaságba, és történelmileg az egyik leggyorsabb inflációs hajtóerőnek számít. 

Ennek nyomán a befektetőkben felmerülhet a kérdés: egy újabb, 2022-höz hasonló inflációs hullám kibontakozását látjuk, vagy mindössze egy átmeneti, rövid távú sokkról van szó?

Nem a méret számít, hanem az időtáv

Bár a hírek valóban drámai képet festenek, a jelenlegi helyzet értelmezésekor érdemes különválasztani a rövid és a hosszú távú folyamatokat.

Rövid távon valóban megjelent egy inflációs nyomás:

• az energiaárak emelkedése miatt nőnek a költségek,
• az elemzőházak inflációs várakozásai emelkedtek,
• a piacok elkezdték beárazni a bizonytalanságot.

Ugyanakkor ezek a változások nem drasztikusak: jellemzően 2–3 százalékpontos felülvizsgálatról beszélünk.

Hosszabb távon viszont egészen más képet látunk: a vezető nemzetközi alapkezelők és jegybankok előrejelzései szerint az infláció továbbra is a célértékek közelében stabilizálódhat.

Miért nem ugyanaz történik, mint 2022-ben?

Bár a párhuzam kézenfekvő, a mostani inflációs környezet több szempontból is eltér a 2022-es helyzettől.

A korábbi inflációs hullám alapvetően keresleti oldalról indult:

• a Covid utáni gazdaságélénkítés hatalmas mennyiségű pénzt juttatott a piacokra,
• a lezárások alatt felhalmozott megtakarítások egyszerre kezdtek el áramlani,
• a kereslet hirtelen ugrott meg, amit a kínálat nem tudott lekövetni.

A mostani helyzet ezzel szemben inkább kínálati sokk:

• az energiaellátás akadozása növeli a költségeket,
• nem a kereslet robbanása hajtja az árakat,
• a hatás eddig jóval visszafogottabb.

Ráadásul az energiaárak emelkedése sem közelíti meg a 2022-es szinteket. Akkor extrém kilengéseket láttunk, most inkább egy mérsékelt felpattanásról beszélhetünk.

Következtetés: a kiváltó okok különbözősége miatt a hatások is várhatóan enyhébbek és kevésbé tartósak lesznek.

Stagfláció: reális forgatókönyv?

Az alacsony gazdasági növekedés és a magas infláció együttes jelenléte = stagfláció. Ez a ’70-es évek egyik legnagyobb gazdasági kihívása volt, és sok befektető tart attól, hogy hasonló helyzet alakulhat ki.

A jelenlegi környezet azonban több szempontból is eltér attól az időszaktól:

• a gazdaságok ma kevésbé energiaintenzívek,
• a szolgáltató és technológiai szektor súlya jóval nagyobb,
• a jegybankok hitelessége erősebb,
• és rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyekkel az infláció kordában tartható.

Mindeközben a gazdasági növekedés valóban gyenge:

• Európában szinte stagnálás,
• az USA-ban mérsékelt bővülés,
• Magyarországon szintén visszafogott dinamika látható.

Összességében: a stagflációs félelmek érthetők, de jelenleg inkább kockázatként, mintsem alapeseti forgatókönyvként érdemes kezelni őket.

Mit mondanak a vezető elemzőházak?

A nemzetközi konszenzus meglepően egységes képet mutat.

Az amerikai infláció várhatóan:

• 2026-ban 2,7–3% között alakul,
• 2027-ben 2,3–2,5% körül stabilizálódik.

Az eurózónában az Európai Központi Bank előrejelzései szerint:

• 2026: ~2,3%
• 2027: ~2,2%
• 2028: ~2,1%

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi eseményeket már beépítették a várakozásokba, és még így sem számítanak elszabaduló inflációra.

A növekedési kilátások ugyanakkor visszafogottak:

• Európa: alacsony, 1% körüli növekedés,
• USA: mérsékelt,
• globálisan: lassuló dinamika.

A nagy kép tehát:

• enyhén emelkedő infláció rövid távon,
• stabil infláció hosszú távon,
• gyenge, de nem összeomló növekedés.

Mit jelent ez a befektetők számára?

Az egyik legfontosabb következmény a kamatkörnyezet várható átalakulása.

Kötvények

Ha az infláció rövid távon emelkedik:

• a jegybankok nem sietnek kamatot csökkenteni,
• szélsőséges esetben akár emelés is szóba kerülhet,
• a hozamkörnyezet magasabb szinten stabilizálódhat.

Ez több irányból is hat a befektetésekre:

• rövid távon magasabb hozamok érhetők el bizonyos kötvényeken,
• hosszabb távon, ha az infláció visszarendeződik, ezek a hozamok kedvező reálhozamot eredményezhetnek,
• viszont az infláció emelkedése érzékenyen érinti a hosszú lejáratú állampapírokat, így ezek rövid távon kockázatosabbá válhatnak.

Részvények

Ami előtérbe kerülhet:

• energiaszektor
• infrastrukturális vállalatok
• bizonyos nyersanyagok
• védelmi ipar

A részvények összességében továbbra is kiemelt szerepet kapnak, hiszen hosszú távon képesek lehetnek infláció feletti hozamot biztosítani. Különösen igaz ez azokra a területekre, ahol strukturális növekedés is jelen van (energiaátmenet, technológia, automatizáció).

A legfontosabb tanulság: nem rövid távra játszunk

Hiába keres sok befektető azonnali megoldást a hirtelen növekedő infláció ellen, nincs S.O.S. megoldás.

🙁

Valójában:

• az infláció elleni védekezés nem rövid távú taktika,
• hanem hosszú távú portfólióépítési kérdés.

Nem az a cél, hogy kitaláljuk, mi véd meg holnap egy inflációs ugrástól, hanem olyan stratégiát alkotni, ami képes 5–10 éves időtávon reálértéken növelni a vagyont.

Továbbra se tudni: mi lesz veled, forint?

A hazai befektetők szempontjából külön kérdés a forint viselkedése, amely jelenleg meglepően stabilnak – sőt időnként erősnek – mutatkozik, annak ellenére, hogy a nemzetközi környezet indokolhatna nagyobb volatilitást.

Ennek hátterében több tényező is állhat:

• a viszonylag magas hazai kamatszint,
• a külföldi tőke „hozamvadászata”,
• valamint a piaci várakozások (pl. politikai változások beárazása).

Ugyanakkor: az erős árfolyam nem egyenlő a stabil árfolyammal.

A forint továbbra is érzékeny deviza, amely gyorsan reagálhat a nemzetközi eseményekre – különösen egy olyan környezetben, ahol az inflációs kockázatok és az energiafüggőség továbbra is jelen vannak.

Összefoglalás

A jelenlegi inflációs környezet nem igényel kapkodó reakciókat, viszont annál inkább tudatos, előre felépített stratégiát. Ha szeretné megtudni, hogyan védheti meg és gyarapíthatja megtakarításait inflációs környezetben, vegye fel velünk a kapcsolatot! Szakértőink segítenek az Ön céljaihoz illeszkedő megoldások kialakításában.