Skip to main content

Sosem volt még ennyire drága az arany unciája, ezért nagyon úgy tűnik, hogy egy modernkori aranyláz bontakozik ki éppen a befektetések világában, pedig nem egyszerű fogást találni rajta. Hajlamos hosszú ideig stagnálni, aztán kilőni, a piachoz képest inverzen mozog, és a mennyisége is véges, de az évezredes beágyazottsága és a válságokkal szembeni értékállósága miatt még mindig jogosan kér magának helyet a portfólióban.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen megtárgyaljuk, milyen piaci kölcsönhatásokban értelmezendő az arany, mint befektetés!

A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:

Az aranyat nem lehet ugyanúgy értelmezni, mint egy részvényt vagy egy kötvényt, az arany sokkal inkább egy valutaként értelmezendő. Összehasonlítva más befektetésekkel, még inkább igaz rá, hogy tág kontextusban kell vele gondolkodni, és úgy megvizsgálni, hogy például részvényekhez képest mikor és hogyan teljesít.

Ráadásul a befektetési guruk között is megoszlik a népszerűsége, Warren Buffett nem ajánlja, Ray Dalio szerint viszont kihagyhatatlan része egy portfóliónak. Viszont ha valami ennyire megosztó, akkor annál inkább érdemes alaposan megvizsgálni…

Milyen felhajtóerők működnek az arany árfolyama mögött?

  1. Gazdasági bizonytalanság

Az elmúlt öt év társadalmi nehézségei gazdasági nehézségeket is hoztak magukkal. A 2020-ban berobbant és 2021-ig kitartó Covid-járvány után, 2022-ben elkezdődött az orosz-ukrán háború, annak a nyomában az energiaválság, 2023-at pedig amerikai bankcsődökkel kezdtük, amit gyengülő dollárárfolyam és kamatemelések követtek. Talán az utóbbinak már a végén vagyunk, de várhatóan így is globálisan recesszió elé nézünk. Hogy melyik régióban mennyire lesz komoly a válság, az még nyitott kérdés, az viszont biztos, hogy az általános bizonytalanság mindig kedvez az arany árfolyamának.

Ezért is definiálhatjuk válságfémként.

  1. Jegybanki vásárlások
  2. első negyedévében a jegybankok majdnem 230 tonna aranyat vásároltak. Ez olyan brutális vásárlási láznak mondható, ami szintén megdobta az arany árfolyamát. Tették mindezt amellett, amit a sima ékszerarany, illetve a technológiai ipar ebben az időszakban amúgy is felszívott.

Mennyi is pontosan az annyi?

Egy uncia arany kb. 31 gramm. Az általános viszonyítási szám az, hogy egy uncia arany hány dollárért kapható. 2022. év végén ez kb. 1800 USD volt, ami azóta rekord szinteket is döntögetett, 2030-2040-2050 USD fölé emelkedett. Mivel könnyen lehet, hogy az igazi bajok még csak most kezdenek kialakulni, ez még mehet akár feljebb is a következő időszakban.

  1. azért is jó viszonyítási pont, mert az az év indult úgy, hogy gyakorlatilag mindenhol megreccsent a részvénypiac, a kötvénypiac és az ingatlanpiac is, az arany viszont tartotta magát. Ennek ellenére mégis sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az arany jó befektetés-e, és bizony van alapja ennek a kételkedésnek. Méghozzá azért, mert 2012-2022 között, ez volt kb. az egyetlen olyan eszközosztály, ami szinte meg sem mozdult.

A részvénypiac triplázódott, a kötvénypiac is emelkedett valamennyit, az ingatlanok elszálltak, és még pénzpiaci alappal is lehetett pénzt keresni, ha valaki forintból eurót vagy dollárt vett, ezzel szemben, hogyha valaki csak aranyat vett (persze nem forintban), akkor ez alatt az évtized alatt évi átlag 1 % hozamot ért el. Ez meg könnyen elveheti az ember kedvét.

Nem minden fénylik, ami arany

Úgy tűnik, hogy a kriptóláz ráadásul mintha szemben állna az egész aranytézissel.

Ez a digitális aranyláz.

Sokan úgy gondolják, hogy a két dolog nem férhet el egymás mellett. Ha már van egy újfajta, digitálisan bányászható arany, akkor az egész konzervatív régiónak mennie kell a levesbe. Pedig úgy is lehet rá tekinteni, hogy a kettő bizonyos tekintetben ugyanaz, mert hasonló erők hajtják, legalábbis befektetési szempontból.

Mindkettőre lehet alternatív eszközként tekinteni, amennyiben az arany sem olyan eszköz, mint egy ingatlan, egy kötvény, vagy egy vállalat, ami tud pénzt termelni, hanem egy valuta, amit pénzként használnak. Ez lett volna eredetileg a terv a kriptókkal is, csak a gyakorlatban nem ez valósult meg. Viszont az aranyat sem arra használjuk már, hogy adjunk-vegyünk belőle, hanem hogy egy viszonyítási pont legyen, amihez vissza tud térni a pénz, amire úgy tudunk tekinteni, mint egy alternatív fizetőeszközre.

Véleményünk szerint ezért van helye az aranynak a portfolióban, klasszikus esetben 5-15 %-ban. Viszont a digitális aranynak, ha már így nevezzük a kriptót, annak nem feltétlen, és ezt alátámasztja az is, hogy a nagy jegybankok egyelőre még nem vásárolnak mohón a kriptódevizákból. Például 2023. első negyedévében Kína folyamatosan dobta piacra az 1-3-5 és 10 éves amerikai állampapírokat, és helyette aranyat vásárolt. Több mint 8 tonnával növelte az első negyedévben az arany kitettségét.

Történelmi bizalom

Az aranynak van egy többezer éves kulturális beágyazottsága, ami onnan indult, hogy egykor tényleg pénzként használták. Egészen pontosan hatezer éve értékállóságot mutat, ezért képvisel egy státuszt, a gazdagságot, a jólétet, a bőséget szimbolizálja.

A nemesfém köré szerveződött hit lényegesen erősebb, mint egy sokkal nehezebben érthető, és nem kézzel fogható kriptodeviza esetében.

Szeretné megtudni, milyen további tények alapján érdemes kialakítania az arannyal kapcsolatos befektetői stratégiáját? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja:

Amíg a készlet tart

Észben kell tartani, hogy bár az arany egyelőre „mindenki” számára elérhető, de a mennyisége véges.

209 ezer tonna aranyat bányásztak ki eddig a világban, és ennek a kétharmadát az 1950-es évektől. Előretekintő tanulmányok szerint körülbelül 15-17 éven belül, de legkésőbb 2050-re a jelenlegi aranybányáknak a 95 %-a ki lesz bányászva. Az pedig törvényszerű, hogy amiből kevés van, annak folyamatosan megy fel az ára, így a jelenlegi értékállóságát a következő évekre, évtizedekre, akár évszázadokra is meg fogja őrizni.

Amellett, hogy tartalékot képez és befektetési célokat szolgál, a technológiai szektor fizikailag is felhasználja (évente kb. 300 tonnát), hiszen a készülékgyártásnál alkalmazzák, ebből a szempontból pedig többfunkciós.

Alapkezelői, illetve jegybanki aranystratégia

Figyelemre méltó, hogy hogyan viszonyul az arany a többi befektetési eszközhöz (kötvényekhez-részvényekhez) a globális piacon.

Az arany napi kereskedési volumene 150 milliárd dollár. Ez több, mint a Dow Jones Industrial Average-é, vagy az amerikai 1, illetve 3 éves állampapír az elsődleges kereskedőknél. Annyi, mint az éves magyar GDP. Tehát nagyon komoly forgalom van benne.

Ugyanakkor, ha a másik oldalt vizsgáljuk meg, a nagy alapkezelőknél (vagyis a globális pénzügyi eszközökbe fektetett 266 billió USD-ből) az arany még mindig nem haladta meg az 1 %-ot. Annak ellenére, hogy a mennyisége véges, ők még mindig csak ennyit tartanak benne (bár folyamatosan kicsit növelik), míg a jegybankok soha ilyen mértékű arany mennyiséget nem tartottak a kincstárban.

A jegybankoknál globálisan, a tartalékinstrumentumok mellett a dollár 50 %-os tartalékdevizaként szerepel, az euró az 16 %, a svájci frank 2 %, és az arany 16 %. Tehát hatalmas mennyiségű aranyat tartanak a jegybankok, nem véletlenül.

Magánszemélyként is az lehet a célravezető stratégia az arany befektetésben, mint amit globális jegybanki trend mutat, vagyis hogy 15-16 %-ban jó, ha van arany befektetésünk is valamilyen formában.

Milyen eszközökben érhető el az arany?

Ha a nagymamától örököltünk egy nyakláncot, meg egy fülbevalót, az nem aranybefektetés, az törtarany.

– Befektetőknek léteznek arany lapkák akár 1 grammostól egészen több kilós rudakig

– Digitális formában vannak ETF-ek, befektetési alapok, amik arany fedezettel futnak, és egy az egyben lekövetik az arany árfolyamát

– Lehet arany-vállalatokba, -bányászati cégekbe is befektetni, amikkel szintén diverzifikálni tudjuk a portfoliót. Ráadásul ez inverzen, tehát hosszú távon ellentétesen mozog, mint a részvénypiac vagy a kötvénypiac, tehát jó kiegészítésként szolgál.

Ezt egy korábbi adásunkban már részleteztük.

Mitől nő az arany ára önmagában (és ezzel együtt az árfolyama)?

– Van egy termelési költsége, ami folyamatosan nő. Ha megrekedne az arany ára egy bizonyos szinten, akkor utolérné a termelési költség. Erre volt is példa egy pár évvel ezelőtt, vagyis hogy nagyon közel került egymáshoz az, amennyiért ki lehet bányászni, meg amennyiért el lehetett adni. Ilyenkor leállítják a bányát (hisz nincs a bányászatban profit), és ez visszahat, mert kevesebb arany lesz, így felértékelődik, és újból elkezdik vásárolni. Ezután lassan visszakapcsolják a termelési kapacitásokat.

– A világon mindenhol infláció van, történelmi példákból tudjuk, hogy ez is érinti, ráadásul pozitívan. Mivel a befektetők hajlamosak a közismert valutákból felé menekülni, ezért a központi bankok monetáris politikája az infláció ellenőrzésében kulcsfontosságú az arany árfolyamának alakulásában.

– Véges a mennyisége. Vagyis ritka, és mint ilyen, támogatja a hosszú távú befektetési vonzerejét, piaci mérete azonban elég nagy ahhoz, hogy a befektetők széles köre ki tudja használni.

– Sokan spekulálnak rá. Tíz évig meg se mozdult az ára, de az elmúlt egy évben, amikor kb. mindennel veszíteni lehetett, az arany nem hogy tartotta magát, de még történelmi csúcsig növekedett is. Ebből le lehet vonni azt a következtetést is, hogy ha tíz évig nem mozdult, most se fog, meg azt is, hogy olcsón lehet vásárolni és még jobban ki fog lőni. Tehát ez a stagnálás, majd inverz mozgás szintén feltolja az árát.

Összefoglalva: ha befektetési oldalról nézzük, az arany magas kockázatú befektetés, ezért nagyon hosszú távra ajánlott. Még a részvényvásárlást is legalább 10 évre, de az arany tartását meg végképp hosszú távra, akár generációkon átívelő befektetésre kell tervezni.

Jogos-e végül is a fanyalgás?

Ha valaki még mindig szkeptikus, gondolja át, hogy szerinte a jövőben lesznek-e geopolitikai feszültségek, lesznek-e válságok, azok nyomában pedig lesznek-e bankcsődök. Reálisan ezeknek a kérdéseknek mindegyikére igen a válasz, mert visszavezethetők az emberi természetre. Így akkor az is valószínűsíthető, hogy az arany jó fedezeti- és jó menekülő eszközként funkcionál majd.

Lehetett látni, hogy a Silicon Valley bankcsőd idején is – amivel elindultak a bankpánikok az Amerikai Egyesült Államokban – az arany árfolyama nagyon jól reagált és ellenpólust képzett az általános piaci hangulattal szemben. Ezért van az is, hogy a legnagyobb alapkezelők és elemzőházak nem félnek kimondani 10 éves időintervallumra, hogy 2500-2800 dollár lesz az arany unciákénti ára.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson az alábbi linkre:

A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Tátrai Csaba az InwestMentors privát bankárai.

 

 

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem