Tesla, Meta, Amazon, Apple – mi a közös ezekben a cégekben? Az mindenképpen, hogy slágerrészvénynek számítanak. Vagyis olyannak, amit nagyon sokan vásárolnak, ezért azoknak a laikus befektetőknek, akik egyedi részvénybe akarnak fektetni, valószínűleg azonnal beugranak, mint jó vételi opciók. De ismertség ide vagy oda, egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek érdemes foglalkoznia velük.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben laikusok számára adunk támpontokat ahhoz, hogyan érdemes egyedi részvényeket vásárolni.
A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:
Nem a méret a lényeg!
A KBC-nek van összesítése arra vonatkozóan, hogy a magyar papírokon és az alapokon kívül mely részvények futnak a legjobban: a gigantikus méretű és elképesztő márkaismertségű cégek. Ezek halandó ésszel szinte tényleg felfoghatatlan méretűek – például az Apple-nek a magyar GDP-hez képest 20-szoros mértékű a piaci kapitalizációja. De attól még, hogy ezek a cégek nagyok, és távolról stabilnak tűnnek, nem feltétlenül kell vakon hinni bennük, és all in beléjük fektetni pénzt és bizalmat.
Az egyedi részvény-vásárlásnak eleve rengeteg buktatója van, aminek az origójában az áll, hogy az átlag befektető nem részvényelemző. Sőt, még a részvényelemző se jós vagy mágus, ráadásul nem is feltétlenül ért egyet a másik részvényelemzővel, aki ugyanabból a rendelkezésre álló információból más következtetésre jut.
Előfordul, hogy egy részvényt 10 elemzőből 5 vételre ajánl, 5 szerint meg el kéne adni, és a nagy alapkezelők, meg a profi befektetők sem pont ugyanazokat a cégeket vásárolják. Így könnyű belátni, hogy a kisbefektető végképp nehezen tud felelős és nem érzelmi alapú döntéseket meghozni.
A szakemberek hivatásszerűen azzal foglalkoznak, hogy maximalizálják a befektetésre mérhető hozamokat. Jobb eszköztárral, nagyobb tudásbázissal rendelkeznek, és több adatból dolgoznak. A Bloomberg terminálon például nagyon sok analitikus-, és egyéb adat található meg, viszont a hozzáférés havonta 2000 dollárba kerül. Ezzel még egy őrületes géniusszal megáldott kisbefektető is nehezen tudja tartani a lépést.
Viszont attól még, hogy ezeknek a giga cégeknek az esetében igaz, hogy hihetetlen profitot produkálnak évről évre, és tényleg nem kell attól tartani, hogy a következő évre megszűnnek, azért egy-egy hír sokkal jobban meg tudja rángatni az árfolyamaikat, mint azt egy laikus elsőre hinné.
Miben mérhető a kockázat?
Egy részvény kockázatát az alapján határozzák meg, hogy jellemzően mekkora a kilengésének a nagysága és a gyakorisága.
Ha az elmúlt 5 év korrekcióit megvizsgáljuk, az Alphabeten (Google) volt olyan időszak, amikor 40%-os volt a korrekció. Az Apple-ön 30 %, de a Meta (Fecabook), a Netflix és a Tesla esetében is előfordult kb. 75 %-os korrekció.
Mi akkor az alternatíva?
Attól még, hogy az egyes cégek működését nehéz kívülállóként kutatni vagy bejósolni, még nincs kizárva a kisbefektető a részvényvásárlás világából. Létezik más, aranyközéputas megoldás is a részvények világában. Az előbb említett egyedi részvények 30-75 %-os korrekciójához képest az elmúlt 5 évben az S&P 500-on csak kb. 25 % volt.
Különböző befektetési alapokkal és ETF-ekkel tehát sokkal nagyobb bejósolhatóság mellett is kiváló hozamokat lehet elérni. Mindkettő egy egységnyi befektetett összeget valamilyen logika mentén több felé oszt szét. Az ETF-eknél ez jellemzően indexkövetést jelent, tehát automatikusan lekövetik az 500 legjobb amerikai vállalat változásait. A befektetési alapok háttérben pedig egy know-how és egy egész alapkezelői csapat van, ami dönt arról, hogy milyen arányban és melyik cégeket vegyék meg.
A lényeg mindkét esetben az, hogy nem a befektetőnek kell kitalálni, az interneten kikutatni, és aztán betippelni, hogy melyik részvényt vegye meg, hanem van egy index, vagy egy tapasztalt alapkezelő, aki fogja a kezét és segíti a döntésben – nem csak a vásárlással kapcsolatban, hanem akkor is, amikor a részvények mozgása idején kitartásra van szükség.
Utóbbi pedig nagyon fontos kérdés, mert aki eleve egy impulzus alapján vásárolt, az kevésbé tud kitartani a döntése mellett, hiszen valószínűleg nincs mély meggyőződése azzal kapcsolatban, hogy miért is fog az a bizonyos cég hosszú távon jól működni.
Összefoglalva: azzal nem lehet megverni a profikat, ha megpróbálunk jobb részvényeket választani, mint ők. Nagyon kicsi rá az esély, hogy ez sikerülni fog. Viszont van rá megoldás, hogy a részvénypiacon mégis jó eredményeket tudjon a kisbefektető elérni.
Szeretné megtudni, hogyan tudja megverni egy laikus is a piacot? Legújabb Podcast adásunkból megtudhatja.
Titkos fegyver: a befektetési időtáv
Know-how, szakmai háttér, befektetői rutin ide vagy oda, minden tehetségnél és jól elemzett adatnál fontosabb a türelem és a kitartás.
Mert az, hogy kitartunk a választásunk mellett, fontosabb, mint az, hogy jól választunk-e. Az átlag tréder el akarja találni a piac alját, meg a tetejét, pedig az valójában bejósolhatatlan. Statisztikák szerint sokkal jobban járnak azok a befektetők, akik nem csak random választanak egy-egy részvényt, és abból ki-be ugrálnak, hanem akik több részvényt vesznek és azt sokáig stabilan tartják.
Befektetői pszichológia
Az indexek vásárlása mellett a másik lehetséges megoldás, amivel meg lehet verni a piacot, ha megfelelő időtávon megtartjuk őket. Csak ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Hiszen nagyon nehéz bízni abban akár évtizedeken keresztül, ami olyan absztraktnak hangzik, mint az, hogy „S&P 500” vagy hogy „ETF”.
Ehhez képest a Teslában könnyebben marad meg a kisbefektető bizalma, nem csak akkor, ha neki is ilyen autója van, vagy ha tetszik neki a formája, esetleg egyetért az elektromos autózás fejlesztéseivel, hanem már azáltal is, hogy Elon Musk a csapból is folyik.
Az érzelmek nem jó tanácsadók
Befektetések esetében nem jó tisztán az érzelmekre hagyatkozni, de nyilvánvalóan nehéz őket kihagyni a játékból. Bizonyos módon azért mégis a saját oldalunkra állíthatjuk őket.
Az arany középút az érzelmek és a ráció között, ha a befektető a portfóliójának egy részét bizonyítottan eredményes befektetési alapba vagy indexbe rakja, és csak egy kisebb részét, 5-10-20 %-át olyanba, amivel kapcsolatban nagyobb a kockázatvállalási kedve, amihez jobban kötődik, ami valamiért érzelmi szinten megérinti. Az utóbbi esetében valószínűleg a kilengéseket is jobban tolerálja majd, ezért meg tudja tartani akár kifejezetten hosszú távon is.
Összefoglalva: Nagyon fontos kérdés, hogy a befektető be tudja-e vállalni azt a kockázatot, ami az egyedi részvény-vásárlással automatikusan együtt jár, vagyis hogy óriási kitettsége van egy cég felé. Ha nem tudja tolerálni a kilengéseket, akkor jobb, ha kiegyensúlyozottabb, kollektív megoldások felé orientálódik.
Dafke
Aki minden intelem mellett vagy dacára is egyedi részvény vásárlására adná a fejét, és nem kér a döntéséhez szakmai segítséget, annak érdemes vigyázó szemét a profikra vetnie. Utána lehet nézni (most owned stock), hogy a legnagyobb alapkezelők és a leghíresebb befektetők mit vásárolnak. Ezek esetében is előfordul, hogy hiába veszik őket nagyon jól a profik is, mégis nagyon nagy akció van rájuk. Őket figyelve meg lehet csípni jó üzleteket, de persze a további korrekciók kockázata mindig fennáll…
Egyáltalán nem biztos, hogy egy 25 %-os korrekció már a gödör alja. Ékes példa erre a Tesla 2021 óta tartó időszaka, ami végül 75 % környékén állt meg. Aki megvette 25 %-on, először gondolhatta, hogy jót fogott, aztán meg a hajába kapaszkodhatott.
Ha már a Teslával példálóztunk: nagyon ritkán van a top 5-10 részvény között, amit intézményi befektetők vásárolnak. Most épp a top 25-ben sincsen.
Összefoglalva: szerintünk Warren Buffet is egyetértene velünk, amikor azt mondjuk, az ügyfelek nagy részének teljesen fölösleges végtelen időt áldoznia arra, hogy betippelje a piacot és egyes részvények mozgását, jobban jár, ha indexet vesz, sokáig tartja és nyugodtan alszik.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson az alábbi linkre:
A témát körbejárták: Dencsi Attila, Horváth Attila és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.