Skip to main content

Sokan boldogok a ténytől, hogy ilyen kiemelkedő kamatokkal boldogítja nemzetét a Magyar Állam, ha honpolgárai belé fektetik a bizalmukat és szívesen vásárolnak a változatos nevű állampapírokból, mások szerint viszont olyan rámenős marketingkampányt folytat(ott) a kormány azért, hogy a magyarok csakis ebbe az országba fektessék a pénzüket, hogy egy ponton túl is lőtt a célon. Ügyfeleink visszajelzései alapján az erőszakos kommunikáció hatására egyre többen érzik úgy, hogy gyanús ez az ajánlat, és nem akarnak kölcsön adni az államnak, biztonságosabbnak érzik Magyarországon kívül kamatoztatni a pénzüket.

Akit nem ez az ok terel a külföldi piacok felé, az is a már jó ideje tartó rekordinfláció, a gyenge forint, és a minden hétre kijutó aggasztó hírek mellett könnyen érezheti úgy, hogy a magyar gazdaság jelenleg elég gyenge lábakon áll. Mások egyszerűen a pártpreferenciájuk miatt utasítják el, hogy  az adójukon túlmenően is „szponzorálják” a kormány befektetéseit.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben azok számára vázolunk fel alapvető irányelveket, akik külföldi kötvények vásárlását fontolgatják, de még nem rendelkeznek átfogó ismerettel a témában.

A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:

A külföldi állampapírok előnyei

Sokféle ok húzódhat meg a mögött, hogy kiben miért merül fel, hogy külföldi állampapírba fektesse a pénzét. Bármi legyen is az ok, az viszont biztos, hogy a pénzügyekkel kapcsolatban legtöbbünknek alapvető igénye a biztonság. Éppen ezért, ha olyan országba fektetünk, ami magasabb minősítésű, mint a mi kis hazánk, már eleve nyertünk. Ezen túlmenően azért még számos előnye van a külföldi papíroknak.

Egyrészt már csak diverzifikációs szempontból is jó, ha nem csak magyar állampapírt tartunk, hanem más országokét is. Illetve talán magától értetődő, talán nem, de az előny oldalon kell említeni azt is, hogy ezek a papírok a miénktől eltérő devizákban vásárolhatók.

A külföldi állampapírok hátrányai

Hátrány viszont, hogy többet kell utánuk adózni. Az állam ugyanis azzal is igyekszik ösztönözni a magyar állampapír-vásárlást, hogy a 2019. után kibocsátott papírok SZOCHO- és kamatadómentesek, ami a külföldi papírokra természetesen nem igaz, kivéve, ha TBSZ-re rakjuk, mert akkor ugyanúgy le lehet nullázni a felmerülő adókat.

Továbbá itt is igaz: alacsonyabb kockázat, alacsonyabb potenciál. Minél biztonságosabb egy ország, annál alacsonyabb kamatokra lehet tőle számítani. Ez viszont önmagában nem azt jelenti, hogy összességében sokkal rosszabb hozamokat lehet elérni, mert létezik néhány alternatív módszer, amivel tovább lehet növelni a hozamlehetőségeinket. Ezeket a későbbiekben pontokba szedjük, előtte viszont következzen még néhány alapvetés.

Milyen országok jönnek szóba?

Amint egy magyar befektető kikukkant az országunk és devizánk határán túlra, lehetőségek tárháza nyílik ki előtte.

  1. Európában 10-20 éves papírokon mit lehet elérni?

A magyar állampapírra adott kamat vezet, ha a dolláros papírokat rangsoroljuk. Euróban a román állampapír kicsivel megelőz minket. Sajnos ez nem büszkeségre ad okot, éppen ellenkezőleg: miután a mi gazdaságunk van Európában a legjobban agyon verve, itt vannak a legmagasabb hozamok (illetve nyilván Ukrajnában 70 % feletti, de azért az egy más kockázati szint), ezért foglalkoztunk mi is sokat az eddigiekben a magyar állampapírokkal. Ennek ellenére nem csak ezekben érdemes gondolkodni. A stabil, biztonságos oldalról indítva a vizsgálatot, az osztrák állampapír 3-3,5 %-os hozamot ígér, a lengyel 4% körül van, egy olasz vagy egy spanyol kötvény pedig kb. 4,5 %-on érhető el.

Dollárban viszont általánosságban magasabb a hozamkörnyezet. Még a magyar állampapír esetén is 7 % környékén van egy kifejezetten hosszú kötvény esetén, míg ugyanez euróban csak 5-5,5 % . A dollár-euró kamatkörnyezet között tehát bőven van különbség.

  1. Mik a lehetőségek Európán kívül?

Az amerikai hozamkörnyezet kifejezetten kedvező. A hosszú (10+ év) kötvények esetén 4,5 % fölött van. Tekintve, hogy az infláció az elmúlt 10-15 évben az USA-ban 1-3 % körül volt, a 4,5 % hosszútávon bőven infláció feletti hozamot jelent.

Ha referenciapontnak tekintjük az USA-t, kvázi mint egy kockázatmentes bázist, akkor ehhez képest minden, ami kicsit kockázatosabb, kicsit több hozamot is fog adni.

Például a már említett román dolláros állampapír például 6,5-7 % környékén fizet. Az Öböl-menti országokban, mint Szaúd-Arábia vagy Katar, szintén 5-6 %-os dollárhozamok vannak; ráadásul a befektetők szerint ezekkel az országokkal kapcsolatban kevésbé várható, hogy fizetőképességi probléma merülne fel a közeljövőben.

Viszont az is igaz, hogy itt sok kötvény elég magas, tehát 100-200 ezres névértéken működik, nem lehet csak pár millió forintnyi összeggel beszállni. (Európában ez ritkább, itt az országok zömének a lakossági befektetőkre optimalizált darabszámai vannak).

Összefoglalva: dollárban az Egyesült Államok által kibocsátott dolláros papíroktól kezdve, a Földgolyó túloldalán lévő országokig lehet találni dollárban kibocsájtott jó kötvényeket, amik még mindig a kockázati spektrum kedvező oldalán állnak.

(Ugyanezeknek az országoknak természetesen vannak euróban kibocsátott kötvényei is.)

Hogyan lehet jól keresni a kötvényeken?

3-6-7 % szép, szép, de azon túl, hogy zsebre rakjuk a kamatot; a kötvényekben azért sokkal több lehetőség rejlik.

  1. A magasak kamatok hosszú távra is fixálhatók

Ha magasak a kamatok, de a következő időszakban arra számítunk, hogy alacsonyabb lesz az infláció, akkor 10-20 évre is akár infláció fölötti hozamot tudunk a befektetésünkön realizálni.

  1. Kamatos kamattal nagyokat léphetünk

Ha megkapjuk a kamatot és mindig visszarakjuk, így kumulálódik a hozam is.

  1. Titkos összetevő: a kötvényárfolyam-nyereség

A kötvényeknek árfolyama van, ami két dologra érzékeny. Az egyik, hogy hogyan változik egy országnak a biztonsági besorolása, a másik pedig a kamatkörnyezet. Az elmúlt egy-két évben emelkedtek a kamatok, aminek hatására összezuhantak a kötvények árfolyamai, de kilátásban van, hogy ez meg fog változni, akár már 2024-ben, és akkor pont az ellenkezője történik majd. Előbb-utóbb csökkentik a kamatokat, és emiatt megemelkednek a kötvényárfolyamok.

Ez egy hatalmas lehetőség, mert ha például 1%-ot csökken az alapkamat, akkor egy 10 éves állampapírnak 10 %-kal fog megugrani az árfolyama. Ha 2 %-ot, akkor meg 20-szal. Tehát így még egy olyan állampapírral is lehet nagyon rövid idő alatt egészen sokat keresni, ami látszólag nem olyan érdekes, mert mondjuk csak 2-4 %-os a kitüntetett hozama.

Ne csak a kamatot figyeljük, hanem az árfolyamlehetőségeket is – rendben, de annak, aki először találkozik másodpiaci kötvényekkel, könnyen lehet, hogy bonyolultnak tűnik egy ilyen kötvény kiválasztása. Erre van egy mutató, a modified duration, amit úgy lehet a legjobban lefordítani, hogy átlag idő, ami azt méri, hogy az 1 %  alapkamatváltozás akár lefelé, akár felfelé mekkora árfolyamváltozást eredményez a kötvényen. Vagyis nem csak azt mutatja meg, hogy mi az alapkamatozása a kötvénynek, hanem azt is, hogy milyen a kamatérzékenysége.

A svájci állampapírral, ami 2 %-os kamattal fut és több évtizedre szól (2064-ben jár le), azzal 2015-16-ban, tehát gyakorlatilag egy év alatt 32 %-ot lehetett keresni. Ismét: a kamata csak 2 % volt, az árfolyamnövekmény viszont elképesztő lett rajta. De lehetne erre mondani magyar, olasz, spanyol, lengyel példát is, mert a folyamat mindenhol ugyanígy működik.

Összefoglalva: Egészen meglepő hozamokat lehet összehozni, ha odafigyelünk arra, hogy milyen papírt választunk, és ügyesen hangoljuk össze a piaci helyzettel. Mivel várhatóan egy kamatcsökkentési időszak áll előttünk, arra számíthatnak a befektetők, hogy minél hosszabb távú kötvényeket vásárolnak, annál nagyobb hozamot fognak tudni majd elérni velük.

Szeretné megtudni, mik a buktatói a külföldi állampapírok vásárlásának? Hallgassa meg legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja: 

Mik a kockázatok?

Nincsen kockázatmentes befektetés, ez sem az.

  1. Devizaárfolyam-kockázat

Az egyik kockázat, hogy ha a forinthoz képest más devizában vásárolunk, akkor van valamennyi árfolyamrizikónk. Ha az árfolyam ellenünk fordul, akkor az kellemetlen lehet. Bár az a tapasztalat, hogy az elmúlt 15 évben azért a hosszútávú trendje a forintnak mind az euróval, mind a dollárral szemben a befektetők malmára hajtja a vizet. Tehát ez a hátrány vagy kockázat igazából inkább előny!

  1. Infláció és annak nyomán kamatemelés

Ha még jobban eldurvul az infláció, és még tovább emelik a kamatokat, akkor ugye az előbb említett pozitív kamatváltozás ellenünk is fordulhat, mert az összepréselheti a kötvények árfolyamát. Ilyenkor, ha megszorul a befektető és egy 10 éves állampapírt a lejárta előtt el akar adni, akkor komoly árfolyamveszteség érheti.

Ezek elsősorban rövid távon jelentkező kockázatok, éppen ezért jó tisztában lenni azzal, hogy ha valaki külföldi kötvényeket vásárol, és szeretne tényleg érdemi hozamot elérni rajtuk, akkor mindenképpen hosszútávban kell gondolkoznia.

Zár a bazár?

Viszont azt is fontos látni, hogy nagy eséllyel a piac jelenleg a legalacsonyabb szintek körül mozog. Ha még valami nagyon rossz történik a világban, akkor emelhetnek kamatokat, de múltbéli példákat nézve az amerikai 5,5 %-os alapkamat tovább emeléséhez tényleg egy nagyon komoly külső sokk kellene.

Ez pedig azt is jelenti, hogy az időzítés nagyon fontos. Mivel küszöbön az emelés, akár gyorsabban is be lehet zsákolni nagy hozamokat, mint 10-20 év, ehhez viszont időben kell ébredni! A kapu hamarosan bezárul, amíg még hosszú kötvényeket magas kamattal, és még magasabb várható hozamreménnyel meg lehet vásárolni.

Hol lehet külföldi kötvényeket vásárolni?

Kevés helyen lehet ezeket elérni, nagyon jól titkolja őket eddig a magyar piac. De egyes diszkont brókercégeknél, illetve különböző befektetési bankoknál igenis lehetséges.

Tehát az, hogy hozzá lehet jutni másodpiaci kötvényekhez, külföldi állampapírokhoz, nem csak legenda. Viszont az tény, hogy nagyon nehéz velük autodidakta módon elindulni, mert rengeteg típusú és tulajdonságú létezik. Ráadásul most csak az állampapírokról esett szó, de léteznek vállalati kötvények is, és azoknak is nagyon sok változata van, óriási eltérésekkel a névértékükben.

Egyébként a magasabb áron vásárolható kötvényekbe is beszállhat kisbefektető is, csak alapokon keresztül. A többit vásárolhatja egyediként is.

Összefoglalva: kell egy olyan befektetési szolgáltató, akinél értékpapír számlát nyithat az ügyfél, és annál a befektetési szolgáltatónál elérhetőnek kell lennie a külföldi állampapíroknak, és finoman fogalmazva is előnyös, ha van ott egy szakértő, aki segít a lehetőségek között eligazodni.

Ne induljunk egyedül az erdőbe

Nem elegendő annyit tudni, hogy Ausztria stabil ország, és ebből kiindulva abban hinni, hogy az osztrák állampapír mindig minden körülmények között jó üzlet.

Az elmúlt két évben egy osztrák állampapíron lehetett közel 60 %-ot is bukni. A 100 éves kötvényük, amit 0,7 %-os kamaton bocsátottak ki, egy olyan környezetben, amikor az alapkamat 0 volt, jó üzletnek tűnhetett, hiszen a 0-nál a 0,7% valóban több. De mivel most jóval magasabb a kamatok, ennek az kötvénynek az árfolyama gyakorlatilag földbe állt. A befektető meg a lehető legnagyobb biztonságra törekedve, tehát még csak nem is vakmerően vett egy osztrák állampapírt, hogy jó lesz az, mert az osztrák állam biztonságos, aztán egy csapásra kevesebb, mint a fele lett a vagyona.

Újoncként tehát nem tanácsos ebbe segítség nélkül beleugrani, bármilyen kecsegtető is. Hogy tovább fokozzuk, aki önálló befektető és tisztában van az ETF-ekkel, tehát a tőzsdén kereskedhető befektetési alapokkal, az sem feltétlenül tudja, hogy miben működnek másként a részvények, mint a kötvények. Előfordul, hogy éppen ellentétesen mozognak, hiszen a kötvények esetében az a tapasztalat, hogy sokkal nagyobb arányban tudnak az aktívan kezelt kötvényalapok jól teljesíteni, mint az ugyanolyan kategóriájú, passzív indexkövető alapok.

Ha óvatosabban, alapokkal akarunk indulni, ott sem mindegy, hogy melyiket vásároljuk. Léteznek az úgynevezett kifizető alapok, amik kicsengetik a kamatokat, és a visszaforgató alapok, ahol meg az említett pozitív árfolyamváltozásokban lehet reménykedni, mert ott tulajdonképpen automatikusan kamatos kamatozik a pénz.

Összefoglalva: érdemes szakértőhöz fordulni, ha valaki az olvasottak alapján szeretne másodpiaci kötvényekkel kapcsolatban egy portfóliófelülvizsgálatot. Nálunk hozzá lehet jutni ilyen kötvényekhez, javaslatot is adunk, sőt, finom kávét is. 🙂

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! 

A témát körbejárták: Dencsi Attila, Horváth Attila és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.

 

Horváth Attila

Tizennyolc éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem

InwestMentors Hungary Kft.

1062 Budapest, Andrássy út
83-85. földszint 9. ajtó
+36 20 468 90 75
info@inwestmentors.hu