A legtehetségesebb emberek karrierje egy átlagember számára gyakran annyira távolinak tűnik, mint egy science-fiction történet, amiből a hétköznapokra alig valami alkalmazható. A befektetői világnak is megvannak a maga zsenijei, akiknek a pályafutására szintén könnyen lehet úgy gondolni, mint amit nem lehet leutánozni, pedig közelről vizsgálva ők is pontosan ugyanazokhoz az elvekhez tartják magukat, amelyekhez egy sokkal kisebb léptékben gondolkozó befektetőnek is kell, ha a maga szintjén sikereket akar elérni.
A legutóbbi Pénz beszél adásban Charlie Munger, a Berkshire Hathaway nemrég elhunyt alelnökének legfontosabb tanácsai közül válogattunk.
Az adásban szó lesz arról, hogy
- csak abból lehet-e sikeres befektető, aki eleve a számok embere?
- milyen alapvető szemléletváltást hozott a holding életében?
- milyen távlatokban gondolkozott?
- hogyan tekintett a kudarcokra?
- hogyan adaptálódott a világ változásaihoz?
- mit tekintett a boldogság kulcsának?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
- november 28-án, 99 éves korában elhunyt Charlie Munger, minden idők egyik legsikeresebb befektetési szakembere. Munger azok közé a sikeres üzletemberek közé tartozott, akik szívesen és közérthetően tették közkinccsé megszerzett tapasztalataikat és bölcsességeiket. A világ egyik leggazdagabb emberének, Warren Buffettnek a jobbkezeként konzekvensen képviselt nem csak elméletben, de gyakorlatban is akár évtizedeken keresztül bizonyos elveket, amelyeknek az ismerete kezdő és haladó befektetőknek egyaránt jó háttér lehet ahhoz, hogy magabiztosan tudjanak működni a piacon.
Munger neve talán kevésbé ismert, mint Sorosé vagy, Buffetté, a karrierje viszont azért is tanulságos és átélhető, mert nem egy született befektetési zseni volt. Története nem megy csodaszámba, nem változott minden arannyá, amihez csak hozzáért már gyerekkorában, sokkal hétköznapibbnak tekinthető az indulása. Eleinte zöldségesnél volt kisegítő, majd ingatlan beruházásokkal foglalkozó cégnél dolgozott, miközben ügyvédi diplomát szerzett. Hamar elege lett belőle, hogy a főnöke mondja meg neki, mit csináljon, ezért úgy döntött, hogy saját vállalkozásba kezd, és a befektetési pályán fog érvényesülni. 1962-ben, majdnem 40 évesen kezdte el az alapkezelést, de nagyon hamar óriási eredményeket ért el, és ezért egyre többen szavaztak bizalmat neki.
Már egészen korán együtt dolgozott Warren Buffettel, akivel aztán szoros barátságot alakított ki, majd a Buffett által vezetett Berkshire Hathaway-nek 1978-tól az alelnöke is lett. Legendás együttműködésük során hatalmas sikereket értek el.
A halálhíre után Buffett nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy
„A Berkshire Hathaway nem ért volna el ilyen magasságokba Charlie inspirációja, bölcsessége és részvétele nélkül.”
Munger számos olyan változást katalizált, ami meghatározta a Berkshire Hathaway működését. Ezek közül az egyik első és legfontosabb az volt, amikor a kis cégektől és a magaskockázatú cégektől átterelte a Berkshire Hathaway a nagykapitalizációs vállalatok felé.
-
Hosszan, jót
Azt a filozófiát képviselte, hogy jó minőségű vállalatokat hosszútávon tartsanak, akár évtizedekig vagy élethosszig. Ez a kisbefektetők számára is fontos stratégia, és nem csak a részvényekre alkalmazható – megkerülhetetlen, jól működő vállalatoktól nem érdemes megválni, csak azért, mert éppen alacsonyabb az árfolyamuk.
A jó eredményhez jó minőségű papírokat kell vásárolni (jó országok papírját, megbízható vállalatok kötvényét, részvényét, amiben van növekedési potenciál), és eleve azzal az elképzeléssel, hogy hosszú éveken keresztül fogjuk tudni tartani.
Tehát: Nem elég olcsón és jó vállalatokat venni, nagyszerű vállalatokat ésszerű áron kell vásárolni és akár örökké tartani!
-
Inverz gondolkodás
Ha belegondolunk, mit kell csinálni ahhoz, hogy egy befektető sikertelen legyen, vagy akár az összes pénzét elveszítse, akkor annak a magatartásnak az ellenkezője jó eséllyel éppen a siker kulcsa.
Jellemzően a sűrű kereskedés és a türelmetlenség az a métely, ami egy kezdőt megfertőz – hogy minél rövidebb távon, minél több hozamot érjen el. Pedig a türelem terem rózsát, vagy dollárt.
-
A kockázatok és kudarcok elviselése
Munger a kockázatok természetességéről is sokszor őszintén beszélt. Egy befektetőnek el kell tudni fogadni azt, hogy időnként akár óriási veszteségek is érhetik. Teljesen normális velejárója a befektetési világnak a kudarc, de olyan valakitől hallani róla, aki 50 év alatt megnégyezerszerezte a rábízott vagyont, azért valamennyire megnyugtató is.
Az ő pályafutása során is többször volt olyan, hogy 5 évig kellett arra várni, hogy új csúcsra emelkedjen az egyenleg – ez hosszú idő, de mindig a teljes képre kell fókuszálni és hosszútávon gondolkozni.
-
Adaptáció
Sokszor nem tudnak türelmet gyakorolni a kisbefektetők, és nem veszik figyelembe a gazdasági ciklusokat, pedig a konzekvensen végig vitt stratégia a sikeres az esetek legnagyobb részében.
Ugyanakkor alapos megfontolások és exploráció mellett számot kell vetni az új lehetőségekkel is, és a világ újításaival harmóniában új irányokba indulni.
A Berkshire Hathaway-nél is voltak paradigmaváltások, például sokáig nem vásároltak technológiai vállalatokat, mára viszont óriási kitettségük van ebben az irányban is. Haladnak a korral, miközben vannak vállalatok, amiket évtizedek óta tartanak.
-
Reális elvárások
„A boldogság kulcsa, hogy csökkentsd az elvárásaidat”
Fontos, hogy ne támasszunk egy adott eszközzel vagy magával a piaccal szemben irreális elvárásokat. Reális elvárásokra van szükség reális kockázatvállalással, és ez nem csak a hozamokra igaz, hanem a befektető személyes lelkiállapotára is. Fölösleges azon stresszelni, hogy mekkora az infláció, vagy hogy mennyivel esett vissza egy befektetés, mert bizonyos körülményeken nem lehet változtatni. Recesszió idején nem érdemes a kardunkba dőlni, csupán az elvárásokat kell egy időre módosítani.
Az alábbi linkre kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiben Charlie Mungerrel foglalkoztunk:
