Lassan annyi a lehetőség lesz az állampapír vásárlásban, hogy egy átlag befektető, aki nem ismeri alaposan a piacot, nehezen tud kiigazodni a kuszaságban. 2024-ben már tanácsadó kellene ahhoz, hogy az ember eldöntse, milyen állampapírt vegyen, vagy a meglévő befektetését hogyan futtassa tovább.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen kielemeztük, hogy milyen körülmények, szempontok határozzák meg, hogy melyik állampapírt lesz érdemes vásárolni 2024-ben.
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
A kérdés, hogy mit lesz érdemes vásárolni 2024-ben, nem csak azok számára releváns, akik teljesen szüzek még az állampapírpiacon. Nagyon sok olyan potenciális állampapír-befektetőnek kell jó döntést hoznia, aki már korábban is vásárolt kötvényeket, például akik a „nagy állampapír lázban”, vagyis 2022-23-ban szálltak fel erre a vonatra, azok most először fogják megtapasztalni, hogy tényleg masszív kamatokat fizet nekik az állampapír, hiszen a PMÁP az év első negyedében, január vége és április között fizet majd.
Következésképpen sok befektetőnek azt kell eldöntenie, hogy a kamatról hogyan rendelkezzen – újra állampapírt vegyen belőle, vagy esetleg mást vásároljon.
Mivel elképesztő összeg, amit a Prémiumra a magyar állam hamarosan ki kell fizessen – a GDP tetemes százaléka, 1000-1500 milliárd forint nagyságrendű – ezért a lehető legvonzóbbá kell tegyék a befektetők számára a további állampapírvásárlás lehetőségét.
Rendben, de miből?
Az ÁKK vezérigazgatójának a nyilatkozata alapján (éppen ezért), arra lehet számítani, hogy bővítik a termékpalettáját a magyar állampapírpiacnak. Így azt a rengeteg pénzt, amiből most ki kell fizessék a kamatokat, a terv szerint vissza tudják áramoltatni. A sorok között olvasva ez azt jelenti, hogy nincs tele az államkassza, amiből a kamatkifizetések terhét viselni tudnák, hanem a finanszírozást a magyar lakosságtól várják, és ennek az irányába tesznek most lépéseket.
Például januárban jelenik meg egy fix kamatozású magyar állampapír, és a Bónusz Állampapírnak is lesz egy új verziója. A bővülő kínálat ugyanakkor követhetetlenebbé teszi a magyar állampapírok piacát.
Bővülő kínálat, finomhangolható portfóliók, bonyolultabb képlet
Ha ügyfélkapun keresztül vesz valaki állampapírt, ott nem találkozik ügyintézővel, ha bemegy az Államkincstárba, nem biztos, hogy a leginkább személyre szabott tanácsot fogja kapni, egy bankfiókban pedig bár van tanácsadást, csakis díj ellenében.
Eddig ehhez képest egyszerű volt manőverezni, évekig létezett egy jolly joker megoldás – eleinte a Plusz, utána a Prémium – amit egyértelműen érdemes volt vásárolni. Most viszont csökkennek a kamatok, közelebb érnek egymáshoz a különböző típusok, és az Államkincstár is portfólióban gondolkodik már, sokféle igényre, sokféle megoldást kínálva.
Összefoglalva: Egymillió embernek van már számlája, de egy átlagbefektető számára nehézséget okozhat ekkora kínálatból kiválasztani a legoptimálisabb lehetőséget, a profik viszont jó lehetőségeket láthatnak a bővülő kínálatban, mert nagyobb személyre szabhatóságot biztosít.
Prok és kontrák
A követhetetlenség nemcsak az egyéni befektetőknek okozhat fejtörést, hanem piaci bizonytalanságot is tud szülni, hiszen egyes intézményi befektetőknek, nemzetközi hitelminősítőknek, szintén sokszor nehéz azzal kalkulálnia, hogy össze-vissza vágják a kamatokat, és mindig valamilyen új konstrukció jelenik meg. Így vannak a termékpalettabővülésnek a pozitív mellett negatív oldalai is.
Eddig a fix kamatozású magyar állampapírok közül csak rövid, egy-két éves lejáratú megoldások léteztek, és csak az intézményi befektetőknek voltak elérhetők hosszabbak. Viszont most a lakossági befektetőknek is bővítik a fix kamatozású állampapírok lehetőségét, amik sok esetben jobbak is lehetnek, mint a változó kamatozású állampapírok, az ÁKK pedig próbálja terelni a hosszútávú gondolkodás felé befektetőket, hogy minél többen 5-8 éves időtávokkal tervezzenek.
A fix kamatozású állampapírnak előnye a tervezhetőség, hiszen ha a világban elkezdik csökkenteni a kamatokat, mert leesett az infláció, akkor ennek a hatására átrajzolódik a piac – hol kicsit lefelé tart, hol fölfelé, ami pedig kihat a már korábban kibocsátott állampapírokra is.
A tíz az új húsz
Jelenleg a Magyarországon elérhető (frissen vásárolható) legmagasabb kamatozású állampapír már nem 20%-os, csak 9,9. Ez januárra igaz, de azt nem tudhatjuk, hogy az év végén mennyi lesz. A tendencia viszont egyértelmű, a maximálisan elérhető kockázatmentes hozam jelentősen csökkent, így a kiindulási és viszonyítási alapot máshova kell helyezni.
Kérdések, amiket fel kell tegyen magának egy befektető, aki állampapír vásárlásán töri a fejét
-
Milyen időtávban gondolkozik?
Egy, három, öt, tíz év? Annak megfelelően érdemes választania a befektetőnek állampapírt, hogy milyen időtávon gondolkozik, mert mindegyik időtávhoz más megoldás illik a legjobban.
Egy évre például van:
- egyéves Magyar Állampapír, bár tervezik, hogy kivezetik,
- Prémium Magyar Állampapír, ami egyévre 9,9%-ot fizet (beszámolva az eladási díjat is jól lehet vele járni, hiszen -1%-kal el lehet adni, és akkor gyorsan likviden hozzá lehet férni),
- Bónusz Magyar Állampapír,
- diszkont kincstárjegy,
- másodpiaci kötvények azon elemei, amik egy év múlva lejárnak, de ezeknél már a devizakockázat fennáll, tehát aki tényleg egy év múlva, forintban akarja elkölteni ezt a pénzt, annak érdemes inkább forintban keresgélni.
Szeretné megtudni, milyen további szempontokat kell mérlegelni a legoptimálisabb állampapírtípus kiválasztásához? Az alábbi linkre kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja:
-
Milyen devizában szeretne befektetni?
A magyar állampapírok esetében evidensnek tűnhet forintban gondolkozni, pedig egyáltalán nem minden esetben jár jobban a forintos megoldással a befektető. Ha hosszabb időtávban gondolkozik, akkor sokszor megéri dolláros vagy eurós kötvényt venni, hiszen a releváns piaci szereplők arra számítanak, hogy hosszabb távon is folytatódik majd a forint gyengülése, ez pedig extra hozamot fog jelenteni, akár 2-3%-ot évente.
Devizás megoldás lehet:
- A Magyar Államkincstártól eurós magyar állampapír, amiből viszont csak hároméves időtávra elérhető van, és háromhavi Euribor szerint változtatják a kamatát, ezért az elég gyorsan csökkenhet.
- Egy fokkal jobb megoldást jelentenek a fix kamatozású másodpiaci eurós vagy dolláros kötvények, mert jobban tervezhetők. Ezekből nemcsak magyar van, hanem elérhetők más országok állampapírjai is, sőt vállalati kötvények is vásárolhatók devizában.
-
A biztonság vagy a magas hozam a szempont?
A legendáriumban a magyar állampapírnak a két fő jellemzője az volt, hogy egyszerű és biztonságos. Egyik sem igaz tökéletesen, csak nagyvonalakban. Hosszú ideig azért alapvetően jellemző volt, hogy az vett állampapírt, aki inkább a biztonságra vágyott, mint a magas hozamra.
Viszont az utóbbi egy-két évben a 10% feletti hozamok már a magasabb kockázat mellett, de magas hozamban gondolkodó befektetőknek is érdeklődéssé tették a kötvényvásárlást. Nekik végképp, de alapvetően mindenkinek ezen a ponton végig kell gondolni, hogy hogyan folytatják tovább. Hiszen akik a legmagasabb hozamokat keresik, azoknak lehet, hogy már más lehetőség után kell nézniük.
Már nem fix kamatozásúakkal lehet majd nagyot zsákolni, vagy azzal, hogy belátható időn belül valami lejár és az szavatolja a kifizetett magas hozamot, hanem például azzal is, hogy csökkenni fog az alapkamat, lesz benne árfolyamnyereség, ÉS közben kifizetik a kamatokat. Sokkal összetettebbé válik a történet, de ha valaki rendesen belemászik a témába, akkor újabb és újabb világok nyílnak ki benne, és fel fogja ismerni, hogy másodpiaci állampapírokkal magyar, osztrák, német, spanyol kötvényekkel is lehetett az elmúlt akár egy hónapban 10%-ot keresni.
Persze azt is észben kell tartani, hogy nem minden hónap ilyen, de tény, hogy állampapírban is lehet kiemelkedő eredményeket elérni, akár olyanokat is, amik a részvénypiaccal vetekednek. Ugyanakkor elég összetetten kell gondolkodni, és alaposabb felmérést igényel, hogy egyáltalán hogy működik egy állampapír, milyen lehetőségek vannak benne, milyen piaci viszonyokra hogyan reagálhat.
MÁK-allergia
Akinek a biztonság a fontos, az szintén jól jár más országok állampapírjaival, mert azoknak ráadásul megvan az az előnye a Prémium Állampapírhoz képest, hogy kiszámíthatóak is amellett, hogy a jövőben is magasabb átlaghozamra lehet tőlük számítani.
Egy osztrák állampapír vagy kanadai állampapír a hitelminősítés alapján biztonságosabb, mint egy magyar állampapír, bár a magyartól sem kell talán tartani. Ennek ellenére, a MÁK-allergia sok magyar befektetőt érint. A magyar államhoz sokaknak ambivalens viszonya fűződik, ezért a pénzügyi függőséget sokan szeretnék elkerülni, vagy legalábbis csökkenteni. Ennek az egyik módja, hogy nem (csak) Magyarországon vesznek állampapírt, átmenetekben gondolkoznak.
Az a piaci mechanizmus, miszerint az alapkamat csökkenése és kötvényárfolyamok emelkedése összefügg, nem magyar sajátosság, hanem ugyanúgy a nemzetközi állampapírokra is vonatkozik és a pozitív hozadékait ezeknél is be lehet zsebelni.
Van, akinek a számára azt jelenti a biztonság, hogy egy évre fekteti be csak a pénzét, és folyamatosan újra és újra otthon tartja a számláján, így szorosabban tudja követni a megtakarításának az alakulását.
-
Mi a befektetés célja?
Sokan úgy tekintenek az állampapírra, mint egyfajta életjáradékra, rendszeres és kiszámítható bevételre. De egy változó kamatozású értékpapírnál, például a Bónusznál vagy a Prémiumnál ez nem lehetséges, sőt még egy háromévesnél sem. Akinek ilyen igényei vannak, az nem három évre szeretne előre látni, hanem öt-tíz-húsz évre.
Mégis, aki tíz évben, tizenöt éves csak a PMÁP elérhető, viszont annak változik a kamata.
Összefoglalva: Az állampapírok esetében a fix, kiszámítható, magas bevételről le kell mondani azért cserébe, hogy hosszú távon tudjon befektetni. Aki hosszútávon fix hozamra vágyik, az egyelőre másodpiaci állampapírok felé kell elkötelezze magát.
Egy 50 éves ember, aki 80 éves koráig tervez állandó bevételhez jutni a befektetéséből, annak van 30 éves lejáratú, fix kamatozású devizás államkötvény. De lehet, hogy a jövőben az Államkincstár bővíteni fogja a lakossági kínálatát ezen a téren.
Lehet-e, érdemes-e akár több állampapírt is venni?
Sőt, ajánlott. Aki úgy érzi, hogy ebben a nagy kavalkádban nem tudja eldönteni, melyik a tuti megoldás, az jól érzi, mert nincsen tuti megoldás. Azt talán egy évre előre meg lehet mondani, hogy melyik forintos állampapírral jár a befektető a legjobban a jelenlegi állás szerint, azt viszont szinte lehetetlen megjósolni, hogy három-, öt-, meg tízéves időtávra mit érdemes választani, hiszen a jövő a természeténél fogva kiszámíthatatlan.
Viszont annak, aki belátja, hogy ez a bizonytalanság jelen van a piacon, és képtelenség megjósolni a jövőt, annak érdemes nem all-inben gondolkozni és egy állampapírba betenni a pénzét, hanem kicsit megbontani azt. A diverzifikálásnak nem csak kockázatcsökkentő, biztonsági okai vannak, hanem az is indokolja, hogy a különböző élethelyzetekre adjon megfelelő megoldásokat.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson az alábbi linkre:
A témát körbejárták: Horváth Attila, Kovács Máté és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.