Skip to main content

Nehéz megjósolni, hogy mit hoz a közeli vagy a távoli jövő, de valami alapján mégis meg kell tenni, ha felelősen akarunk a saját, személyes jövőnkről és befektetéseinkről dönteni. A legnagyobb befektetési alapkezelők 2024-re vonatkozó elemzései, előrejelzései alapján bejósolhatók bizonyos trendek, erre alapozva fogják a következő lépéseiket megtervezni. A döntéseik pedig az egész befektetési piacra hatással vannak, ezért nem árt róluk puskázni.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben a legfrissebb szakértői elemzések alapján alaposan megvizsgáltuk, milyen befektetési kilátásokra készülhet a világ 2024-ben.

 A felvétel meghallgatásához kattintson ide:

Amundi, Blackrock, Fidelity, Franklin Templeton, HSBC, JP Morgan, S&P Global, stb. – ezeknél a vállalatoknál összpontosul a világ befektetési vagyonának a túlnyomó többsége, már csak ezért is megéri vigyázó szemeinket az elemzéseikre vetni. Természetesen még ők sem tudják, hogy egészen pontosan mit fog hozni 2024, viszont az elemzéseik alapján kirajzolódik, milyen trendeket látnak, ezekből hogyan igyekeznek majd pénzt csinálni, azaz mi lesz a jövőre vonatkozó befektetési stratégiájuk.

A karmesteri pálca a jegybankok kezében van

Egy több mint két éve tartó kamatemelési ciklus végén járunk. Végre felszabadultak a piac szereplői az ezzel járó szorongás alól, így novemberben több mint 9%-ot emelkedett az amerikai részvénypiac, és majdhogynem hurráoptimizmus kerítette hatalmába a befektetőket. Viszont sajnos biztos, hogy ez mérséklődni fog, és higgadtabb várakozás következik majd tavasztól, amikor elindul a kamatcsökkentés az Európai Unióban és az USA-ban is.

Ha csökkennek a kamatkiadások, akkor csökkenni tudnak az államháztartási hiányok és államadósságok is, így a kormányokra nehezedő nyomás enyhülni fog. Ezzel párhuzamosan a kötvényeknél kockázatosabb eszközök hozama természetszerűleg elkezd majd emelkedni.

Viszont a befektetők jellemzően az alul értékeltséget favorizálják, és ez alapján hozzák meg döntéseiket. Az amerikai részvénypiac, és azon belül is például a technológiai szektor például jelenleg rendkívül alul értékelt, így akár spekulációs szempontból is kecsegtető lehet, ugyanakkor óriási kockázattal jár a kötvénypiachoz képest.

Az átlagbefektetői várakozások és a nagy alapkezelők által megfogalmazott kilátások között kirajzolódik egy egyáltalán nem elhanyagolható különbség. A befektetők abban reménykednek, hogy visszatérünk a COVID-járvány előtti állapothoz, amikor ingyen voltak a hitelek, vagyis újra egy 0%-os kamatkörnyezet fog következni. A nagy alapkezelők ennél kevésbé optimisták, 3% feletti inflációt jósolnak. Tehát bár számítanak kamatcsökkentésre, azért óvatosabbak (pedig az egy évvel ezelőtti predikciók még őrületes kamatcsökkentésekről szóltak, tévesen).

Összefoglalva: Az alapkezelők lassú és fokozatos mérséklést helyeznek kilátásba. Szerintük várhatóan 100-150 bázispontos kamatcsökkentést fognak végrehajtani a jegybankok, ami 1-1,5 %-os kamatvágást feltételez. Ez azt is jelenti, hogy a 2%-os inflációs célhoz képest magasabb inflációt várnak jövőre.

Dinamikus eszközallokáció, a befektetések bifidus essensise

Mivel rengeteg a világban a geopolitikai és gazdasági bizonytalanság, ezért az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdaságának fejlődése tovább fog lassulni. Ez idén még meglepetést okozott, de jövőre már biztosan fel lehet rá készülni. Azért persze pánikra nincs ok, 2024-25-ben további emelkedést, újabb csúcsokat várnak az alapkezelők az amerikai részvénypiactól, de amit az elmúlt két hónapban láttunk, azt nem szabad várnunk a következő két évtől.  Épp ezért befektetői szempontból a dinamikus eszközallokáció javasolt.

Ez bár fondorlatosan hangzik, valójában igen egyszerű és logikus. Annyit jelent csupán, hogy nem pusztán egy befektetésbe kell raknunk a teljes megtakarítási vagyonunkat, hanem érdemes szélesen diverzifikálni, továbbá a különböző befektetési eszközök között átmenetet képezni.

Tehát ami az elmúlt egy-két évben jól teljesített (mint például a Magyar Állampapír), az lehet, hogy jövőre már nem fog annyira impozáns hozamot, kamatot hozni, viszont attól még lehet eurós papírokban gondolkozni, hiszen a piacon találunk magasabb biztonság mellett magasabb kamattal járó eszközöket. Továbbá az amerikai részvénypiacot sem kell elengedni.

Az idén alul teljesítő szektorok, mint például az egészségügy, az osztalékfizető részvények, vagy éppen a megújuló energiával kapcsolatos vállalatok, a következő egy-két évben szintén jelentős növekedést mutathatnak – erről a Blackrock elemzői komolyan meg vannak győződve. Az egészségügy esetében az elöregedő társadalomra hívják fel a figyelmet, aminek az a veszélye, hogy egyre többen mennek nyugdíjba, így ez az iparág egyre nagyobb kapacitással fog működni.

De dinamikus hozzáállást jelent az is, ha sűrűn felülvizsgáljuk a portfóliónkat.

2020 és 2023 között azok a portfóliók, amik sűrűbben lettek átrendezve, lényegesen jobb eredményt értek el, mint azok, amelyekhez nem nyúltak hozzá. Az ezt megelőző időszakra ez még messze nem volt ilyen markánsan kimutatható. De a várakozások szerint a következő időszakban is érdemes lesz gyakrabban felülvizsgálni a portfóliókat.

A kisbefektetőknek természetesen sokkal kisebb a mozgástere, és nem engedhetik meg maguknak, hogy fél évente teljesen lecseréljék a portfóliójukat, de az, hogy renderesen foglalkozzanak vele, mindenképpen értékes gondolat. Már csak azért is, mert egy válságból való kilábalás során mindig újra rendeződik a piac: az új érában más vállalatok teljesítenek jól, mint az előzőben.

Például az aktuális válságot megelőző 5-10 éves időszakban a technológiai vállalatok teljesítettek a legjobban – viszont egyáltalán nem biztos, hogy a következő érában is ezek, vagy az eddig jól futó internetes vállalatok fognak tarolni. Ezt érdemes észben tartani.

Polarizálódó világgazdaság

Ezt a bizonyos új érát – vagy mondhatjuk új időszámításnak is – nemcsak a várható kamatok fogják meghatározni, hanem a folyamatban lévő geopolitikai váltás is. A világban zajló háborúk és az USA szerepének a csökkenése újra fogja keretezni a viszonyokat.

Mivel az előző években is jelentős felülteljesítés volt GDP terén, így a következő években is arra számítanak, hogy például India, Kína lényegesen nagyobb GDP-növekedést tud majd produkálni, mint az Egyesült Államok, vagy a fejlett világban bármelyik állam.

Eddig vezető nagyhatalomként az Egyesült Államok bábáskodott a világgazdaság fejlődése fölött, mára viszont beléptek a piacra új szereplők is. Kína és India mellett Oroszország is erősödik, legalábbis, ami a gazdaságot meghatározó szerepüket illeti, és mindegyik egyre nagyobb szeletet kér a tortából. Közben pedig egyre töredezettebbé válik a világgazdaság.

Az Amundi elemzése szerint 2,4 % GDP-növekedés várható idén az USA-ban, Európában 0.6 %, az Egyesült Királyságban 0.5 %, Japánban 1.9 %, ezzel szemben Kínában 5,2 %, Indiában pedig 6,5 %. És míg Indiára jövőre is 6 %ot várnak, addig az USA-ra 0,6 %-ot, Európára és az Egyesült Királyságra pedig 0,5-öt.

Szeretné megtudni, miért igaz az a befektetési piacra is, hogy az éremnek mindig két oldala van? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja: 

Mégsem biztos, hogy a fejlődő országok piaca a titkos összetevő

A JP Morgannél számításai szerint India 2030-ig 2,5-szerezni fogja a GDP-jét. Ezt pedig még Kína sem fogja tudni produkálni, pláne nem Európa vagy éppen az USA. Tehát ha valakinek van elég idegszála a magasabb kockázathoz, az nagyot nyerhet ezekkel az országokkal, de azt nem szabad elfelejteni, hogy rendkívül sok társadalmi, gazdasági, vagy akár klímával, egészségüggyel kapcsolatos probléma merül fel Indiával kapcsolatban, így a kockázati felárat azért mindenképpen meg kell vele fizetni. Aki egy 50%-os visszaesést nem tud elviselni, az ezeket a piacokat kerülje el, mert Kína például három éve kb. 40 %-os visszaesőben van.

Ráadásul befektetőként elég nehéz azt megemészteni, hogy ha ránézünk a fejlődő piaci alapok eredményeire kompletten, akkor az elmúlt 10 évben nem sok mozgás volt benne. Sőt, alig mozdult a 2009-es állapothoz képest (egy-két kivétellel persze), most mégis ekkora növekedést várnak tőlük. Sokkal csábítóbb arra fókuszálni, hogy mi az, ami ugyanebben az időszakban nagyobbat hasított, és arra a hullámra felszállni. Pedig nem feltétlenül ez a jó stratégia, sőt, valószínűleg nem.

Tétre, helyre, befutóra

A fejlődő piaci alapokon túl vannak még szép esélyesei a versenynek. Például van egy olyan szektor, ami a recesszió körüli időszakban, amikor elindul a jegybanki kamatcsökkentés, történeti visszatekintésben is látszik, hogy nagyon jól tud teljesíteni, ez a small cap-ek szektora, azaz a kiskapitalizációs vállalatoké, amelyek 1-3 milliárd dolláros értéken futnak.

Az értékalapú befektetéseknél, tehát a value részvényeknél szintén nagyon jó árazások vannak jelenleg globálisan. Egyes elemzések szerint a következő tíz évben az értékalapúaknál két-háromszor akkora hozamra számíthatunk, mint a növekedési részvényeknél (az előző tíz év egyébként a növekedési részvényekről szólt, de ebben változást prognosztizálnak).  Az osztalékpapíroknak egy része is itt forog, és itt is alapvetően növekedést várhatunk.

Az ördög és a hozam is a részletekben…

Nem minden arany, ami fénylik. Nem megfeledkezni róla, hogy a jövő még mindig megjósolhatatlan. Épp ezért nincsenek biztos receptek, csak trendek, történeti példák, valószínűségek. Amikor a világ éppen egy válságból lábal ki, amikor ennyire széttagolódik a piac, mint idén, akkor vétek lenne általánosságokat megfogalmazni, és az éremnek csak az egyik oldalát megvizsgálni. Hiszen hiába a felívelő technológiai szektor, meg az S&P-n belül az a hét cég, ami a nyereség 90 %-át produkálja, amikor a másik oldalon a többiek meg vegetálnak, sőt, a cégek több mint fele veszteségben van.

A nagy alapkezelőknek gyakran az a stratégiája, hogy egyrészt semmivel sem mennek all-in, az alul- vagy felülértékelés csak hangsúly eltolódást jelent, másrészt külön veszik a stratégiai és a taktikai eszközallokációt:

  • A taktikai az, ami 1-1,5 éves időszakban beláthatóan jobban fog teljesíteni. A mesterséges intelligenciát például ide helyezik, mert bár világos, hogy technológiai áttörést és hatékonyságnövelést fog hozni a vállalatoknak, de egyelőre nehéz megfogalmazni, hogy mikorra következik ez be és valójában pontosan mekkora is lesz ez az áttörés. Sok benne a bizonytalanság.
  • A stratégiai 10-20 éves időtávban működhet jól – ezt a megatrendek alapján határozzák meg. Például a geopolitikai hatalomváltások vagy a klímaváltozás alapján, amire így vagy úgy reagálnia kell az emberiségnek. Ugyanilyen megatrendnek tekinthető a jelenleg is zajló technológiai forradalom, vagy éppen az öregedő társadalom nyomában fellépő új kihívások. Ezek a problémák igényeket szülnek, ami a vállalatoknál profitot fog eredményezni.

Konkrét tanácsok nem csak kezdőknek

  1. A 2020-as évek tehát nem a kísérletezésről fognak szólni. Nem tanácsos a kezdőknek éppen most IPO-kat vásárolni, vagyis olyan cégeket, akiket most bocsátanak ki, és van mögöttük egy jó sztori, de sok más nincs.
  2. A dinamikus eszközallokációra és egyszersmind a különböző, előre is látható kockázatok és problémák elkerülésére a legjobb megoldás az ETF-ek, vagyonkezelések használata, ahol van egy szakértői háttér, ami akár napokon belül tudja cserélni a portfolió összetételét.
  3. Továbbra sem jó stratégia, ha kiválasztunk két-három papírt, az alapján, hogy a múltban jól mentek, és ezáltal azt vizionáljuk, hogy folytatódni fog az emelkedésük.
  4. A másodpiaci kötvények, vállalati kötvények vagy állampapírok egy portfólióban jól szerepelhetnek akár 20-25-30 %-ban is. Például most a kamatemelési ciklus végén szépen kilőttek, és folyamatos likviditást tudnak biztosítani a portfóliónak, szemmel látható kamatbevételeket produkálnak, amit mindig az aktuális ingadozásoknál rávásárlásokkal lehet segíteni, és dönthet akár úgy is a befektető, hogy lejárat előtt elad egy kötvényt vagy kötvényalapot, és azzal például a részvénypiaci turbulenciákat tudja egyenletesebbé tenni.

Összefoglalva: az alapkamat ugyan nem fog tovább emelkedni a világban, de nem is fogják olyan drasztikusan csökkenteni, mint amire a korábbi előrejelzések számítottak. Az elemzők szerint a demográfiai váltás jelentős hatással lesz majd a gazdaságokra, az egészségügyi szektor tovább fog erősödni, a klímaváltozás hatásásra a megújuló energiákkal foglalkozó cégek szintén jó eséllyel felpörögnek majd, a technológiai szektor egyre inkább egy kipukkanás felé tartó lufi. Közben az Egyesült Államok szerepe egyre inkább kezd visszaszorulni, nyomában pedig új lapokat osztanak az asztalnál, polarizálódik a világgazdaság. Ilyen időkben pedig jobb nem kísérletezésbe fogni, hanem diverzifikálni, ETF-ekben gondolkozni és akár tanácsadás mentén a portfóliót gyakran felülvizsgálni.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! 

A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Tátrai Csaba, az InwestMentors privát bankárai.

 

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem