Skip to main content

Bár egy 30 milliós befektetésnek is lehet ugyanaz az alapja, amit a kisebb összegek befektetésekor javasoltunk (zöldenergia, elektromobilitás, India), a nagyobb játéktér alkalmat ad arra, hogy áttekintsük az alternatív eszközöket is. Ezeknek a megvásárlása nem feltétlenül szükséges, de annál izgalmasabb.

A legfrissebb Pénz Beszél podcastünk azok számára is érdekes lehet, akik bár nem rendelkeznek 30 millió forint befektetni valóval, de kíváncsiak rá, milyen elvek mentén lehet felépíteni egy izgalmas portfóliót. Az elmélet ezután mindenkinek a saját igényei és lehetőségei szerint finomhangolható.

A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:

Diverzifikáció és kockázatmegosztás

Az InwestMentorsnál folytatott konzultáció során mindig személyre szabott portfólió készül abból kiindulva, hogy az ügyfél számára a kockázatvállalás milyen mértéke kényelmes és elfogadható. Így bár minden portfólió alapvetően eltér, vannak olyan irányvonalak, amelyek mégis azonosak. Ezek a következők:

  1. Nem érdemes mindent egy lapra feltenni, tanácsosabb a portfóliókat szatelit-mag elv alapján építeni. Ez azt jelenti, hogy a befektetésünk magját a piac fő irányvonalai képezik (például az USA részvénypiaca és a fejlett világ kötvényei), nem pedig a kevésbé kiforrott, de magas hozamemelésre képes részei (mint amilyen mondjuk az elektromos autózás).
  2. Ezt a biztos magot teszik izgalmasabbá a „szatelit” eszközök, ahol kicsit magasabb kockázat vállalása mellett magasabb hozamot lehet elérni.
  3. Az alternatív eszközosztályba csak a portfólió 5-10 %-át érdemes befektetni. Éppen ezért nem is említettük ezeket az 5 millió forint befektetéséről szóló adásunkban. De magasabb összegnél már ez a hányad is jelentékeny összeg.

Összegezve: nagyobb befektetni való összegnél nem csak többet veszünk ugyanazokból az eszközökből, mint mondjuk 5 millió befektetésekor, hanem többféle eszköz megvásárlását is megfontolhatjuk, mert ezáltal magasabb szintre tudjuk emelni a diverzifikációt.

Csak fűszer, nem alapanyag

Fontos megjegyeznünk, hogy mivel nem feltétlenül hoznak az ilyen eszközök magasabb hozamot, egy kevésbé kalandor lelkületű befektető nyugodtan aludhat nélkülük. Ha valaki csupán jobb minőségű vegyes alapokat, vagy kellően diverzifikált részvényalapokat vásárol, azokban is több száz különböző részvény és eszköz van, amelyek már önmagukban is jól működnek.

5 millió forintból 1-et például kriptóba fektetni és elbukni, az érzékenyebb veszteség, és komolyabb egzisztenciális kitettséget jelenthet, mint 30 milliónál. Persze azt sem feltétlen könnyű elviselni. Mégis ugyanaz a típusú befektető, aki 5 milliónál még kockázatkerülő megoldásokat választ, 30 milliónál már megengedhet magának például egy feltörekvő piacba való befektetést, vagy egy extrém iparágazatot.

Ha valamilyen konkrét alapot veszünk még a vegyes alapok mellé,

  1. akkor azzal nagyobb hangsúlyt tudunk adni olyan területeknek, amiben kifejezetten hiszünk (amellett, hogy lehet, hogy a vegyesalapban kisebb hangsúllyal már eleve szerepelnek),
  2. vagy egy kis fűszerezést végezhetünk a portfóliónkon.

Íme tehát öt terület, amibe akkor érdemes befektetni, ha hajlandóak vagyunk kockázatosabb megoldások felé is kikacsintani.

  1. Arany

Aranyat is klasszikusan 5-10 %-ban érdemes a portfólióban tartani, és nem feltétlenül kell ebben az esetben kizárólag értékpapírokban gondolkodni,

– lehet ez fizikai arany is,

– lehet befektetési kategóriájú arany,

– vásárolhatunk olyan ETF-eket is, aminek arany fedezet van a végén,

– illetve vehetünk olyan befektetési alapokat, amelyek aranybányákhoz vagy aranykereskedő-házakhoz kötődnek.

Ezek mind lekövetik valamilyen formában az arany árát. Hasonló az árfolyamuk, de nem mindig tökéletesen ugyanaz. Mindenesetre igen stabil eszközről van szó, ha figyelembe vesszük, hogy 2011-ben érte el a csúcsát, és 2023-ban még szinte ugyanazon a szinten van.

Ami az előnye, az ugyanakkor a hátránya is: akár évtizedekbe is beletelik, hogy újabb csúcsra érjen, de lefelé sem mozog radikálisan. A részvénytípusú eszközökben teljesen más perspektívák vannak. Most ugyan egy szomorkásabb medve piacon cammogunk, de jellemzően az értékpapírok, kiváltképpen a vállalati részvények egyszerűen jobb hozamot hoznak, mint az arany. Ezért is érdemes csak kis részben tartani a portfólióban, mert fordítottan mozog a piachoz képest.

Akkor biztos kapaszkodó az arany, és megnyugtató, ha a portfólió része, amikor baj van, mert akkor a részvény-kötvény típusú eszközök korrekcióban vannak- Az arany viszont az esetek jelentős részében ilyenkor sincs korrekcióban, sőt, akár pozitív tartományban is lehet. Így mindig van mihez nyúlni, ha hirtelen pénz kell. (Ha meg jó időszak van, akkor az értékpapírokból tudunk annyira likvidálni, hogy az még ne legyen nagyon fájdalmas.)

Bár ez alapján inkább biztosításnak tűnhet, mint befektetésnek, azért hozamoldalról is van pozitív kilátása, mert pont a recessziók végén szokott igazán megindulni. 2008-ban és 2020-ban sem akkor indult meg az árfolyama, amikor pánikhangulat volt, hanem amikor kicsit megnyugodtak a kedélyek. Így az arany erősödése volt az első lépés a kilábalás útján, és ezután következett csak a részvénypiac emelkedése.

Az arany hozamának a legnagyobb része pont ilyenkor tud összejönni, ezekben a rövid időszakokban, de éppen ez a kockázata is, mert aki pont nem ilyenkor vásárol, az sokáig várhat az erősödésre. Míg egy jó minőségű részvénybe, ha hosszú távon tartjuk, szinte nem lehet rosszkor beszállni.

  1. Kína

Azok az alapok, amelyek nem egy konkrét kínai eszközt jelentenek, hanem a kínai piac nagy részét lefedő részvényalapok, és azon belül szektorálisan is szép megosztással rendelkeznek, azok jelenleg 50% környéki korrekcióban vannak a csúcshoz képest. Vagyis most relatív olcsón megszerezhetők, és az értékeltségük messze nem ilyen mértékben esett vissza.

A hongkongi piac visszaesett 25 évet – ennyi idő fejlődése kiárazódott, ez egy nagyon nagy korrekcióban lévő piacot jelent. De közben a fogyasztás már visszakerült a Covid-járvány előtti szintre, a hitelállomány csökkent, a betétállomány nőtt. Így ha hosszú időtávban (években) gondolkozunk, Kína a nagy ingadozás dacára is jó befektetés lehet, mivel alacsony bázisról nagyobbat kellett nőni, és a növekedési várakozások is sokkal túlmutatnak mondjuk az amerikain vagy az európain. Sokan élnek ott, a belső piaca is óriási, az ázsiai régióban is kiemelt szereplő.

Szeretné megtudni, mikor teljesítenek jól a kisvállalatok, és hogy állnak most az ingatlanalapok? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat: 

  1. Small Capek

Kis kapitalizációjú vállalatok, amelyek 250 millió és 2 milliárd dollár közötti értékűek (tehát magyar viszonylatban nézve bőven nagyvállalatok, de mondjuk egy Apple-el vagy Microsofttal nem összehasonlíthatók). Ezek mind tőzsdén jegyzett cégek, például a Logitec ilyennek számít.

Amikor jövünk ki a recesszióból, akkor szoktak ezek sokkal jobban menni, mint a nagyvállalatok. Utóbbiak pont a recesszió alatt teljesítenek jobban, hiszen olyankor a befektetők olyan irányba menekülnek, ami biztos. Amikor meg jön a növekedés, akkor pedig átrakják a pénzüket oda, ahol nagyobb kiugrásra lehet számítani.

Ezt a területet ütötte meg legjobban a 2022-es válság, de a Schrodernek van egy kimutatása, ami szerint a ’80-as évektől vizsgált recessziós időszakok végén a small capeknek kétszer akkora hozamkilátásai voltak, mint a nagyoknak, így jelenleg is nagy potenciál van bennük.

Alapokon keresztül lehet befektetni az ilyen vállalkozásokba, mert egyrészt nagyon speciális tudást és helyismeretet igényelne, ha valaki ezeket egyesével szeretné elemezni, másrészt mennyiségileg is sokkal több van ilyen vállalatokból, mint a nagyokból.

  1. Ingatlan befektetés értékpapír számlán

REIT-be való befektetéskor gyakorlatilag olyan vállalatokat vásárlunk, amik ingatlanbefektetéssel foglalkoznak. Ezek általában nem klasszikus lakossági ingatlanok, hanem plázák, üzleti felhasználású-, kereskedelmi-, ipari ingatlanok. Alapként működnek, tehát nem kell kiválasztanunk, melyik a legjobb REIT.

Mivel ez is egy kicsit másképp mozog, mint az értékpapírok, szintén jó diverzifikációs eszköz tud lenni. Mivel hozam tekintetében ezt is nagyon megviselte a mostani válság, itt is igaz az, hogy elegendő csak 5-10%-ban tartani. Viszont így most hatalmas akciózással fut, és ha feltételezzük, hogy nem lesz örökké ilyen magas az infláció, és lejjebb mennek a kamatok is, az megint kedvező környezet lesz a REIT-eknek.

  1. Egyedi papírok

Ezeket sem ajánlottuk még 5 milliónál, de 30-nál már az alapokon túl érdemes lehet egy-egy vállalatba konkrétan is befektetni, és ha az a vállalat kifejezetten jól teljesít a piachoz képest, akkor jelentős többlet hozamra lehet szert tenni.

Mivel az amerikai részvényekre (nem csak itthon) kettős adóztatás vár, ezért érdemes a figyelmünket az európai papírokra irányítanunk, tekintve, hogy a fejlett világ USA-n kívüli részét tulajdonképpen Európa jelenti.

Öt olyan befektetési lehetőséget elemeztünk most, ami nagyobb befektetni való összegnél szépen tudja díszíteni a portfóliónkat, ugyanakkor kockázatosabb megoldásnak tekinthető, mint a klasszikus irányok. Szokás egyébként úgy is hivatkozni ezekre, mint játékpénzre. Nem azt jelenti, hogy eljátsszuk a pénzt, hanem azt, hogy megengedjük maguknak azt, hogy valami olyan területre helyezzük, amelybe jobban belefér az ingadozás. De nem az elvesztés!

 

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat! Kattintson ide:

A témát körbejárták: Dencsi Attila, Horváth Attila és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.

 

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem