A világ legnagyobb alapkezelői rendre bocsátanak ki elemzéseket, amiben megosztják a gazdaság és a befektetési világ jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket. Érdemes figyelni arra, hogy mit gondolnak a világról, hiszen ezalapján teszik meg majd a tétjeiket. Csakhogy ezeket az elemzéseket nem mindig tudja egy laikus lefordítani, közkívánatra viszont ezt mi most másodszor is megtettük.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben a legnagyobb alapkezelők aktuális elemzéseit és piaci várakozásait vettük számba, és ennek tekintetében latolgattuk azt, mibe érdemes most befektetni!
Az adásban többek között szó lesz még a következőkről:
- csökkenni fog-e az infláció és ha igen, mikor?
- meddig maradhat ilyen magasan az alapkamat?
- a csökkenő kamatoknak mi a gazdasági hatása?
- fejlett vagy fejlődő piacokba érdemes-e most fektetni?
- várjunk még vagy vásároljunk?
A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:
Volt már a témában egy adásunk, amikor kijöttek az első elemzések 2023-ban. Bár negyedévente adják ki őket, nem negyedévről negyedévre szólnak, hanem több éves időszakra tesznek meg téteket, jósolnak meg trendeket.
Még ha óriási rálátással bírnak is a piacra, azért fenntartással érdemes kezelni ezeket az elemzéseket, mert még nekik sem válik be mindig minden, és a piaci hírek alapján nagyon gyorsan újraterveznek, ha kell.
Mi azokra a pontokra koncentráltunk, amelyek minden egyes alapkezelőnél egyeznek, vagyis amiről nincs közöttük vita, és a következő vállalatok elemzéseit summáztuk: Blackrock, Deustche Bank, Fidelity, Franklin Templeton, HSBC, JP Morgan, Morgan Stanley, Partner Bank, Seeking Alpha.
Ezek az alapkezelők birtokolják a piacon lévő eszközök kb. 80%-át, az összes nagy részvénytársaságban ők a fő tulajdonosok, vagyis a világon a legtöbb pénzt ők menedzselik. Ez több billio dollár. Ezért, ha ők egy iránymutatást adnak, érdemes a szavukra odafigyelni, és nem a piaccal szembe menni, hanem a farvizüket meglovagolni.
Reality check
Nem lehet a jövő esélyeit latolgatni anélkül, hogy ne néznénk fél szemmel a múltba is.
Eseménydúsan indult a 2023-as év a gazdaság és a tőkepiacok számára. A januári első negyedéves jelentésekből egyöntetűen az derült ki, mindenki arra számít erre az évre, hogy jelentősen csökkenni fog az infláció és globális recesszióba fogunk belecsúszni.
Mindez rugalmasságot adhatna a jegybankoknak, hogy visszatérjenek az alacsonyabb kamatlábakhoz, ami pedig a piacoknak támogató közeget biztosítana. Ehhez képest, ami eddig megvalósult: makacs infláció, erős gazdaság és bankcsődök.
Tehát a valóság az, hogy az EU-ban 6,9% a márciusi fogyasztói árindex, az USA-ban pedig 6%. Messze vagyunk tőle, hogy a jegybankok a szigorítás után elkezdjenek jelentős lazításban, kamatcsökkentésekben gondolkozni. Az infláció letörése még közel sincs a fejlett piacokon, Magyarországon meg aztán pláne…
Jó hír viszont, hogy a tavalyi brutális piaci visszaeséshez képest az S&P 500 április elejéig 7%-ot emelkedett, és a technológiai részvények közül is olyanok tápászkodtak már fel, amelyekre elég kevés volt a sansz.
A lakossági befektetők új tényezőt jelentenek a piacon – sokan vásárolnak olyanok, akik eddig nem tették. A recessziós félelmek pedig elhallgattak picit, mert erős gazdasági környezetet látunk a fejlett piacokon.
Lóg a levegőben…
Emellett viszont még mindig bizalmatlanság van a jegybankok felé, mert nem lehet tudni, hogy emelnek-e vagy sem. Egy divatos mondás szerint „a FED addig szigorít, amíg valami el nem törik”, – hát az elmúlt hetekben elég sok minden eltört – erről szólt a legutóbbi adásunk…
Tudjuk, hogy recessziós közegben előfordulnak bankcsődök. Szóval elképzelhető, hogy a jelenlegi 5%-os alapkamatról az amerikai jegybank nem fog tovább emelni. De az is lehet, hogy fog. Ezt maximum csak a jósdákban tudják.
- Csökkenni fog az infláció
Az elemzések szerint az alapkezelők bár arra nem számítanak, hogy pár hónapon belül visszatérünk az inflációsválság előtti szintekre, de azért arra igen, hogy szépen lassan elkezd csökkenni az infláció, sőt 2024-re már élhető szintre kerül.
A Deutsche Bank elemzése szerint 2023. végére 3,9% lesz az amerikai infláció, 2024-re pedig 2,4%. Az Euro zónában 5,7%-ről 2,7%-re lecsúszik. Kínában marad 2,5% amennyi most is, hiszen ott egy kicsit másként állnak a számokhoz…
2. Csökkenő infláció mellett csökkenő kamatok
Ha visszacsúszik az infláció, akkor okafogyottá válik, hogy ilyen magas kamatot tartsanak.
A kamatemelés az infláció leküzdése ellen bevetett fegyver, de a 2,4 és 2,7%-os infláció, amire 2024-ben számítanak, már sokkal alacsonyabb, mint a jelenlegi alapkamatok. Így hamarosan indokolatlan lesz fenntartani ezt az állam szemszögéből nézve nagyon költséges megoldást.
Összefoglalva: jó eséllyel tetőznek a jegybanki alapkamatok a világban, és megindulhat egy kamatcsökkentés.
- Jól kamatozó kötvények és emelkedő részvényárfolyamok
A kamatok tetőzése az az időszak, amikor a legmagasabb kamatú kötvényekből még lehet vásárolni. Ahogy csökkentik az alapkamatot, csökkennek a hozamlehetőségek is. Ez a rövid ideig fennálló időszak a legjobb lehetőség arra, hogy hosszútávra magas kamatozású kötvényekkel biztosíthassuk az eredményeinket.
A részvényárfolyamok emelkedésének is ez az előszobája.
Szeretné megtudni, hogyan élénkül majd meg folyamatosan a gazdaság, és mi várható a fejlett, illetve a fejlődő piacokon? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat:
- A csökkenő kamatok előrevetítik a gazdaság élénkítését
A kamatok visszaszorításának és az olcsó hiteleknek az a célja, hogy újra indítsák a gazdaságot. Mivel most nem állt le annyira durván, így elég az is, ha adnak neki egy kis löketet, és amikor az emberek többet tudnak költeni, a vállalkozások pedig többet tudnak fejleszteni, azt szereti a részvénypiac, és beindul az is.
Akik közép-, de inkább hosszútávon gondolkoznak, azok kiváló beszállási pozíciókat találhatnak most a részvénypiacon. Az elemzések három szektort emelnek ki:
- az energetika,
- a pénzügyek
- és az egészségügy
mind ideális részvényopciók, mert ezekben most olcsón lehet vásárolni. A technológiai szektor még mindig túlértékelt, ha a részvényre jutó nyereséget nézzük.
Összefoglalva: csökken az infláció -> csökkennek a kamatok -> elindulnak a részvények és a kötvények ->elkezd pörögni a gazdaság
- A piac sötét lovai a fejlődő országok
A részvényárak emelkedése mögött komoly gazdasági növekedések is vannak, nem csak a vállalatoknál, hanem komplett országokra is nézve. Éppen ezért abban is egyetérteni látszanak az alapkezelők, hogy a fejlődő világban van a nagyobb növekedési potenciál.
- és 2022. között az amerikai részvénypiac kétszer akkorát teljesített, mint a többi részvénypiac. Ezért sok elemzésben a fejlett piacokat alul súlyozzák – vagyis kevésbé érdekesnek gondolják, mint a fejlődő régiókat, ugyanis ezek a piacok húzták a legrövidebbet a Covid-járványban. Így most, ha elindul egy kamatcsökkentési ciklus, ezek fognak várhatóan a legnagyobbat emelkedni.
Ez pedig a bázishatás elve alapján történik – ha valami 10 egységről indul, és onnan felmegy 5 egységet, az 50%-os emelkedés, viszont ami 100-ról indul és onnan megy fel 5 egységet, az csak 5% plusz. Így néz ki most a fejlődő és a fejlett piac is.
Fejlődő piacnak számít például Kína, India, Brazília, a világ országainak 80%-a. Ezek sokkal alacsonyabb szintekről indulnak, viszont nagy a lakosságuk, nagy tér van náluk a fejlődésre.
A várt GDP növekedések:
- Amerika: 2023-ban 0,7%, 2024-ben 1,1%,
- Euro zóna: 2023-ban 0,5%, 2024-ben 1,1%
- Kína: 2023-ban 5,5%, 2024-ben 5,3%
Ahol nagyobb növekedést tudnak felmutatni, ott ezzel együtt a vállalkozások is nagyobbra tudnak nőni, több profitot hoznak a tulajdonosoknak, befektetőknek. Ezt a hozamemelkedést segíti, hogy a várható kamatcsökkentéskor a dollár is elkezd majd gyengülni, a feltörekvő országok devizái pedig egy kis levegőhöz jutnak, és elkezdenek emelkedni.
Kína vagy India?
A geopolitikai feszültségeket persze nem szabad elfelejteni. Például folyamatosan cirkálnak Tajvan körül a kínai hadihajók… Ezért magas kockázatvállalással és hosszútávú befektetési futamidővel érdemes csak Kínát megvásárolni.
Mivel Kína néha nem fér a bőrébe, egyes alapkezelők szerint Kína és India párharcából és növekedési potenciáljából India fog győztesként kikerülni 2030-ra.
Ha valaki nem akar ebben elveszni – mert a politikai játszmák egy átlagember számára általában beláthatatlanok – annak ott vannak a „fejlődő piaci részvényalapok”. Hogy ezen belül mekkora India vagy Kína, az folyamatosan változik. Mert ha például Kínában megugranak a kockázatok, akkor ezek az alapok egyszerűen visszaszorítják benne az érdekeltségüket, és átsúlyozzák máshova (mint ahogy tették az elmúlt pár évben). Ha szükséges, akkor meg visszafordítják.
Az alapoknak épp ez a hatalmas előnye, hogy az ilyen bizonytalanságokat, amire semmi ráhatása nincs a befektetőnek, kivonják a képletből, belevesznek egy nagy átlagot és ha valami fennforgás van, csökkentik a kockázatot.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt is egy ideje már éleződött a feszültség, és sok alapkezelő a háború kezdete előtt kivette az orosz részvényeket, mert mentesülni akart a kockázatoktól.
Várjunk vagy vásároljunk?
Az a legjobb pillanat a befektetésre, amikor van pénzünk befektetésre…
A mostani környezet rendkívül támogató a kötvényeknek és a részvényeknek egyaránt. Arra, hogy a következő hetekben-hónapokban lesz-e még kamatemelés, vagy belecsúszunk már a nyár végén a kamatcsökkentésbe, nincs hatásunk befektetőként.
Az InwestMentorsnál ezért mindig a hosszútávú szemléletet propagáljuk, mert ha rövidebb időtávban gondolkodnánk, akkor spekulálnánk, az meg nem befektetés.
- Kötvény
6-7 éve nem voltak ilyen vételi lehetőségek a kötvénypiacon. Ha valaki fél az inflációtól, de nem szeretne nagyot kockáztatni, annak inflációkövető állampapírokat érdemes vásárolnia, vagy magas kamatozású vállalati kötvényeket, alapokat.
Egyes kötvények, amik tavaly estek 5-20%-ot, most kiváló vételi lehetőséget biztosítanak. Nagyon egyszerű belőlük válogatni, mert rengeteg opció van. Ez a zuhanás extrém, de lezajlott, és ha féléven belül megtörténik egy (kamatcsökkentés és) normalizálódás a piacon, a ragadós infláció pedig megy a célérték felé, akkor a kötvények kiváló befektetési lehetőségeket fognak nyújtani.
Az alapkezelők egyetértenek abban, hogy hosszú kötvényeket érdemes ilyenkor zsákolni, mert eurós magyar állampapírból is lehet egy-két évtizedre olyat fixálni, aminek 5% hozama van, és dollárosban is 5-7% körüli szintek vannak, ezek pedig bőven verik már a jövő évi inflációs várakozásokat is.
Ezek a lehetőségek el fognak olvadni, addig érdemes tehát venni, amíg ilyen kecsegtető az ajánlat, sőt az is lehet, hogy 10 évig nem lesz újra ilyen jó vétel. Mert kötvényeknél ez ritkább, mint a részvények esetében.
- Részvény
Ha viszont valaki tartósan infláció feletti hozamot szeretne elérni, akkor nem szabad lemondania a részvényekről, hiába súlyozzák felül az alapkezelők a feltörekvő piaci kötvényeket, egyes vállalati kötvényeket, és az infláció követő állampapírokat.
Egy 60-40-es portfólióban, aminek 60%-a részvény, érdemes a kockázatvállalást is differenciálni, vagyis hogy mennyit rakjunk a fejlődő illetve a fejlett piacokba. Annak, aki erről nem akar konkrétan dönteni, ott a globális részvénypiac, ami ETF vagy befektetési alap formájában nyújt megfelelő hátteret.
A válság néha aranyat ér
Válság van, bármennyire is nem tűnik jelentőségteljesnek.
De! A statisztikák szerint 1949. óta a medvepiacokat követő 12 hónapban átlagosan 47,5%-os részvényárfolyam-emelkedések következtek be. (Medvepiac, ha legalább 20%-ot esik a részvénypiac.)
Bárhogy legyen is, tündöklő diverzifikációs eszköz jelenleg az arany, mert nagyobbat emelkedett, mint a részvénypiac. Az arany ETF-ekbe 2019. óta a legnagyobb beáramlást most, az elmúlt negyedévben mérték.
De nem csak ETF-ben, hanem fizikai formában is lehet venni. Megtakarítás formájában vásárolni, egy összegben, otthon tartani vagy trezorban. Klasszikus esetben 5-8-15%-ban érdemes a portfólióban tartani, és számítani kell rá, hogy teljesen máshogy mozog, mint a kötvény- vagy a részvénypiac, ha hosszú évtizedeket nézünk.
Összefoglalva: A legnagyobb alapkezelők már az idei évre is, de jövőre feltétlen az infláció csökkenését várják, ami az alapkamat megvágását fogja eredményezni. Egy ilyen piaci közeg kedvező hátteret fog nyújtani a kötvények kamatemelkedésének és a részvényárfolyamok emelkedésének is. A lassanként újra induló gazdaságban érdemes a fejlődő országok piacain tartani fél szemünket, és esetleg az azokba való hosszútávú befektetést is megfontolni.
Ha tetszett ez az elemzésünk, akkor megéri eljönnie hozzánk konzultációra, mert ügyfeleinknek Profitpanoráma néven egy ehhez hasonló összegzést küldünk videós-szöveges tartalommal.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat! Kattintson az alábbi videónkra:
A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Tátrai Csaba, az InwestMentors privát bankárai.
