Két évvel ezelőtt még nem lett volna értelme arról beszélni, hogyan lehet állampapírral 20%-ot keresni, viszont a jelenlegi hozaméhes környezetben, ahol a 16%, mint kockázatmentes hozam lett a sztenderd; ez már egy teljesen reális alternatíva.
Nem létezik már most borítékolható megoldás, amivel 20% feletti hozamot lehet elérni, de érdemes átnézni azokat a forgatókönyveket, múltbéli példákat, amikkel ez már több alkalommal is összejött.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen megtárgyalunk három ilyen opciót, és mindegyiknél kitérünk az ezeket igazoló történelmi példákra „apróbetűs részekre” is!
Az adásban többek között szó lesz még a következőkről:
- milyen esetben lehet a magas inflációból hasznot hajtani?
- mi történik a kötvények árfolyamával az alapkamat csökkentésekor?
- mi az összefüggés az infláció és az alapkamat értéke között?
- milyen előnyök lehetnek a forint gyengülésében befektetői szemszögből?
- miért érdemes devizás értékpapírt venni a másodpiacon?
A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:
- Ha elszabadul az infláció, akkor fog villantani a Prémium Magyar Állampapír…
…mert a PMÁP az előző évi átlaginfláció felett fizet 1,5%-kal.
Jók az esélyek rá, hogy jövőre nagyobb eredmény lesz realizálható a PMÁP-pal, ha figyelembe vesszük, hogy az MNB friss előrejelzése alapján az aktuális év/év átlag infláció 15-19% közé várható. Óvatosabb piaci elemzők ennek csak a felső sávjával kalkulálnak, vagyis 18-19% egészéves átlaginflációval, így a Prémium Nagyar Állampapír jövőre akár 20-21%-ot is fizethet kamatba a 1,5%-os kamatprémiummal együtt, amit kínál.
A múltban is volt már ilyenre példa: 1991-ben 35%-os volt az infláció, 1995-ben pedig még mindig elég magas, 28%. Pontos adatok arról nem állnak rendelkezésre, hogy mekkorák voltak az állampapírok kamatai, de vélhető, hogy a forint lekövette az alapkamat alakulását, és arányosan mozgott az inflációs adatokkal.
Magyarországon 2023. első negyedévében az átlaginfláció 25% fölötti volt, ez még ha az év végére le is megy a vágyott egyszámjegyűre értékre, az még nem jelenti azt, hogy az átlagot is sikerül majd drasztikusan lehúzni.
Hogy tényleg meglesz-e 2024-re a 20%, az majd csak akkor fog kitisztulni, amikor már 2023. vége felé járunk, de az már most látszik, hogy kellemetlenül magas lesz idén is az infláció.
A 20% persze nem örökre szól, hanem vélhetően majd csak 2024-re, hiszen változó kamatozású állampapírról beszélünk. Ha 2025-ben már egyszámjegyű lesz az infláció, akkor valószínűleg megint csak egyszámjegyű lesz a várható kamatozása is ennek az értékpapírnak.
Szeretné megtudni, milyen további lehetőségek vannak állampapírral 20%-os hozam elérésére? Ide kattintva megtudhatja:
- Ha csökken az alapkamat, akkor megugranak a kötvényárfolyamok
Várható, hogy Magyarországon is, és a világon mindenhol záros határidőn belül elkezdik mérsékelni az alapkamatot, és ha csökken az alapkamat, akkor elkezdenek megugrani a meglévő kötvények árfolyamai.
Léteznek kimutatások, amelyek grafikonos formában segítenek értelmezni az összefüggéseket az infláció és az alapkamat alakulásai között.
HUF infláció
HUF alapkamat
USA infláció
USA alapkamat
EU infláció
EU alapkamat
Történelmi példák az alapkamat csökkenéssel összefüggő kötvényárfolyam emelkedésekre:
- Az egyik nem is olyan régi, 2022. október és 2023. januárja között a 2032-es lejáratú forintos Magyar Állampapírnak négy hónap alatt sikerült összehozni a több, mint 20%-os hozamot. Tehát egy nagyon rossz kilátású helyzetből igenis visszafordult a kötvénynek az árfolyama.
- Ennél extrémebb eset volt, amikor egy svájci (hosszabb lejáratú) állampapírral lehetett elérni 32 (!) %-ot egy év alatt, 2015. november és 2016. november között. Ebben az időszakban a svájci alapkamat lement negatív tartományba, és úgy megugrottak a kötvények árfolyamai, hogy ilyen extra, 32%-os növekedést hozott össze.
Lényeges, hogy ez a kötvény árfolyamán szerzett nyereség, és így jön össze a 20%, tehát nem kamat formájában érkezik meg, hanem a két időszak között a kötvény árfolyama 20%-ot növekszik, így a befektetés értéke is ennyit nő.
De az összes hosszabb távú (10-20 éves lejáratú) állampapírnál, ha az árfolyamot nézzük, főleg amiknél derekasabb hozam is van, ez simán összejöhet. Tehát ez egy olyan forgatókönyv, ami könnyen előfordulhat egy olyan időszakban, ami előttünk van.
- Másodpiaci devizás állampapírok
Több komponensből áll össze, ahogyan a másodpiaci devizás állampapírokkal 20%-os, vagy afölöttit eredményt el lehet érni. (De a webináriumunkban erről részletesen beszélünk.)
Három alapvető feltétele van annak, hogy ez összejöjjön: kötvény árfolyam + fix kamat + forint-euró/dollár árfolyam.
- Még ha egy ideig csökken is az árfolyama egy másodpiaci állampapírnak, miután megvásároltuk, egy későbbi árfolyamemelkedésnél árfolyamnyereségre tudunk szert tenni.
- Közben ez a másodpiaci állampapír devizában fizet nekünk fix kamatot, akár hosszú évekre.
- És ehhez még hozzá vehetjük a forint-euró / forint-dollár árfolyamból adódó árfolyamnyereséget, hiszen mivel ez devizás magyar állampapír, amit egy magyar ember vélhetően forintban fog befektetni, akkor amikor átváltja a belőle szerzett hasznát euróra vagy dollárra, miközben a forint gyengül, (márpedig vélhetően a mi meglátásunk szerint közép-hosszútávon gyengülni fog), akkor az is plusz hozamot tud adni.
Összefoglalva: az elmúlt 10-15 évben a forint gyengülését nézve, ha összeadjuk az állampapír fix kamatát, és a kötvény árfolyamból adódó árfolyamnyereséget, akkor könnyen összejöhet ebben a formában is a 20% feletti eredmény. Hogy ehhez sok összetevőnek kell együtt állnia, nem csökkenti az esélyét, hanem pont, hogy növeli, és emiatt egy aranyközéputas megoldást kínál.
Ahhoz, hogy egy kicsit nőjön a kötvénynek az árfolyama, elég csak egy kicsit csökkenteni az alapkamatot. Nem szükséges, hogy az USA-ban az alapkamatot 5-ről levigyék 0-ra, hanem elég csak 4-re ahhoz, hogy megugorjon 5-10%-kal az árfolyam. Ahogy a forint sem kell, hogy 20%-ot gyengüljön az euróval szemben, ami 370-hez képest 444 lenne… Emellett még kifizeti a kötvény azt, amit bevállalt, illetve a kamatot is, és akkor ez kb. háromszor 6,5 százalék.
Ennek az opciónak a különlegessége, hogy ez csak másodpiacon történhet meg, hiszen csak itt lehet a kötvényárfolyamból adódó nyereségünk, illetve eurós állampapírból csak egyfajta van, 2,9% kamattal, három évre.
Extrém kötvényárfolyam-emelkedésre is vannak történelmi példák
- Például a dolláros magyar állampapírnál, amit 2011-ben adtak ki és 2041-ben jár le, történt ilyen ugrás. A 2012-től 2021-ig tartó időszakban 85% körül volt az alja, aztán viszont felment 180%-ig, tehát duplázást hozott össze.
- Egy 2011-es kibocsátású eurós állampapír, ami 2028-ban jár le, 2014-től 2015-ig 40%-os emelkedést produkált. 100-ról fölment 140-re, és utána tartotta magát egészen a 2021-22-es inflációs emelkedésig. (Onnantól viszont bezuhant az árfolyam, tehát most alatta van bőven a kibocsátási értéknek, úgyhogy azzal is 5-6%-ot lehet elérni.)
Persze ahhoz orákulumnak kell lenni, hogy mindig eltaláljuk a legalját és a legtetejét egy ilyen árfolyamingadozásnak. Az orákulumok meg nincsenek sokan, szóval inkább az a jellemző, hogy akkor vásárlunk, amikor egy papír már benne van a növekedésben és látható már valamiféle lendület. Ugyanígy a jól időzített eladáshoz is kivételes érzék szükséges.
A forint átlaginflációja az elmúlt 20 évben 6,1% volt, az euro átlag inflációja pedig 1,9%. Tehát reálértéken nézve infláció feletti teljesítményt, ha a következő 20 évben is hasonló lesz, akkor egy devizás másodpiaci állampapírral vélhetően el tudunk érni, nyilván nem minden évben.
Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne rajtunk keresztül ezekkel kapcsolatban még bővebb tájékoztatást kapni, annak egyrészt ajánljuk a webináriumunkat vagy a díjmentes, személyes konzultációt.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat!
A témát körbejárták: Horváth Attila, Kovács Máté és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.
