A háborúra készülő befektetőnek stratégiát kell kidolgoznia, hogy hatékonyan kezelje a konfliktus okozta piaci bizonytalanságot. Fontos szempont a diverzifikált portfólió kialakítása, amely különböző iparágakra és földrajzi régiókra épül. Emellett érdemes figyelmet fordítani az arany, olaj és védelmi szektorokra, amelyek hagyományosan jól teljesítenek háborús időszakokban. Még ha a háborúra készülés alatt nem is azt értjük, hogy konzerveket halmozunk fel a spájzban, akkor is van mit tenni. Alaposan átgondolt döntéseket kell meghoznia minden befektetőnek, aki nem akarja a homokba dugni a fejét.
Valószínűleg az ukrán, orosz izraeli vagy éppen gázai emberek sem hitték még 2021-ben, hogy az lesz a valóságuk, amiben ma élnek. Fejlett világ ide vagy oda, a legrosszabb forgatókönyv még mindig megtörténhet. Sajnos sok geopolitikai szakértő jósolja a következő éveket a háborúk évtizedének. Mindegy, hogyan képzeljük el a háborús fenyegetettséget, közvetlen, az életünket veszélyeztető helyzetként, vagy ennél közvetettebb módon, a feszültségek, a klímaváltozás és az ezek nyomában fellépő migráció mindenképpen hatással lesznek hazánkra és a közeljövőnkre.
A 2020-as évek geopolitikai instabilitása pedig arra készteti a befektetőket, hogy kritikusan áttekintsék a vagyonuk elhelyezkedését, különösen az illikvid eszközök esetében, amelyek magas kockázattal járnak. Hiszen itt a példa előttünk, hiába éltek anyagi biztonságban azok a középosztálybeli emberek, akiknek az elmúlt két évben el kellett menekülni a hazájából, ha nem volt likviditásuk, akkor egy csapásra borzasztó nehéz helyzetbe kerültek. Pedig ez ellen lehet, és egyre inkább úgy tűnik, kell is védekezni.
Mi legyen egy háborúra készülő befektető stratégiája?
Olyan típusú befektetésekben kell gondolkozni, amiket fel lehet szabadítani, át lehet mozgatni országhatárokon, és amelyekkel jól lehet védekezni recesszió idején is.
Ezért egy, a konfliktusok évtizedére készülő magyar befektető elsődleges feladata sajnos az kell legyen, hogy alulsúlyozza a forintalapú eszközeit, és olyan befektetéseket keres széles diverzifikációban, amelyek kevésbé függenek az országtól.
Számos stratégia létezik a befektetők számára, hogy felkészüljenek egy esetleges háborúra.
Biztonságosabb megoldások után kutatva egyre többen felismerik például, hogy az ingatlan túlzott kitettséget jelent a piaci változásokkal szemben, és ennek megfelelően csökkentik az ingatlanok arányát a befektetési portfóliójukban. Hiszen az ingatlanát senki nem tudja magával vinni, így ha a befektetés helye háborús övezetté válik, akkor az ottani ingatlanértéket nehéz realizálni.
A likvid eszközökkel kapcsolatban pedig a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
- A NATO-n kívül legyenek
Az egyik fontos lépés az, hogy átgondoljuk, mely országban helyezzük el a vagyonunkat. Ha a NATO és Oroszország közötti konfliktus valószínűnek tűnik számunkra, akkor érdemes olyan országba befektetni, amely nem NATO-tag. Ausztria például jó alternatíva lehet, hiszen hozzánk közel van, a potenciális konfliktuszónától mégis eggyel távolabb, mint mi. Ráadásul ebben az országban még mindig élvezhetünk magyar adóelőnyöket.
Lehet gondolkozni Svájcban is, de ott sok tekintetben macerásabb eljárni. Nagyobb pénzre van szükség, és nincsenek meg azok az előnyök, amiket az Unión belül lehet élvezni.
- Semleges eszközökben
Egy másik lehetőség a semleges eszközökbe történő befektetés. Ilyenek a rövid távú külföldi (amerikai, kanadai, katari) állampapírok vagy akár amerikai közművállalatok részvényei. Ezek az eszközök kevésbé érzékenyek ezekre a konkrét, hozzájuk képest a világ másik oldalán történő geopolitikai változásokra.
- Háború-pozitív eszközökben
Harmadik lépésként érdemes olyan befektetéseket keresni, amelyek történelmi példákon keresztül bizonyították már, hogy kedvezően reagálnak a háborús környezetre. Ilyenek az egyes nyersanyagok, például az olaj és az arany, amelyek hagyományosan jól teljesítenek nehéz időszakokban. Ha aggódunk az esetleges menekülés miatt, érdemes fizikai aranyat tartani, amely mindig pénzzé tehető, és nem függ egy adott ország helyzetétől.
Végül pedig fontos az is, hogy a befektetéseket megfelelően szétosszuk ezek között a különböző eszközök és helyek között annak érdekében, hogy minél jobban bebiztosítsuk magunkat egy esetleges háborús konfliktus esetén.
Mindent bele a párnacihába?
Magyarországon az ingatlanfétis mellett különösen népszerű a párnacihás befektetési hozzáállás is. Sokan azt gondolják, hogy a legnagyobb biztonságan akkor vannak, ha az otthonukban tartják a pénzüket, aranyukat, eurójukat. Mert az akkor is meglesz, ha minden bank csődbe megy, ha az összes szolgáltatót lekapcsolják az áramról, vagy ha fogni kell a cókmókot és szaladni.
Pedig nem nehéz belátni, hogy ennél eggyel azért jobb megoldás, ha más országokba fektetünk be, és az aranyunkat is például egy osztrák trezorban tároljuk. Magyarországot sújtó baj esetén ott továbbra is gyorsan hozzáférhetünk a pénzünkhöz, néhány munkanapon belül.
Részvények esetén pedig még csak nem is feltétlenül szükséges fizikailag jelen lenni a befektetési helyszínen. Az ilyen befektetések mindig könnyen hozzáférhetőek és gyorsan átválthatóak készpénzre. Ráadásul, ha nem következik be háború, akkor a befektetett összeg bőven megtérülhet, és az inflációkövetésből még profitálhatunk is.
Ezért sokkal jobb lenne, ha az értékpapír befektetések likviditása lenne olyan vonzó a magyar befektetőknek, mint amennyire a cihába bevarrós módszer az.
Lehet-e a befektető túl óvatos?
Lehet. Az előző leírás alapján egy nagyon óvatos, körültekintő befektető képe rajzolódik ki, aki számos elővigyázatos lépést tesz a pénze biztonságban tartása érdekében. Nem lehet őt kárhoztatni, felelős döntéseket hoz, aki így jár el. Azonban meg kell fontolni, mi az, ami a túlzott óvatosság hátránya lehet.
Ha a részvénypiac váratlanul nagy lendületet vesz, és a válságok után egy hosszútávú gazdasági konjunktúra indul el, akkor azok a befektetők, akik behúzták a féket, és távol maradtak a piaci eseményektől, valószínűleg csalódást fognak érezni. Ha az elkövetkező években felpörög a gazdaság az innováció és a mesterséges intelligencia terén, a hitelek könnyen elérhetővé válnak, akkor az óvatos befektetők lemaradhatnak bizonyos piaci lehetőségekről.
Összefoglalva: Nem kell tehát szélsőségesen gondolkodni, és nem kell túlzó stratégiákat sem alkalmazni. Egy háború sem jelenti feltétlenül azt, hogy a legnagyobb vállalatok működése drasztikusan megváltozik, és a fogyasztás a világ minden részén egyszerre és teljesen megszűnik.
Ha csak nem az armageddon köszönt be, akkor elég kicsi a valószínűsége annak, hogy egy csapásra többé senki nem nyitja meg többet a YouTube-ot, a Facebookot vagy nem eszik többet a McDonald’s-ban és borítja le Coca-Colával. Ezért az óvatos befektetőknek is érdemes kiegyensúlyozniuk a portfóliójukat, hogy ne maradjanak le a piaci lehetőségekről, miközben megőrzik biztonságérzetüket.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
