Sajnos mióta világ a világ, vagy legalábbis ember az ember, háborúk kitörésére mindig számítani kell. Bár nem lehet őket előre jelezni, mégis mindig az eshetőségek között kell tartani. Mindenki, aki huzamosabb ideig van a befektetési piacon, előbb-utóbb meg fogja tapasztalni egy háború hatásait, a világ bármely részét érintsék is azok. Jobb tehát felkészülni, mint megijedni.
A legújabb Pénz beszél podcast adásban azt vizsgáltuk meg, milyen befektetési stratégiák mentén készülhetünk fel a jövő háborúira és geopolitikai feszültségeire.
Az adásban szó lesz arról, hogy
- veszélyben vannak-e a magyarországi befektetések a háborúk fokozódásával?
- a háborúk ideje alatt hogyan mozognak a részvénypiacok?
- hogyan lehet védekezni a háborúk gazdasági hatásai ellen?
- kik lehetnek anyagi nyertesei egy háborús konjuktúrának?
- mit veszít, aki folyamatosan a legrosszabbra készül?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi videóra:
Mindenből egy pici – de nem mindegy, hol
A háborús események általában pánikot váltanak ki a piacokon, ami arra készteti az embereket, hogy bizonyos területekről kivonják, vagy átcsoportosítsák befektetéseiket. Éppen ezért fontos a széleskörű diverzifikáció, vagyis egy több szegmensre szétosztott portfólió kialakítása.
A túlzott koncentráció egy adott eszközosztályra vagy országra komoly kockázatot jelenthet. A magyar ingatlanpiac és az állampapírok például magas kockázattal járhatnak, hiszen túlzott kitettséget jelentenek egy országban, így baj esetén komoly hozamveszteséget is eredményezhetnek. Hiába tűnik úgy, hogy 1-2 hazai ingatlan, hozzá valamennyi magyar állampapír és némi MOL illetve OTP részvény már egy fantáziadús portfóliókoktél, valójában csak egy árva országra koncentrál. Ami lássuk be, nem is áll túlságosan stabil lábakon mostanság, és nem csak a devizája miatt.
Érdemes történelmi adatok áttekintésével megvizsgálni, hogyan befolyásolta a háború a befektetési piacokat. Például az elmúlt 100 évben az amerikai részvénypiac számos háborút átélt, köztük a második világháborút is. Ekkor az S&P 500 index a mélypontját 1942-benérte el, tehát nem a háború végén, hanem korábban, körülbelül a konfliktus közepén. Ezután pedig ahogy teltek az évek, folyamatosan emelkedett a tőzsde. Még a háború idején is.
Ugyanez volt megfigyelhető más háborús helyzetek esetében is. Például az orosz-ukrán konfliktus idején is voltak emelkedések az amerikai piacon, bár későbbi időszakban a piacok újra visszaestek más okok miatt.
Ebből levonható tehát az a következtetést, hogy a tőkepiacok nem mindig reagálnak huzamos ideig negatívan a háborús eseményekre, sőt, még konfliktusok idején is képesek lehetnek új csúcsokat elérni.
A pánik rossz tanácsadó
Nem csak a háborús helyzetek váltanak ki pánikreakciót a befektetők körében, a Covid-járvány kirobbanásának kezdetén is azonnali pánikreakció volt tapasztalható a tőkepiacokon, amelyet aztán lassú visszakúszás követett.
Az ilyenkor bekövetkező gyors eladások és árfolyamesések általában irracionális reakciók, amelyeket az emberek bizonytalansága és a helyzet következményeitől való félelem generál. Gyakran előfordul, hogy a befektetők azonnal eladják pozícióikat, majd később próbálnak meg visszatérni a piacra. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a stratégia általában nem hoz jobb eredményt, mint a türelem és kivárás.
A legrosszabb is jó valakinek
A háborúknak vannak nyertesei is. Ez nem (csak) azt jelenti, hogy a hadban álló felek közül az egyik jobban jár mint a másik, sokkal inkább a befektetési piacokon tud ez megjelenni, és általában olyan kívülálló feleknél, akik a nyersanyag-bizniszben érintettek. Az orosz-ukrán háború és az Öbölháborút hatására is jelentősen megemelkedett az olaj árfolyama. Ezen kívül a gázra, más nyersanyagokra, sőt az élelmiszer- és szállítmányozási árakra is komoly hatással tud lenni minden nagyobb méretű konfliktus.
Összefoglalva: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a háborúk mindig és mindenhol csökkentenék az árakat és árfolyamokat. A háborúk hatása a piacokra sokszor összetett és többtényezős kérdés. Ráadásul nem kizárólag a háborúk tényén múlik az árfolyamváltozás, az egész egyenletben számít még a piac aktuális állapota (például, hogy kialakulóban van-e valamilyen jelentős mértékű lufi vagy innováció), hogy milyenek a kamatszintek, mekkora a munkanélküliség, illetve hogy milyen, a nemzetközi kereskedelmet érintő tényezők munkálnak a globális piacon.
Bár a pánik a világ bizonyos területein nem mindig indokolt, azért az óvatosság sosem árt. Ha jobban belegondolunk, az amerikai kisbefektetők életére vagy a Google bevételeire nem valószínű, hogy jelentős hatással van az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása. Viszont a Covid-járvány miatt Kínában leállt gyárak termékhiánya például pillangóhatásként gyűrűzött tovább sok szegmensbe. Elég, ha egy parányi csavar vagy alkatrész beszállítása áll le, elég, ha nincs AdBlue, rögtön borul egy egész sor domino. Mindig több tényezőt és összefüggést kell tehát figyelembe venni ahhoz, hogy megértsük a piaci változásokat, és a háború csak egyike ezeknek a tényezőknek.
Magyar narancs
Magyarországon 2022-ben komoly tőkekiáramlás történt a befektetésekből az orosz-ukrán háború hatására. Az MNB adatai szerint a hazai kisbefektetők összesen 222,8 milliárd forintot veszítettek befektetéseiken, ami majdnem megegyezik a 2020 márciusi COVID járvány kitörésekor tapasztalt tőkekiáramlással.
Emellett az európai befektetési alapokból is jelentős összegek távoztak: januárban 15,5 milliárd euró, februárban pedig már közel 60 milliárd euró hagyta el az európai piacokat. Ezek a pénzek nagy részben nem tértek vissza, hanem alternatív befektetésekre, például mesterséges intelligencia részvényekre vagy indiai részvényekbe áramlottak.
A kelet-európai térség, köztük Magyarország is, jelentős mértékben érintett volt a folyamatban, így a részvénypiaci fellendülés nem érte el az előző időszakok szintjét. A magyar részvénypiac teljesítménye összehasonlítva más európai és amerikai piacokkal, jól mutatja, hogy a befektetők még mindig óvatosak a térséggel kapcsolatban.
Ideje új fétis után nézni
Részvényeknél gyakran tapasztalhatunk pánikszerű árfolyamváltozásokat, ami természetes reakció a piaci bizonytalanságra. Az ingatlanpiac viszont más tészta. Máshogy működik, mástípusú változások észlelhetők rajta. Magyarországon sokan tartják ingatlanban megtakarításaikat, és az ilyen befektetők jelentős részének nemcsak az ingatlanárak mélyrepülésével kell szembenéznie, hanem eggyel áttételesebb problémával, az energiaválság következményeivel is.
Az orosz-ukrán háború után kialakult energiaválság ezen a területen is súlyos gazdasági hatásokat hozott. Az energiaárak meredek emelkedése és a forint értékvesztése az infláció robbanását eredményezte. Az infláció leküzdése érdekében szigorításokra és kamatemelésekre volt szükség, ami recessziót idézett elő, érintve az ingatlanpiacot is. A vásárlói kereslet csökkenése miatt az ingatlanberuházások és -kiadások is hátrányba kerültek, az ingatlanpiaci helyzet pedig jelentősen megváltozott.
Egyes területeken az ingatlanok bérbeadása hosszabb időt vett igénybe, az ingatlanárak pedig bizonyos régiókban jelentős mértékben csökkentek. Ez növelte a vevők tárgyalási pozícióját, hiszen a piacon számos lehetőség áll rendelkezésre.
Az energiaválság miatt kialakult piaci instabilitás bármikor megismétlődhet. Ezért akik az orosz-ukrán helyzet miatt aggódnak, azok sem a közvetlen fizikai veszélytől félnek elsősorban, hanem az energiahiány gazdasági következményeitől. Ha hasonló helyzet fordul elő, és az energiaárak újra megemelkednek, vagy például a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban bármi történik, az gyorsan összeomláshoz vezethet a magyar piacokon is.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi videóra:
