Skip to main content

Annak a befektetőnek, aki hosszútávon jó eredményeket akar elérni a piacon, nincs mese, bizonyos összefüggéseket ismernie kell. A pénzügyileg sikeres emberek szinte soha nem egy nagy dobással vagy egy jó ötlettel lettek azok, hanem tájékozottsággal és tudatossággal. A kötvények világát pedig viszonylag könnyű kiismerni, mégsem olyan fantáziátlan, mint ahogy elsőre gondolnánk. Annál sokkal több lehetőség rejlik benne, mint hogy bizonyos kamatra megvásárolunk állampapírokat, és aztán ülünk rajtuk, mint a kotlós tyúk.

A legújabb Pénz beszél podcast adásban egy konkrét példán keresztül azt vizsgáltuk meg, milyen erők és befolyások vannak hatással a globális és magyar kötvénypiacra.

 Az adásban szó lesz arról, hogy

  • milyen alapfogalmakat és összefüggéseket kell megérteni a kötvényekkel kapcsolatban?
  • mi az a dupla és tripla profit, és hogyan érhető el?
  • mi alapján emelik vagy csökkentik az alapkamatot a jegybankok?
  • az amerikai vagy a magyar jegybank van hatással inkább a magyar kötvénypiacra?
  • milyen stratégia mellett érdemes a portfólióba kötvényeket helyezni?

A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:

A befektetők már kb. 1-1,5 éve dörzsölik a markukat, hogy megindul végre a kamatcsökkentés és észhez tér a kötvénypiac. A FED friss bejelentése szerint ha jók a számok, nyáron már tényleg elindulhat. De mire számíthatunk ekkor valójában?

Alapvető összefüggések a kötvénypiacon

 Ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehet kiemelkedő hozamokat elérni az állampapírpiacon, először is fontos tisztázni az elsődleges és másodlagos piaci kötvények fogalmát és az ezek közti különbséget. Továbbá meg kell értenünk a kamatcsökkentés és a kötvénypiac kapcsolatát.

Az elsődleges piac esetében közvetlenül az Államkincstártól vásárolhatunk állampapírt. A másodpiac ezzel szemben a second hand vásárlás, vagyis amikor korábbi években kibocsátott kötvényeket veszünk más befektetőktől. Az elsődleges piacon a kötvények ára fix, míg a másodlagos piacon a kereslet és kínálat határozza meg az árat, és mint ilyen, rugalmasabban reagál a piaci változásokra.

Míg az elsődleges piac ismertebb a magyar lakosság körében, addig a másodpiac sokszor kevésbé átlátható. Azonban fontos tudni, hogy globális szinten a másodpiaci kötvények kínálata a legnagyobb tőkepiac, mivel hatalmas mennyiségű kötvényt tartalmaz. Például az Egyesült Államoknak vagy Magyarországnak többmillió dollárnyi államadóssága lehet ilyen másodpiaci kötvényekben, hiszen a kötvények gyakran az államok elsődleges forrásai a hitelnyújtáshoz vagy -felvételhez. Miután ezeket kibocsátották, szabadon kereskedhetővé válnak a piacon.

Ki és milyen alapon határozza meg a kamatcsökkentéseket?

Az alapkamat az a kamatláb, amelyet a jegybankok határoznak meg egy adott országban. Ez a kamatláb befolyásolja, hogy milyen mértékű kamatokon kölcsönöznek pénzt a kereskedelmi bankok egymásnak és a lakosságnak, valamint hogy milyen kamatokon tarthatnak betéteket a kereskedelmi bankok a jegybanknál.

A jegybankok az alapkamatot általában arra használják, hogy pozitívan befolyásolják a gazdaságot. Például emelhetik az alapkamatot, hogy drágábbá tegyék a hiteleket, ezzel visszafogva a fogyasztást és csökkentve az árak emelkedését (inflációt). Ha viszont csökkentik az alapkamatot, akkor olcsóbbá teszik a hitelt, ami serkentheti a gazdaságot és növelheti a fogyasztást. A jegybankok általában az árstabilitás biztosítására és a gazdasági stabilitásra törekszenek az alapkamat segítségével.

Például Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank, az Egyesült Államokban pedig a FED dönt arról, hogy emelni, vagy csökkenti kell-e az alapkamatot, illetve hogy a megfogalmazott inflációs célokkal összhangban mikor érdemes értékpapír vásárlással pénzt juttatni a gazdaságba, vagy éppen értékpapíreladással pénzt kivonni a gazdaságból.

A jegybankok tevékenysége, vagyis a monetáris politika, jelentős hatással van a másodpiaci kötvények árfolyamára. Például ha az alapkamatot emelik, hogy ezzel egy kicsit visszafogják a költést és így mérsékeljék az inflációt, akkor csökkenhet a másodpiaci kötvények árfolyama. Míg ha csökkentik az alapkamatot, akkor az árfolyamok emelkedhetnek.

Az elmúlt időszakban az infláció emelkedése miatt sok jegybank kénytelen volt emelni az alapkamatot, ami a kötvények árfolyamának csökkenéséhez vezethetett. Azonban a közeljövőben már várható, hogy végre a kötvénybefektetők is örülhetnek majd, amikor a kamatcsökkentéssel eljön az árfolyamok ismételt emelkedése, így extra nyereséget érhetnek el a kamatokon felül.

Konkrét példákon keresztül

Az elmúlt évek gazdasági történései sajnos jó példaként szolgálnak ahhoz, hogy jobban megértsük az alapkamatok és a kamatcsökkentés közötti kapcsolatot.

Szerencsére elég ritka esemény, hogy megemelik a kamatokat, mert ez általában valamilyen válságkezelés része. Éppen ezért, gyakorlatilag onnantól kezdve, hogy elkezdik emelni a kamatokat, mindenki elkezd azzal kapcsolatban spekulálni, mikor fogják majd újra csökkenteni azokat.

Az elmúlt másfél-két év során is folyamatos volt a vita és várakozás ezzel kapcsolatban. Nem azért nem lehet pontosan tudni, mert a titkok őrzői nem árulják el, és hagyják a befektetőket totózni, hanem mert az egész globális gazdaságnak, a fogyasztásnak, a hitelek felvételének, az emberek költekezési kedvének, az általános geopolitikai helyzetnek kell bizonyos módon rendeződnie ahhoz, hogy ilyen döntéseket meg lehessen hozni.

A kamatok emelésének végén eljön egy plató, amit kamattetőzésnek nevezünk. Ez azt jelenti, hogy bár nem emelik tovább a kamatlábakat, de még nem is csökkentik azokat.

2023 végén már jelek mutatkoztak arra, hogy az infláció visszatér a kívánatos szintre vagy legalábbis jobb irányba halad, és erre a piac azonnal nagyon pozitívan reagált.

 

 

Ezek az események drasztikus hatással voltak és vannak a piacra. Például a világ legnagyobb tőzsdén kereskedett befektetési alapjai (vagy az ETF-ek) közül a hosszú távú amerikai állampapírok teljesítménye jelentősen romlott az elmúlt két évben – ez szintén jól illusztrálja, hogy mennyire megrengették a gazdasági változások a piacot. Gyakorlatilag két év alatt annyit változott a piac, hogy az egy évtizednyi hozamot képes volt erodálni.

2023 végén tehát pozitívak voltak a globális piaci kilátások, így a magyar kötvénypiaci árfolyamok is elkezdtek emelkedni. 2024 elején viszont újra negatívra fordultak.

Konkrét példán nézzük meg ezeket a változásokat: Az általunk vizsgált másodpiaci állampapír 2011-ben került kibocsátásra, és 2041-ig fog működni. Éves szinten 7,625 százalékos fix kamatot fizet dollárban.

Ezekkel a tulajdonságaival tulajdonképpen már eleve dupla profitot kínál.

  • Először is rendelkezik egy árfolyammal, ami ideális esetben növekszik.
  • Emellett fix kamatot fizet, ami további jövedelmet biztosít. Ez már dupla profitnak tekinthető.

Viszont itt  a tripla profit lehetősége is felmerül, mégpedig devizaárfolyam-nyereség formájában (hiszen dolláros).

Ugyanakkor most csak az állampapír árfolyamára koncentrálunk, és mivel hosszú lejáratú, az kamatdöntéseknek komoly hatása lehet az árfolyamára.

 

Az ábrán jól látható, hogy november elsején egy fontos kamatdöntést hoztak meg, ami komolyan befolyásolta mind az amerikai, mind az európai tőzsdéket. A hangulat javulását a vártnál gyengébb amerikai gazdasági adatok eredményezték, amelyek arra utaltak, hogy az infláció csökkenni fog, és ennek eredményeként a FED valószínűleg elkezdi csökkenteni a kamatot. Ennek hatására az árfolyam 103-ról körülbelül 106-107%-ra emelkedett.

Az ezt követő időszakban a piac inkább kivárt, majd a következő kamatdöntésig, 2023. december 13-ig, az árfolyam tovább nőtt, elérve a 113-114%-ot. A következő kamatdöntés napján, december 13-án, a FED elnöke, Jerome Powell rendkívül optimista jövőképet vázolt fel, így a piac arra számított, hogy a kamatok csökkenni fognak. Ez ugyan nem következett be, de a befektetők a pozitív döntésre koncentráltak, és az árfolyam így tovább emelkedett, 114-ről egészen 120-ig.

Ebből is jól látható, hogy bár végül nem történt meg a kamatcsökkentés, már a híre és reménye is elegendő volt ahhoz, hogy az árfolyam hirtelen emelkedni kezdjen. Ebben az időszakban, körülbelül két és fél hónap alatt, az árfolyam több mint 20%-kal nőtt. Ha ehhez hozzávesszük az ekkor felhalmozódott kamatokat, az még további 1 százaléknyi hozamot is jelentett. Tehát ha valaki ebben az időszakban vásárolta meg ezt a bizonyos a kötvényt, és végig tartotta is, akkor 20%-kal többet ért a befektetése az értékpapírszámláján.

Ez a példa nagyon élesen mutatja meg azt, hogy milyen érzékenyen reagál a piac a jó hírekre. Fontos azonban megjegyezni, hogy szinte képtelenség pontosan megtalálni az árfolyam alját vagy tetejét, csak utólag lehet egyértelműen látni ezeket a piaci reakciókat.

MNB vs. FED

Mivel a példában vizsgált kötvény egy magyar állampapír, jogosan merülhet fel a kérdés, miért nem a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése befolyásolja az árfolyamát, hanem sokkal inkább a FED. Ennek az az oka, hogy az amerikai események gyakran nagyobb hatással vannak az árfolyamra, mint akár a Moody’s-nak a magyar adóbesorolásra vonatkozó döntése.

 

 

Tekintsük át az események sorát: 2023. szeptember 1-jén váratlanul emelkedett az amerikai munkanélküliségi ráta, ami alapvetően rossz hír, így az adatok ismertetését követően az árfolyam zuhanni kezdett.

Azonban még aznap napvilágot látott egy magyar szempontból pozitív hír is, a Moody’s emelte Magyarország adóbesorolását. De mindhiába, ez nem növelte az állampapír értékét, a Moody’s döntése nem befolyásolta az árfolyamot.

Később egy újabb FED kamatdöntés érkezett, ekkor a FED elnöke negatívan nyilatkozott az inflációval kapcsolatban. Ez már igazán megrázta az árfolyamot, 108-ról 101-102%-ra esett, ami 6-7%-os csökkenést jelentett.

Az árfolyam lefelé irányuló trendjei 2024 elején több tényezőre vezethetőek vissza. Például, január 31-én volt egy FED kamatdöntés, amikor az amerikai jegybank nem változtatott az alapkamaton, és borúsnak látta a márciusi kilátásokat is. Ez a hír bár erősítette a dollárt, a feltörekvő piacokra ettől függetlenül negatív hatással volt, így a vizsgált magyar állampapírnak az árfolyama is esett, körülbelül 116%-ról 113-ra.

Március 20-án is hasonló történt, kijött egy FED-döntés, amikor ismét nem változtattak az alapkamaton, ez is negatív jeleket küldött a piac felé, így az árfolyam tovább csökkent, körülbelül 115%-ról 111-re.

Emellett év végén érkezett egy 3000 milliárd forintos Európai uniós támogatás, ami hatással volt az állampapír árfolyamára – nagy zuhanást eredményezett. Kiegészülve az IMF gazdasági előrejelzésével és a davosi fórumon elhangzott információkkal alapos árfolyamzuhanást eredményezett 2023. január közepén.

Ezek az események megmutatják, hogy nem csak a FED döntései, hanem más gazdasági tényezők is befolyásolhatják az állampapír árfolyamát, de az továbbra sem az MNB.

Tanulságok

Ha összehasonlítanánk egy spanyol, osztrák vagy olasz állampapírt az amerikaival vagy bármelyikkel, látnánk, hogy mindenhol ugyanúgy reagál a piac. A befektetők arra mozognak, amerre több pénzt sejtenek. Figyelik, hogy várhatóan hol lesznek jobb hozamok, és ennek megfelelően változtatják pozícióikat. Ez akár országhatárokon átívelően is működik, ha egy országban magasabb hozamot kínálnak, azzal odavonzzák a tőkét, és fordítva. Az egész kötvénypiacot a befektetők pénztárcája irányítja.

Ezt bizonyítja az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése nem gyakorol különösebb hatást a magyar devizás állampapírokra, hiába jelzi elvileg a magyar gazdaság javulását, a befektetők nem reagálnak rá, mert bizalmatlanok a magyar piaccal és döntéshozókkal szemben. A forintos állampapíroknál azért van némi hatása, valószínűleg a hazai befektetők miatt.

Összefoglalva: Az elmúlt események alapján megállapíthatjuk, hogy a piac hogyan reagál kedvező és kedvezőtlen hírekre. Amikor például az várakozások szerint elkezdik csökkenteni a kamatokat, az állampapír árfolyama hirtelen 20%-kal ugrik meg, de ha ezek a várakozások meginganak, akár 10%-kal is bezuhanhat az árfolyam.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy hosszabb távon várhatóan csökkenő tendenciát mutat majd a kamat mind Amerikában, mind Európában. Bár a most elemzett reakciók főként rövid távú változásokat okoztak, az előrejelzések alapján valószínűsíthető, hogy idővel a piac élesen és egyértelműen fog reagálni fog a változásokra. Most már csak a pontos időpontokat nehéz megjósolni.

Ugyanakkor ha egy hónap alatt, vagy két év alatt jön össze 20%  extra árfolyamnyereség a 6-7%-os kamat mellé, akkor is boldog lehet a befektető, mert már ezzel odaverte az S&P 500 hosszú távú átlageredményét.

Összefoglalva: Nem lehet tudni, hogy mikor fog reagálni a piac arra, hogy elkezdik csökkenteni a kamatokat, csak azt, hogy hogyan. Így azok a befektetők, akik még viszonylag jó árfolyamon vásárolnak, igen jól járhatnak.

Az ilyen kilátások mindenképpen biztatóak, de természetesen vannak kockázatok is, amelyek befolyásolhatják a folyamatot. Ilyen az infláció beragadása vagy például valamilyen kedvezőtlen esemény hatására a kőolajárak megugrása. Ezek a tényezők mind megakadályozhatják a kamatcsökkentést.

Stratégiai tervezés

Három fő stratégiai lehetőség rejlik az árfolyamváltozások kihasználásában.

 

                     1.  Magas kamatlábak mellett hosszú távú célok

Az egyik lehetőség, hogy hosszú távon berögzítjük a magas kamatlábakat. A mostani 5-6-7%-os kamatokat várhatóan nagyra fogjuk értékelni egy-két év múlva. Ezt a magyar befektetők megtapasztalhatták már a PMÁP-pal kapcsolatban, ami már csak 7%-ot fizet, nemrég pedig még 15-18%-al lehetett vásárolni.

                   2.  Rövid távon is örülünk a jelenleg kedvező kamatoknak

A kiegyensúlyozott portfólióval rendelkező befektetők most kötvényekbe fektethetnek be, és ezzel egyszerűen kihasználják a jelenlegi kedvező kamatlábakat. Nem spekulálnak semmire, csak örülnek, hogy nem a néhány évvel ezelőtti szinteken vagyunk a 0%-os nyugat-európai állampapírjainkkal, vagy 2-3%- os amerikai kötvényekkel.

                     3.  A kamatok mellett várjuk az árfolyamnövekedést is

Harmadik lehetőségként spekulálhatunk arra, hogy a kamatcsökkentések kedvező hatással lesznek az árfolyamokra, és ezzel dupla profitot érhetünk el hosszú távon.

A bónusz lehetőség pedig már egyenesen a tripla profitot célozza meg. Vagyis – az akár a  PMÁP-ból kifizetett – forintot érdemes átváltunk dollárra vagy euróra, tekintettel a forint instabil helyzetére és a jövőbeli kilátásokra. Így a devizaárfolyam változásából is profitálhatunk, a fix kamat és a kötvényárfolyam változása mellett, és ezzel nemcsak a dupla, hanem akár a tripla profitot is elérhetünk.

Mindegyik lehetőség kiemelten fontos lehet a befektetők számára a jövőbeli hozamok maximalizálása érdekében.

A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.

 A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:

Kovács Máté

Katona családban nőttem fel, ezért mindig is alapvetőnek tekintettem a szolgálatot és a hivatástudatot. Amikor elkezdtem megismerni a befektetések lenyűgöző világát, megdöbbentem, hogy ezernyi lehetőségből az emberek általában csak néhányat ismernek, ráadásul nem is a legkedvezőbbek. Privát bankárként legfőbb célom, hogy átlátható és közérthető formában mutassam be a legideálisabb lehetőségeket, és a gazdasági bizonytalanságoktól függetlenül betonbiztos támaszt nyújtsak ügyfeleimnek.