Az elmúlt öt évben az állampapírok rendkívüli népszerűségre tettek szert Magyarországon. Bár a jövőbeni trendek nem teljesen egyértelműek, a ráncfelvarrott MÁP+ a maga 40%-os kamatával releváns alternatíva lehet, de nem mindenkinek. Valószínűleg az állampapírok császáraként fognak hirdetni, de soha nem volt olyan fontos elolvasni az apróbetűs részeket, mint most!
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban részletesen kielemeztük, milyen szempontok mentén lehet az új MÁP+-t szupernek vagy kevésbé szupernek értelmezni.
Az adásban szó lesz még arról, hogy:
- mik az új MÁP+ alapvető jellemzői?
- mi lehet az állam motivációja az új konstrukció meghirdetésében?
- 40 az új 20 – ilyen egyszerű?
- össze lehet-e hasonlítani más állampapírokkal az új ajánlatot, hogy kiderüljön, tényleg ez-e a legjobb?
- minden pénzt bele lehet lapátolni az új kötvénybe vagy van rajta limit?
- mennyire veszi fel a versenyt a MÁP+ a másodpiaci papírokkal?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
Az új MÁP+, ami 2024. június 3. óta már elérhető, elsősorban azonban csak látványban erős. 39%-ot (FRISSÍTÉS 2024.09.02-től már csak 37,5%) ajánl a 7%-kal szemben, de ha a részleteket is megvizsgáljuk, ez árnyalódik. Ugyanakkor sokaknál a befektetések esetében is az első benyomás a döntő, ezért várhatóan ez az ajánlat is igen népszerű lesz.
Mi fán terem a MÁP+ új verziója, alias a szuperállampapír?
A szuperállampapír első verziója öt évvel ezelőtt jelent meg, ekkor a többi állampapír kamata nagyon alacsony volt, és ezzel kitűnt a kínálatból. Így kapta a szuper jelzőt is.
A régi szuperállampapír megújult formában került tehát most a piacra. Az elődje, ami 2019-ben indult Magyar Állampapír Plusz, ami hatalmas népszerűségnek örvendett, és csúcsidőszakában körülbelül 6000 milliárd forintnyi összértéket képviselt. Az infláció miatt azonban a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet megnőtt, ami sok befektetőt átterelt oda. Ennek ellenére meglepően nagy összeg, körülbelül 700 milliárd forint, maradt a MÁP+-ban.
Ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a befektetők nem voltak jól tájékozottak, vagy nem foglalkoztak aktívan a befektetéseikkel. Sokan nem tudták, hogy a PMÁP-ba is fektethettek volna, vagy hogy vissza is válthatják a meglévő állampapírjaikat, amiben az információhiány és a lustaság is közrejátszhatott.
A MÁP+ legfőbb jellemzői a következők:
- Lépcsős kamatozású: kezdetben 6,25%-os kamattal indul, majd fokozatosan emelkedik 7,25%-ra. Minél hosszabb ideig tartja a befektető, annál magasabb kamatot kap, ami hosszú távú befektetésre ösztönöz.
FRISSÍTÉS: 2024.09.02-től csökkent a MÁP+ kamata, 6%-ról indul és 7%-nál végződik. https://www.allampapir.hu/kamatok/MAPP - Díjmentesen vissza lehet váltani a kamatfordulót követő öt napban.
- Automatikusan visszaforgatja a kamatokat, így az ötéves futama alatt kamatos kamattal növekszik a hozam.
- A befektethető összeg felső határa meglepően alacsony, mindössze 10 millió forint.
A pénz mindig keresi a helyét, és jövőre, amikor a Prémium Állampapír már nem fog olyan magas kamatot fizetni, várhatóan sok pénz fog kiáramlani belőle. Most még 2025 közepéig jól fizet kamatot, de a 2024-es infláció alapján valószínűleg csökkenni fog a hozam. Az állam ezért létrehozott egy alternatívát, hogy a kiáramló tőkét megtartsa szépen a saját zsebében.
Összefoglalva: Jelenleg a Prémium Állampapír akár 20%-os kamatot is fizethet, míg az új szuperállampapír hosszabb távon közel 40%- os hozamot ígér. Bár ez utóbbi ötéves időtávon érhető csak el. A MÁP+ piacra dobása mögött tehát ok egyértelmű: az államnak szüksége volt egy vonzó ajánlatra, hogy a kötvényesek maradjanak szépen tovább a hitelezőik. Az Államadósság Kezelő Központnak ezért előállt egy ajánlattal, ami hasonlót vagy akár jobbat tud felmutatni, mint a PMÁP 15-20%-os kamata.
Az új szuperállampapír így egy stabil és vonzó befektetési lehetőséget kínál, ami hosszabb távon is kedvező hozamokat biztosít.
Lényeg az apróbetűs részben
A 40 az új 20! Az eddigiek alapján az új szuperállampapír ajánlata nagyon jó, mivel átlátható és előre kiszámítható, hogy mit fog teljesíteni a következő öt évben: 20% helyett cirka 40% a hozam. Ez a kiszámíthatóság ritka, hiszen más befektetéseknél, például másodpiaci kötvényeknél, nem lehet pontosan megmondani, mennyit fog érni öt év múlva a kamatos kamattal.
Az, hogy közel 40%-os hozamot ígér, elsőre nagyon vonzónak hangzik, de a valóság ennél sokkal összetettebb. Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk a részleteket és megfelelő kontextusba helyezzük az ajánlatot, hogy jobban megértsük a teljes képet.
Figyelni kell, mert bár a 40% az új 20%, de az 5 év az új 1 év!
Az a leegyszerűsítés, hogy ez a kötvény 40%-ot fizet, igencsak veszélyes, vagy legalábbis nagyvonalú. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar befektetők gyakran igen felületesen tájékozódnak.
Hosszútávú tervezés
Fontos, hogy a befektetők tisztában legyenek annak a céljaival, akibe vagy amibe befektetnek. Ebben az esetben ez az Államadósság Kezelő Központ. Az ÁKK egyértelműen hosszabb távú gondolkodásra kívánja ösztönözni a befektetőket azzal, hogy ilyen magas a garantált hozam, viszont cserébe az egy év helyett öt évre szól a megállapodás.
Már korábban is jelezték a Magyar Államkincstár szakmai vezetői, hogy hosszabb távú befektetői szemléletre szeretnék ösztönözni a befektetőket. Ebbe az irányba tett lépés volt már az előző lépcsőzetes kamatozású MÁP+ bevezetése is, csak arról még elterelte a figyelmet a PMÁP. Ez az új ajánlat viszont valóban segíteni a hosszabbtávú gondolkodás előre mozdításában.
Összefoglalva: Az eddigi referenciapont a Prémium Állampapír volt, amely egy év alatt 18-20 százalékos hozamot biztosított (és nem segítette a hosszútávon való gondolkodást), most azonban eljött az idő a kijózanodásra, új realitások léptek életbe.
Bevezetés, tárgyalás, bonyodalom
Még ha el is fogadjuk, hogy az ÁKK-nak és jóérzésű döntéshozóinknak nemes és edukatív célja van a MÁP+-szal (nem egyszerűen a pénz maguknál tartása), befektetői szempontból ettől még jóval bonyolultabbá vált a helyzet, nehéz átlátni a kínálatot.
Hogy miért nehéz átlátni a helyzetet és kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot? Egyrészt, mert nagyon sok az ismeretlen tényező egy x idejű futamidő alatt, másrészt mert teljesen különböző tulajdonságú kötvényeket nagyon nehéz összehasonlítani.
Az állampapírok kínálatában többféle futamidő és kamatozási mód létezik. Ezek között megkülönböztethetünk fix, lépcsőzetes, inflációhoz kötött, illetve diszkontkincstárjegy formátumú állampapírokat. Vannak állampapírok, amelyek fix kamatot fizetnek évente, negyedévente, vagy automatikusan újra befektetik a kamatot, mint a MÁP+, míg másoknál a befektető dönt, hogy újra visszaforgatja-e a kamatot vagy elkölti. Emellett ott vannak az eurós állampapírok, amelyek az EUR/LIBOR alapján negyedévente újítják meg a kamatokat. Tovább bonyolítja a helyzetet a másodpiaci állampapírok jelenléte, ahol az árfolyam ingadozása és a globális gazdasági helyzet is befolyásolja a hozamokat.
Most akkor szuper vagy nem szuper az új állampapír?
A kérdés röviden: tényleg minden más alternatívánál egyértelműen jobb-e ez a 40 (37,5) százalékot kínáló új állampapír?
Jelenleg nem lehet olyan egyértelműen megmondani, melyik állampapír a legjobb választás, mint ahogy öt éve a Magyar Állampapír Plusz vagy az elmúlt két évben a Prémium Magyar Állampapír kimagaslott a többi közül.
Mivel sok előre nem megjósolható forgatókönyv létezik, a befektetőknek meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy jósgömb nélkül egyszerűen nem tudhatják biztosan, mi lesz a legjobb megoldás a következő öt évben.
Azonban, ha az alacsony kockázatú befektetést és az időtávokat nézzük, néhány konkrétabb iránymutatás adható:
Időtávok szerinti felosztások
- 3 hónap alatti befektetés
- Legjobb választás: diszkontkincstárjegy, mivel jelenleg ez a legjobb hozamot kínálja.
- 3 hónap – 1 év közötti befektetés
- Legjobb választás: Bónusz Állampapír.
- Következő: Prémium Magyar Állampapír.
- Majd az új MÁP+.
- 1 éves befektetés
- Legjobb választás: fix magyar állampapír.
- Következő: PMÁP
- Majd az új MÁP+. (Bónusz állampapír és diszkont kincstárjegy nem ajánlott, mivel változó kamatozásúak, és nem lehet pontosan kiszámítani az elérhető eredményt.)
- 2 éves befektetés
- Legjobb választás: fix magyar állampapír.
- Következő: új MÁP+.
- Prémium Állampapír már kevésbé kedvező.
- 3 éves befektetés
- Legjobb választás: fix magyar állampapír.
- Prémium Állampapírt nem érdemes választani (mivel az inflációs előrejelzések alapján az MNB várakozásai szerint már nem versenyképes.)
- 5 éves befektetés
- Legjobb választás: új MÁP+, azaz a szuperállampapír.
Bizonytalansági tényezők
Nincsen egyértelműen legjobb választás az állampapírok között, mivel a sok bizonytalansági tényező mellett az időtáv is befolyásolja a hozamokat. Ezért a legjobb, amit a befektető tehet, hogy elismeri a bizonytalanságot, és diverzifikált megközelítést alkalmaz a különböző forgatókönyvek alapján. De pontosan mik is ezek a bizonytalansági tényezők?
- Infláció
- Az infláció alakulása jelentősen befolyásolja az állampapírok hozamait.
- Például éves átlagos 6%-os infláció szükséges ahhoz, hogy a PMÁP felülmúlja az új MÁP+-t.
- Visszaváltási díj
- A visszaváltási díjak módosítása befolyásolhatja az állampapírok vonzerejét.
- Az Államkincstár egyoldalúan változtathatja a visszaváltási díjakat.
- Az új MÁP+ visszaváltási díja még nem teljesen ismert; jelenleg úgy tudjuk, hogy kamatfordulók alatt díjmentesen, egyébként pedig 1%-ért lehet visszaváltani.
- Újrabefektetés
- A számítások mindegyik állampapír esetében újrabefektetéssel készültek, ami a valóságban nem történik meg automatikusan.
- Automatikus újrabefektetés csak MÁP+-nál történik.
- Vásárlási Limitek
- A babakötvényből lehet a legkevesebbet vásárolni, összesen 1,2 millió forintot, de ez fizeti a legmagasabb kamatot
- A MÁP+-ra is van limit – 10 millió forint
- A Prémium állampapírból 25 millió forint
- a Bónusz állampapírból 100 millió forint vásárolható
- Az eurós magyar állampapírból pedig 500 ezer euró a limit
Az Államadósság Kezelő Központ valószínűleg úgy határozza meg a vásárlási limiteket, hogy amire a legmagasabb kamatot fizeti, abból a legkevesebb mennyiséget engedi vásárolni. Ezáltal a kisebb ajánlatok szélesebb körű befektetői bázist céloznak meg, míg a nagyobb ajánlatok több pénzt vonzanak anélkül, hogy az állami költségvetést jelentősen terhelnék.
Az ÁKK így jelenleg arra sarkallja a befektetőket a limitek meghatározásával, hogy Magyar Állampapír Pluszból mindössze 10 millió forintig vásároljanak, ha pedig ennél több pénzük van, azt osszák szét a különböző állampapírok között, és fektessenek például a Prémium vagy Bónusz állampapírokba.
Van-e akkor a szupernél is szuperebb?
Nagyon nem mindegy, hogy ezt a szuper ajánlatot milyen megközelítésből vizsgáljuk tehát. Öt éves időtávon például a MÁP+ reálhozama éves szinten 6,7%-ot ígér a forint inflációja fölött. Ezzel szemben a másodpiaci állampapírok, például a dolláros magyar állampapír, öt év alatt akár 43%-os hozamot is biztosíthatnak, amely a devizaárfolyam-nyereséggel együtt akár 53%-ot is elérhet.
Ha a kamatok további csökkentésére is sor kerül, az eredmények jelentős mértékben befolyásolhatják az előbbiekben összehasonlított befektetési lehetőségeket.
Összefoglalva: A jelenlegi számítások alapján a MÁP+ 37,5% hozamot ígér, míg a másodpiaci dolláros állampapír akár 53%-ot is elérhet, ami majdnem 20%-kal magasabb hozamot jelent. Ha az amerikai alapkamatot tovább csökkentik, ez további 10-20%-kal növelheti a másodpiaci állampapír hozamát.
Fontos megjegyezni, hogy a másodpiaci állampapírok esetében a devizaárfolyam-nyereség is szerepet játszik a hozam alakulásában, ami további előnyt jelenthet. A reálhozamokat figyelembe véve a dolláros állampapír évesen akár 10,6%-os hozamot érhet el, aminek a reálhozama 8%, míg a hazai állampapírok reálhozama kb. 2%-ra korlátozódik a forint inflációjának hatására.
Tudjuk: mondtunk is valamit, meg nem is. Mentségünkre legyen mondva, hogy egy fix eredményt, ezt a közel 40%-ot kell összehasonlítani alapvetően olyan eszközökkel, amelyeknek a természetükből adódóan, változik az eredménye.
Az viszont biztos, hogy MÁP+ 40%-os éves hozamának tényleges jelentősége és stabilitása kétséges, ha figyelembe veszünk néhány kulcsfontosságú tényezőt.
- Éves 6,7% kamat: A látszólag magas 40%-os éves hozam valójában 6,7% éves kamatot jelent forintban.
- Forint árfolyam: A forint (in)stabilitása hosszú távon csökkentheti a hozam valós értékét.
- Inflációs különbségek: Magyarország és az eurózóna közötti inflációs különbségek állandóan befolyásolják a forint árfolyamát, és ez az eltérés hosszú távon csökkentheti a hozam reálértékét is.
- Befektetői bizalom és gazdasági megítélés: A magyar gazdaság gyenge megítélése befolyásolhatja a befektetői bizalmat és hozzájárulhat a hozamok és a forint stabilitásának további gyengüléséhez.
Ha valaki kedvet kapott a másodpiaci állampapírokhoz, akkor most még jó beszállási pillanat lehet a vásárlásra a kamatcsökkentések előtt. Az állampapírok ideális alternatívát jelentenek a részvényekkel szemben egy befektetői portfólióban. Az időablak viszont záródik, érdemes mielőbb elgondolkodni ezeken a lehetőségeken, hiszen a körülmények változhatnak.
Ha valaki konzultációra jön hozzánk, szívesen segítünk a különböző befektetési forgatókönyvek összehasonlításában. Fontos számunkra, hogy megértsük az ügyfél jövőképét, hogy milyen befektetéseket preferál és miben bízik, ez alapján képesek vagyunk összevetni és felvázolni neki különböző lehetőségeket, és segíteni abban, hogy megerősítsük a döntését.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
