Rendszeres passzív bevétel befektetésből – létezik ilyen egyáltalán? Igen, bár a passzív bevételt eltérő módokon szokták értelmezni. Ahogy arról is megoszlanak a vélemények, vajon mennyi tőke kell hozzá, az reálisan mennyi extra bevételt ad, illetve hogy az alaptőke szent tehén-e, amihez nem szabad hozzányúlni. Sokféle vélekedés, többféle megoldás. Akikben gyanú ébredt, azoknak előre megsúgjuk, ezek közül egyik sem az MLM.
Utánajártunk, milyen befektetési eszközök és hogyan tudnak rendszeres passzív bevételt adni.
Akik rendszeres passzív bevételre vágyakoznak, általában úgy képzelik el, hogy egy jó döntés után valamilyen eszköz vagy megoldás folyamatosan pénzt termel nekik további befektetett munka nélkül. Jó hírünk van, ez a forgatókönyv lehetséges! De azért nem mindig így jön ki a matek, és nem mindegyik befektetési eszköz alkalmas egyáltalán erre. Szóval ez a lehetséges forgatókönyvek legjobbika…
Arra is oda kell figyelni, hogy a passzív alkalmi bevételt nem mossuk össze a passzív rendszeres bevétellel. Példa erre az „MLM-ezés”, ahol lehetnek jó negyedévek, de végül kevesen zárnak stabil, jó eredménnyel hosszú távon.
Az biztos, hogy minél nagyobb befektetett összegről van szó, annál stabilabban működik a rendszer. Ezt talán fölösleges is magyarázni, lefektethető első szabályként.
Ingatlanból apanázs?
A magyar ingatlanfetisiszta befektetői kultúrában szinte mindig felmerül a kérdés, hogy az ingatlan passzív bevételt jelent-e. Itthon különösen népszerű ez a befektetéstípus, sokan ebben látják a nagy lehetőséget. Egy recessziós időszakban azonban érdemes átgondolni, hogy mennyire passzív ez a bevételi forma, hiszen az albérlők gyorsan változhatnak, és az ingatlanok kezelése időigényes és költséges lehet.
Az elméleti megfontolások mellett még meggyőzőbb, ha konkrét adatokból indulunkki. Az elmúlt 22 évben Budapesten átlagosan 7%-kal emelkedtek az ingatlanok árai. Egy 40 négyzetméteres ingatlant, amiért 40 millió forintot fizetünk, 140 ezer forintért kiadva, bruttó 4,2%-os passzív bevételt érhetünk el. Ezt hozzáadva a potenciális ingatlanár emelkedésével járó hozamhoz, a teljes hozam 11,2%-ra növekszik bruttóban. Nem rossz, de ennél létezik jobb megoldás is, pláne, hogy ez csak egy relatíve passzív bevételi forma.
Valóban passzív befektetés típusok
Nézzük meg, milyen típusú papírokból lehet rendszeres bevételt kapni:
- kötvényekből,
- kötvényalapokból,
- részvényekből,
- részvényalapokból,
- ETF-ekből és
- REIT-ekből.
Illetve ezek mellett még lehetőség van a realizálásra is.
A bevétel formája lehet kamat, osztalék, valamint az, hogy részben vagy teljesen realizáljuk a befektetésünket és a nyereséget zsebre rakjuk.
-
Kötvények – kamatok
A kamatok esetében a megbízhatóság nagymértékben függ az adott kötvény kibocsátójától. Ha egy megbízható ország állampapírjait vagy kötvényeit vásároljuk, akkor valószínűsíthető, hogy hosszú távon folyamatosan fizetni fogják a kamatokat.
-
Részvények és ETF-ek – osztalék
Mi az az osztalék és hogyan számoljuk az osztalékhozamot?
Az első szabály osztalékportfólió építésekor, hogy rendelkezésre álljon már egy nagyobb induló tőke. Ez vagy adott (mondjuk öröklés által), vagy egy hosszú felhalmozási időszak eredménye. Bárhogy is legyen, mindenképpen szükséges egy nagyobb összeg, ha valaki passzív bevételt biztosító portfóliót épít.
Az osztalék (dividend) egy vállalat által megtermelt nyereségből való részesedést jelenti, amit a cég egy meghatározott összegben kifizet a tulajdonosok számára. Ennek mértékét és kifizetését a részvénytársaságok a közgyűléseken döntik el. Az amerikai vállalatok jellemzően évente négyszer, míg az európaiak főleg évi egy alkalommal fizetik ki az osztalékot.
Osztalékhozam = osztalék / részvényár x 100
pl: Coca-Cola: 1,84 USD a részvényenkénti osztalék / 59,9 x100 = 3,07%
Általánosságban elmondható, hogy az S&P 500 és más vezető részvényindexek osztalékfizetése tendenciájában növekszik vagy legalábbis stabil marad, még akkor is, ha egyes időszakokban arányosan csökkenhet az osztalék összege a részvényárfolyamok emelkedése miatt.
A vállalatok általában igyekeznek növelni osztalékfizetéseiket a növekvő bevételekkel összhangban. Röviden: ha drágább a kóla a boltban, több az osztalék a számlán.
Az osztalékfizető papírok előnyei összefoglalva
Az osztalékfizető papírokkal nem kell a befektetőnek aktívan foglalkozni, deviza alapúak, szélesen diverzifikált portfólió állítható össze belőlük, és összesen három részből összeálló bevételi forrást jelentenek: a befektetés árfolyama, az osztalék, illetve az EUR/USD – HUF kurzus, vagyis az árfolyam nyereség.
Hogy működik az ETF?
Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, amit magyarul tőzsdén kereskedett befektetési alapnak szoktak fordítani. Ugyanúgy működnek mint az egyéb alapok, amelyek részesedéseket bocsátanak ki, amiket a befektetők megvásárolhatnak, csakhogy a klasszikus alapokkal nem kereskednek a tőzsdén. Ezek viszont a tőzsdén történő forgalmazásnak köszönhetően flexibilisek és magas a likviditásuk, hiszen azonnal eladható eszközök, amik szükség esetén azonnal jóváírásra kerülnek a befektető számláján.
Minden előnyük dacára az ETF-eket nagyon kevés helyen lehet megvásárolni Magyarországon, mert a hazai alapkezelés főleg arról szól, hogy aktív alapokat adnak, és a menedzsmentdíjból fedezik a költségeiket.
Osztalékfizetés terén megkülönböztethetünk különböző kategóriákat, hiszen nem minden cég fizet osztalékot, és azok között is vannak jelentős eltérések. Az osztalék arisztokraták például olyan vállalatok, amelyek hosszú időn keresztül folyamatosan, gyarapodó módon fizetnek osztalékot.
Az Egyesült Államokban 63 ilyen vállalat található, és Európában is számos olyan cég létezik, amely már évtizedek óta rendszeresen osztalékot fizet. Ezek a vállalatok arra törekednek, hogy vonzóvá tegyék magukat a befektetők számára, és lehetőséget biztosítsanak számukra például egy stabil, sőt növekvő passzív bevételre.
Ráadásul, ha visszaforgatjuk az osztalékokat, újabb részvényeket vásárolva belőlük, a kamatos kamatnak köszönhetően jelentős profit többletet érhetünk el.
Más cégek viszont csak minimális osztalékot fizetnek vagy egyáltalán nem, mivel inkább arra összpontosítanak, hogy minden nyereséget visszaforgassanak, és növekedésbe invesztáljanak. Ezeket a vállalatokat általában a növekedési potenciáljuk miatt preferálják a befektetők, és egyébként növekedési papíroknak is hívják. Amikor az ilyen cégek elérik a kitűzött hozamot, akkor részlegesen realizálhatják is a nyereséget.
Best of dividends vagyonkezelés
Egy gazdasági ciklusváltás küszöbén vagyunk, és bár ezt az átmeneti folyamatot nehezítik a szigorú jegybanki kamatok, a recesszió közeli állapot, valamint számos geopolitikai feszültség, mégis számos jó lehetőség adódik most a hosszútávban gondolkozó befektetőknek.
Érthető okokból a jelenlegi környezet arra késztet sokakat, hogy a védekező (ún. defenzív) részvények felé forduljanak. Számos elemzőház egybehangzó véleménye szerint az osztalékfizető papírok az öt legnagyobb növekedést mutató befektetési megoldás között szerepelnek 2024-ben.
Léteznek azonban osztalékportfólió sikertörténetek. Ilyen 2023-ban régiós szempontból Latin-Amerika 24%-os bevétel növekedést ért el, ami kiugró a többi célpiac közül. Ezt követi Európa/Közel-Kelet/Afrika követett 10%-kal. Észak-Amerikában 6%-os növekedést ért el a cég.
A Rio Tinto a világ egyik legnagyobbja bányavállalat, 5,23%-kot fizet. A Scotia Bankot 1832-ben alapították a kanadai Halifaxban, 190 éve fizet osztalékot annak ellenére, hogy globálisan számos háború, járvány, gazdasági válság, inflációs sokk és recesszió alakult ki ez idő alatt. A DHL német fuvarozási vállalat a harmadik legnagyobb csomagküldő a világon, 4,35% ad. A Total Energies francia energetikai óriás a világ 6. legnagyobb energiavállalataként 4,8%-ot. Bőven van tehát potenciál ezekben a vállalatokban.
Befektetési stratégia szempontjából tehát a defenzív részvények stabil bástyát jelentenek a legtöbb piaci környezetben, hiszen az árfolyamingadozások ellenére rendszeres, passzív bevételt nyújtanak. Ezek a tulajdonságok pedig az elmúlt négy, viszontagságokkal teli év után jelentősen felértékelődhetnek, azonban nem feltétlen kell tisztán ezekkel menni.
Jellemző ezekre a cégekre, hogy gazdasági recessziók vagy válságok idején bár nekik is csökken a bevételük, azért többnyire jelentős deficitet nem halmoznak fel, és elegendő készpénz állománnyal rendelkeznek ahhoz, hogy az előre meghatározott időpontban ki tudják fizetni. Sőt, sok esetben még folyamatosan növelni is tudják az osztalék mértékét ezekben az időkben is.
Az osztalékot fizető vállalatok nem törvényszerű, hogy jobb gazdasági helyzetben legyenek, mint azok a vállalkozások, amik nem fizetnek osztalékot. Minden részvénypiaci szektorban működnek osztalék arisztokrata vállalatok, amelyek a fenti elveknek megfelelnek.
-
REIT-ek – osztalék
Viszonylag kevés figyelem irányul a REIT-ekre, különösen Magyarországon, pedig ezek olyan vállalatok, amelyek ingatlanokkal kereskednek, és a nyereséget jelentős részben, akár 4-6-8%-os mértékben éves szinten visszaosztják a befektetőknek.
A REIT (Real Estate Investment Trust) vállalatok ingatlanok felvásárlásából és azok kiadásából szerzik pénzüket, és a nyereség jelentős részét osztalékként fizetik ki a befektetőknek. Az amerikai Kongresszus 1960-ban iktatta törvénybe az ilyen jellegű ingatlanbefektetési társaságok létrejöttét, hogy ezzel a „kisbefektetők” is részesülhessenek az ingatlanpiaci lehetőségekből.
Összefoglalva: a kötvénytípusú befektetésből kamatot lehet realizálni, a részvénytípusú befektetésekből osztalékhoz lehet jutni, illetve olykor a tőkéből is tudjuk finanszírozni az életünket. Egy passzív jövedelmet biztosító portfólió összeállításakor érdemes megfontolni az összes itt felsorolt eszköztípust, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy igencsak fontos szerepet játszik a kezelő és a szolgáltató kiválasztása is ebben a folyamatban.
Szeretné megtudni
- hogyan érdemes kiszámolni, mekkora havi életjáradékhoz mekkora tőke kell 4-5% kivét mellett?
- mik az egyes befektetéstípusok kockázatai, ha életjáradék céljából választjuk őket?
Kattintson és hallgassa meg a Pénz beszél podcast adásunkat, amiből mindent megtudhat!
