A kormány új kezdeményezése, a NYESZ program lehetőséget kínál a nyugdíjasok számára, hogy állampapírok révén biztonságos megtakarításokat végezzenek. Ez a kezdeményezés jelentős előnyöket nyújt azoknak, akik az állampapírokra támaszkodnak, hogy megfelelő jövedelmet és stabilitást biztosítsanak nyugdíjuk során. A NYESZ programnak köszönhetően ezek az állampapírok még vonzóbbá válnak az állampapírra éhezők számára. Az NYESZ-szel eteti a kormány az állampapírra éhezőket? című dokumentum felveti a kérdést, hogy a kormány vajon segít-e az állampapírra vágyó nyugdíjasokon a NYESZ (Nyugdíj-előtakarékossági Számla) programon keresztül. A cikk elemzi a nyugdíjasok lehetőségeit az állampapír vásárlására és az ezzel járó előnyökre. Kiderül, hogy a NYESZ egy hatékony eszköz lehet a nyugdíjasok számára az állampapír befektetésére. Tovább simogatja az állampolgári lelket a magyar állam. Nemrég bejelentették, hogy ingyenes nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ-t) tesz elérhetővé az Államkincstár, amely 20%-os befizetésarányos adójóváírás igénybevételére jogosít. Csábítónak tűnik az ajánlat, hiszen azok, akik legalább tíz éves időtávban gondolkodnak az állampapír-befektetések terén, így akár 3%-kal növelhetik a várható éves hozamukat.
De ez nem csupán a befektetők számára egy újabb lehetőség, hanem az állam számára is stratégiai lépés, mert a jól csomagolt ajánlattal valójában az állampapír befektetést próbálják meg összekötni a nyugdíj előtakarékossággal.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen kielemeztük, mennyire jó megoldás a NYESZ a nyugdíjas vagyonépítéshez.
Az adásban szó lesz arról, hogy
- milyen gazdasági körülmények segítették világra a NYESZ-t?
- milyen előzményei voltak, mennyiben jelent új lehetőséget?
- valójában kinek jó és mikor?
- mik a hátrányai?
- milyen egyéb és főleg jobb alternatívák vannak helyette?
Jószolgálat az állam részéről a NYESZ vagy stratégiai lépés?
Már jó pár éve aktívan ösztönzi a magyar kormány az állampolgárokat az öngondoskodásra. Az egyik első arra irányuló lépése, hogy az emberek nagyobb felelősséget vállaljanak saját anyagi jövőjükért, a magánnyugdíjpénztárak felszámolása volt, amit később kiegészített a különféle befektetési lehetőségekért járó adókedvezményekkel.
Ezzel párhuzamosan a vezetőink azért is mindent megtettek, hogy magyarok milliói fektessenek be nem csak a saját jövőjükbe, hanem az országuk jelenébe is, mégpedig csalogató feltételeket kínáló állampapírok megvásárlásán keresztül.
Így a két stratégiai elem összekapcsolása nem is annyira váratlan fejlemény, sőt, ha bejön, akkor még egy bravúros sakklépés is lehet, hiszen a növekvő állampapír-értékesítés hosszú távon stabilizálhatja a nyugdíjrendszer finanszírozását.
Viszont mivel az állampapírtulajdonosok többsége az elmúlt 1-2 évben egyértelműen a magas kamatok miatt választotta ezt a befektetési lehetőséget, így amikor a jövőben a hozamok 15-20%-ról 3-5%-ra csökkennek, akkor már kevésbé lesznek motiváltak abban, hogy benne maradjanak, vagy újra ebbe fektessenek. Az államnak így mindenképpen érdeke, hogy frissítse és bővítse az állampapírok kínálatát, mert ezzel tudja továbbra is vonzó opcióvá tenni a befektetők számára.
Összefoglalva: az új fejlemény egyrészről az állam jóléti szerepének további visszaszorulását jelzi, hiszen miközben arra ösztönzi az állampolgárokat, hogy aktívabban vállaljanak felelősséget saját jövőjükért, ő lépésről lépésre háttérbe tud vonulni. Másrészről a NYESZ bevezetése az állampapírok értékesítésének növelését is célozza, hiszen a lakossági megtakarítások ösztönzése az ország gazdaságának stabilizálását is elősegíti.
De nem feltétlenül kell ezt ármánykodásnak tekinteni. A NYESZ mind a befektetők, mind az állam számára hozhat előnyöket, amennyiben hosszú távon elősegíti egy fenntartható nyugdíjrendszer kialakítását és fenntartását.
NYESZ, oh yes?
Akinek tetszik az új ajánlat, de kíváncsi az apróbetűs részeire is, annak érdemes megfontolnia következő szempontokat:
1. Korábban is létezett
Magyarországon már jóideje több kereskedelmi banknál és brókercégnél is elérhető befektetési lehetőség a nyugdíj előtakarékossági számla. A lényege hasonló az önkéntes nyugdíjpénztáréhoz, a számla tulajdonosa visszatérítést kaphat a befizetései után.
A NYESZ tehát, nem újkeletű dolog.
2. Olcsó
A már eddig is létező, támogatott nyugdíjmegtakarítási lehetőség hatalmas előnye volt, hogy költségek szempontjából verhetetlenül jó megoldásnak számított. Általában alacsony, csak pár ezer forintos számlavezetési díjak és minimális tranzakciós költségek jellemezték. Azonban a kincstári nyugdíjszámlára ennél is kedvezőbb feltételek vonatkoznak, nulla költséggel üzemeltethetők.
Ez egy jól marketingelhető paraméter, de valójában a nagyon olcsóhoz képest a díjmentes azért nem óriási különbség.
3. Visszafogott hozamot biztosít
A visszatérítés aránya a NYESZ esetében 20%, azonban ennek az összege évi 100 ezer forintban maximalizált. Tehát ami adókedvezményként legjobb esetben elérhető, azt évi 500 ezer forintért már megkapja a számlatulajdonos. Hiába fizet be ennél többet, nagyobb összeget jóváírásként már nem kaphat.
Hosszútávon ez azt jelenti, hogy ha 10 év alatt évi 1 millió forintot fizet be, akkor az összesen 1 millió forint plusz megtakarítást eredményez. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a visszatérítés mindig csak a befizetésre vonatkozik. Hosszú távon tehát a hozam nem lesz bántóan magas, éves szinten kb. 0,8 százalék körül alakul.
Azaz bár hivatalosan a 10 éves futamidejű számla a legelőnyösebb, valójában minél hosszabb időtávon gondolkodunk, annál kevesebb az éves hozam aránya az összes megtakarításhoz képest.
4. A számlatulajdonos magára van utalva
A másik fontos különbség az eddig is létező és az új opció között, hogy a kincstári NYESZ esetében a számlatulajdonosnak magának kell gondoskodnia a befektetésekről, nem végzi el helyette a szükséges feladatokat egy vagyonkezelői csapat. Ez több odafigyelést és tudatosságot igényel a tulajdonos részéről.
Bizonyos szempontból könnyítést, vagy legalábbis egyszerűsítést jelent az új rendszerben, hogy az államkincstári nyugdíjszámlára kizárólag magyar állampapírt lehet vásárolni. De ez tulajdonképpen csak a lehetőségek korlátozását jelenti.
5. Volt rá igény
Sokáig vártak az emberek egy olyan befektetési lehetőségre, ami hasonló előnyöket nyújt, mint a „baba kötvény”, csak nyugdíjcélra vonatkozik. Az ennek az analógiájára elnevezett nagymama vagy nagypapa kötvény szintén infláció feletti kamatot biztosító konstrukció lehetett volna, csak nem a gyermek 18 éves koráig, hanem az ember nyugdíjas korának küszöbéig. Ez a verzió azonban nem érkezett meg. Azonban a Nyugdíj Előtakarékossági Számla még így is jó alternatívaként szolgálhat azok számára, akik nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének létrehozni állampapírokon keresztül.
Bár technikailag ugyanazokat az állampapírokat lehet megvásárolni vele, mint amik már amúgy is elérhetőek az Államkincstárnál.
Azonban az egyszerű állampapírbefektetéshez képest a NYESZ számlán keresztül történő vásárlás előnye abban rejlik, hogy évente 100 ezer forint jóváírást adhat, ami a befizetésekhez képest extra juttatásnak számít. Mindössze ez teheti vonzóvá az új megtakarítási formát azok számára, akik hosszú távú, önálló nyugdíjtervezésre adják a fejüket.
Szeretné megtudni, van-e olyan, akinek a számára nem is létezhet jobb megoldás, mint azonnal NYESZ-t nyitni? Az alábbi videóra kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja:
Kinek való a NYESZ?
1. Annak, aki a lehető legnagyobb biztonságra törekszik
Azoknak, akik egyáltalán nem tolerálják a kockázatot, és ezért a lehető legnagyobb biztonságban szeretnék tudni megtakarításaikat, az államkincstári NYESZ, vagy úgy egyáltalán az állampapírvásárlás ideális lehetőség lehet. Bár a hozam, amit ad, nem kiemelkedő, mert legjobb esetben is csak az inflációt követi, de még mindig jobb megoldás, mint a bankbetét vagy a párnacihában tartott pénz.
2. Annak, aki nem akar nagyon utánajárni az egyéb lehetőségeknek
Sokan egyszerűen azért gondolkoznak állampapírban, mert félnek felmérni az egyéb lehetőségeket. Azt gondolják, másba fektetni hazardírozás, ez a lehetőség pedig egyszerűnek, biztonságosnak, a „kisember” lehetőségeihez közelebb állónak tűnik.
Amikor ezek a befektetők felmennek a webkincstár oldalára, és alaposabb vagy kevésbé alapos mérlegelés után kiválasztják a legmagasabb kamatot ígérő verziót, egyszerűen kifizetik, akkor azt gondolják, körültekintően jártak el. Ez részben igaz, részben viszont olyan szűk választék alapján hozzák meg a döntésüket, hogy kicsi az esély arra, hogy a piacon elérhető lehetőségek közül tényleg a számukra legideálisabb megoldást választották.
Hiszen már csak állampapír terén is sokkal nagyobb a választék, mint ami ott elérhető, hogy az egyéb eszközökről már ne is beszéljünk.
3. Annak, aki nem kizárólag erre támaszkodik
Fontos megkülönböztetni a vagyongyűjtési időszakot, ami a nyugdíj előtti éveket jeleni, a passzív időszaktól, ami a már nyugdíjas éveket jelenti. Ugyanis ezek pénzügyi stratégia szempontjából eltérő hozzáállást kívánnak meg.
Az első időszakban az a cél, hogy minél több pénzt halmozzunk fel, ezért érdemes olyan befektetéseket választani, amelyek magas hozamokat biztosítanak. Erre például részvények vagy devizás eszközök lehetnek ideálisak.
A nyugdíjas évek megkezdése után már nem tudunk hozzáadni a megtakarításainkhoz, ekkor a cél az, hogy megőrizzük az elért tőkét, vagy felhasználjuk az életszínvonalunk fenntartásához. Ilyenkor valóban releváns választás lehet az állampapír, hiszen biztonságot nyújt azzal, hogy stabil hozamokat biztosít.
Egy jól diverzifikált portfólió esetén, amelyben a kockázat meg van osztva különböző eszközök között, amúgy sem az a fő kockázat nem az, hogy az összes részvény értéke egyszerre esik vissza nullára, hanem az, hogy az értékek sokkal jobban ingadoznak, mint az állampapírok esetén.
Ez különösen pedig fontos szempont nyugdíjmegtakarítás esetén, hiszen az hosszú távú befektetés. Éppen ezért nem számít tehát annyira, ha néhány évig természetes válsághelyzet uralkodik a tőkepiacokon, mivel hosszú távon, tíz-húsz év alatt ezek az ingadozások kiegyenlítődnek. Ez pedig összességében nagyobb nyugdíjvagyont eredményez majd a visszavonulás idejére.
Összefoglalva: a nyugdíjmegtakarítóknak alaposan át kell gondolniuk, hogy a felhalmozási időszakban melyik eszköz mellett teszik le a voksukat. Dönthetnek például úgy, hogy olyan befektetéseket választanak, amelyek magasabb hozamot ígérnek, mint az állampapírok, de a teljes futamidejük alatt jobban ingadoznak. És elegendő, ha csak ezt követően törekednek életjáradékra vagy nyugdíjkiegészítésre a nyugalmasabb államkötvényekkel. Hiszen azok, ha ügyesen vannak összeválogatva (nemzetközi, másodpiaci kötvényeket beleértve), lehetnek tervezhető, rendszeres kamatfizetést biztosító eszközök.
Fontos azonban látni, hogy a legideálisabb papírok egyáltalán nem biztos, hogy pont a NYESZ-re vehető állampapírok között vannak.
Állampapírok és más eszközök történeti eredményei
Történelmi tapasztalatokat alapul véve nagy különbséget lehet látni azoknak a befektetőknek az eredményeiben, akik tisztán állampapírba fektettek be, és akik más eszközökkel manővereztek a piacon.
Amerikában a részvénypiacon az állampapírokhoz képest nagyjából 6,5-7%-os reálhozamot lehetett elérni hosszú távon. Azaz évente átlagosan ennyivel jobb eredményt hozott hosszú távon, ha valaki részvényeket tartott és nem állampapírokat. Ez már egy éves időszakban sem elhanyagolható, de húsz év alatt azt jelenti, hogy egy részvénybefektető sokszorosára növelhette a pénzét egy állampapír befektetőhöz képest.
Ez az 1-2 millió forintnyi adókedvezményhez képest, amit mondjuk a NYESZ-hez hozzáraknak, lényegesen magasabb összeg. Akár több tízmillió forint, csak azáltal, hogy jobb hozamú befektetést választott a mindenkori befektető.
Ráadásul az is nagyon sokat számít, hogy milyen devizában történik egy befektetés. Hosszútávon a forint átlagosan 2-4%-ot gyengül az euróhoz képest. Ez is extra hozam vagy éppen járulékos mínusz a végső eredmény elszámolásakor. A Magyar Államkincstár kínálatát viszont főleg forint alapú állampapírok alkotják. Euró alapúak alig vannak benne, azok is legfeljebb olyanok, amelyeknek negyedévente újraírják a kamatát – ez pedig elég gyenge ajánlat.
Milyen lehetőségek rejlenek akkor az állampapírokban?
Összességében: aki 20 év múlva megy nyugdíjba, az nyugodt szívvel megteheti ma, hogy például 20 éves euró- vagy dolláralapú állampapírt vásárol, szépen kiül, fixálva a hozamot egy viszonylag magas kamatkörnyezetben. Valószínű, hogy így sokkal nagyobb nyereséget és extra hozamot tud elérni, mint amennyit adókedvezményként hozzá tudna rakni a NYESZ-en keresztül befektetett összeghez.
Hiszen ha abból indulunk ki, hogy a legfrissebb Prémium Magyar Állampapír, vagyis a jelenleg legmagasabb kamatozású inflációkövető magyar állampapír kamata 7,9%, akkor az csak a tavalyi 19,1%-hoz képest alacsony, a sokáig a csúcstartó MÁP Plusz 1,95%-os hozamlehetőségéhez képest viszont még mindig nagyon magas.
Ezért a mostani kamatkörnyezetben még mindig bőven érdemes kihasználni az állampapírok nyújtotta lehetőségeket, és magas kamatokat rögzíteni hosszú távon, csak nem feltétlenül a NYESZ-en keresztül.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson az alábbi videóra:
A témát körbejárták: Dencsi Attila, Horváth Attila és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.
