Manapság szinte minden napra jut egy olyan hír a magyar gazdaság aktuális állapotát illetően, aminek a hallatán rengetegen sóhajtanak fel és nyelnek egy nagyot. Bár a negatív hírek elbizonytalaníthatják a befektetőket, fontos, hogy ezeket megfelelő kontextusban értékeljük. Ahelyett, hogy a szorongás vezérelne, érdemes a kockázatokat kezelni, diverzifikálni a befektetéseket, inflációálló eszközöket választani, és hosszú távon megalapozott stratégiát követni. A pánik helyett a tájékozott döntéshozatal az előnyös, szükség esetén pedig szakértői tanácsot is igénybe vehetünk.
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban azt vizsgáltuk meg, milyen hatással lehetnek a magyar piacra és a befektetők viselkedésére az elmúlt hetek negatív gazdasági hírei.
Az adásban szó lesz arról is, hogy:
- milyen aggodalomra okot adó nyilatkozatok voltak a közelmúltban, amiket a sajtó kiemelt?
- a negatív hírek mit árulnak el a magyar gazdaság állapotáról?
- milyen várható lépéseket fog tenni a kormány, hogy a helyzetet kezelje?
- hogyan kell értelmezni ennyi negatív hírt befektetői szempontból?
- milyen védekező pénzügyi stratégiát lehet felvenni ilyen helyzetben?
Az utóbbi hetekben a magyar gazdaságról számos negatív hír látott napvilágot, amelyek nem politikai elemzésekből, hanem az ország vezetőinek nyilatkozataiból származnak. Ezekkel az információkkal az átlagemberek, valamint a tapasztalt és kezdő befektetők is folyamatosan találkozhatnak, mivel a gazdasági minisztertől és a jegybank elnökétől érkeznek, akiknek a szavára sokan figyelnek.
Igyekeztünk politikai állásfoglalás nélkül, objektíven megvizsgálni, milyen kockázatokat hordoznak ezek a nyilatkozatok a befektetők számára, és hogyan reagálhat rájuk a piac. Következzen először is egy kis lapszemle…
1 . „Cash flow problémák”
Augusztus 21-én Nagy Márton miniszter nyilatkozott arról, hogy a magyar állami költségvetésben cash flow probléma van a magas kamatkiadások miatt. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy átmenetileg vagy hosszabb távon nincs elég pénz.
A helyzet arra kényszerítheti a kormányt, hogy lemondjon növekedési álmairól, és beruházásokat halasszon el 2025-ről legalább 2026-2027-re. Minden ilyen elhalasztott kiadás lassítja a gazdaság fejlődését, hiszen pontosan ezek járulnának hozzá a jólét és a gazdasági teljesítőképesség növeléséhez. Ha viszont ezeket nem valósítják meg, az hosszú távon káros lehet az ország számára.
A pénzhiány kezelése érdekében felmerülhet a kiadások csökkentése vagy az adóemelés, mivel a bevételek – például az áfabevételek – csökkennek a lakosság alacsony fogyasztása miatt. Az utóbbi megoldás, tehát az adóemelés valószínűbbnek tűnik, tekintve, hogy a kiadásokat, különösen a kamatkiadásokat nehéz úgy csökkenteni, hogy folyamatosan nőnek, hiszen záros határidőn belül milliárdokat kéne kifizessen az állam az általa kibocsájtott és agyon reklámozott kötvényeinek a kamataira.
2. Hosszútávú megtakarítások adómentes felvétele idő előtt
Nagy Mártonhoz kapcsolódik egy másik tervezett lépés is, amely szerint a lakossági hosszú távú megtakarításokat, például nyugdíjmegtakarításokat, adómentesen fel lehetne használni otthonteremtés vagy -vásárlás céljából.
Bár a részletek még nem ismertek, a terv nagy visszhangot váltott ki a sajtóban, mivel sokakban felidézte a magánnyugdíjpénztárak korábbi államosítását. Az emberekben bizonytalanságot kelt az ötlet maga és minden ehhez kapcsolódó szalagcím, hiszen a „kormány belenyúl a megtakarításokba” gondolatnál hátborzongatóbb aligha akad, egy ehhez hasonló megtörtént esettel a hátunk mögött.
Egyrészt egy ilyen kijelentés aggodalmat okoz a lakosságban, és a hatására még több pénz áramolhat ki az országból, hiszen sokan már tényleg bőven elég okot találtak arra, hogy a megtakarításaikat inkább külföldre helyezzék. Ami pedig ennél is veszélyesebb következménynek tűnik az az, hogy egy roskadozó nyugdíjrendszer mellett nem a hosszútávú megtakarításokat ösztönzi és segíti elő a kormány, hanem arra buzdítja az állampolgárokat, hogy elkerülve a hasonló intézkedéseket, inkább rövid távon éljék fel a tartalékaikat.
3. A jegybankelnök szerint hibás a kormány gazdaságpolitikája
Szeptember 5-én Matolcsy György a közgazdasági vándorgyűlésen kemény kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben. Szerinte már nem reális Orbán Viktor célja, hogy Magyarország 2030-ra az EU öt legjobb gazdasága közé kerüljön, és ezt inkább 2040-re kéne kitolni. Matolcsy a magas inflációért a hibás gazdaságpolitikát okolta, különösen az élelmiszerinfláció tekintetében, amely Magyarországon volt a legmagasabb. A jegybankelnök kritikája szerint a reálbérek növekedése nem elég a gazdasági fellendüléshez, mivel a nyugdíjak és szociális ellátások reálértéke nem nőtt, így ez egy középosztályellenes gazdaságpolitikai fordulat.
A nyilatkozat éles kritikát jelent a jegybank részéről, és meglehetősen negatív képet fest az ország gazdasági kilátásairól, hiszen Matolcsy kijelentései azt üzenik, hogy a magyar gazdaságpolitika alapvetően hibás irányba halad, a jelenlegi stratégia pedig kudarcra van ítélve – ez okkal kelthet aggodalmat a lakosság és a befektetők körében.
A kormány elutasítja a kritikát, és inkább a jegybankelnök eltávolítását helyezi kilátásba.
4. Belenézhetnek a zsebünkbe
A Szuverenitásvédelmi Hivatal meglebegtette azon tervét, miszerint közérdekű adatigényléseket kér a bankoktól és pénzügyi szolgáltatóktól – esetleg átlagemberek számláira vonatkozóan is. Ez sokak számára felidézi a múlt, különösen a kommunista idők emlékeit, amikor az állam beleavatkozott az emberek privát szférájába.
5. Tátongó űr a költségvetésben
A Pénzügyminisztérium legutóbbi adatközlése szerint a költségvetési hiány rekordot dönt, ami ugyan sokak figyelmét elkerülheti, de a gazdasági sajtó kiemelt a közleményből egy fontos félmondatot. Eszerint a kormány figyelemmel kíséri a költségvetési mutatók alakulását, és szükség esetén további intézkedésekkel tartja a hiánycélt. Ami arra utal, hogy akár új adók bevezetésével is elérhetik ezt a célt, mivel a bevételi oldal nem kínál sok mozgásteret.
6. F(osztogatás)
A Bloomberg értesülései szerint Orbán Viktor kormánya várhatóan lemond a költségvetési konszolidációs ígéreteiről azért, hogy a következő másfél évben fokozott kiadásokat indítson el a közelgő választások miatt.
Ez az elképzelés, bár elsőre még akár pozitívnak is tűnhet, hiszen a költségvetési kiadások növekedése élénkítheti a gazdaságot, azonban korábbi tapasztalatok alapján komoly inflációs nyomást okozhat. A múltbeli példák, mint az SZJA-visszatérítésből szétosztott milliárdok, amivel megolajozták a választásokat, hozzájárultak a rekordmagas inflációhoz, amit később különböző adóemelésekkel próbáltak ellensúlyozni.
Összefoglalva: A hírek sorozata – a cash flow problémák, a gazdasági tévút, az egyre növekvő költségvetési hiány, a megtakarítások esetleges felhasználása, a számlák megfigyelése mellett a kiadások várható növekedése – azt az érzést kelti, hogy az állam miközben a gazdasági, hatalmi stratégiáin nem igazán változtat, legalább egyre inkább beavatkozik a magánéletbe. Ez az egész csomag erős ellenérzést válthat ki az emberekben.
Hogyan értékelhető mindez és mi a helyes befektetői reakció ilyen helyzetben?
A gazdasági helyzetről szóló hírek fényében felmerül a kérdés, mekkora bajban van valójában a magyar gazdaság. Ezt mindenki egyénileg kell mérlegelje a saját meggyőződései, információi, politikai nézetei szerint.
A kockázatok azonosítása viszont szükségszerű minden befektető számára. Az esetleges adóemelések, az életszínvonal romlása, az annak nyomában fellépő magas infláció vagy lassan növekvő bérek mind kockázatot jelenthetnek, és ezért szerepet kell játszaniuk a mindenkori befektetési döntések meghozatalában.
Mi az, amit biztosan tudunk?
A magyar gazdaság aktuális állapota jelentősen befolyásolja a befektetési szokásokat: növekvő és stabil gazdaság esetén az emberek hajlamosak kockázatosabb befektetéseket választani, míg gazdasági lassulás vagy recesszió idején biztonságosabb, likvidebb eszközök felé fordulnak, mint például állampapírok vagy bankbetétek.
Az államadósság finanszírozása a jövőben nehezebbé válhat, mivel a költségvetés bevételi és kiadási oldala egyensúlyát veszti. A választási időszakban bevezetett támogatási programok tovább növelhetik az inflációt, ami a hétköznapi életre is negatív hatással lehet, például az árak emelkedésén keresztül.
Magyarország ennek ellenére azért nem áll közel az államcsődhöz, bár sokan aggódnak emiatt, de a közepes fejlettség csapdájába eshet. Ez azt jelenti, hogy bár nem történik katasztrófa, a gazdasági fejlődés elmarad a környező országokéhoz képest, ami relatív lecsúszást eredményezhet. A stagnálás vagy lassabb fejlődés is elkeserítő lehet, még ha az ország nem is jut csődbe.
Van megoldás rá, hogy védekező pozícióban is lehessen gyarapodni
A befektetőknek két fő területre kell fókuszálniuk a gazdasági kockázatok kezelésekor:
- a forint értékvesztésére
- a hazai befektetések bizonytalansága
A forint gyengülése miatt a magyar fizetőeszközben tartott vagyon jobban értéktelenedhet, mint euróban vagy dollárban, míg a hazai befektetések, például ingatlanok vagy a magyar cégek részvényeinek árfolyamai, illetve még a magyar állampapírok kifizetése is kiszámíthatatlanabbá válhat.
A befektetőknek ezekre kell reagálniuk, hiszen a gazdasági hírek és viták mögött a legfőbb kérdés az, hogy hogyan kezeljék forintban tartott vagyonukat és magyarországi befektetéseiket.
1 . Diverzifikáció
A befektetési kockázatok kezelésére a legjobb megoldás a diverzifikáció és a biztonságos devizákban való megtakarítás.
A forint helyett értékállóbb devizákban, például euróban vagy dollárban érdemes befektetni.
Emellett érdemes külföldi befektetésekbe is fektetni a hazai eszközök mellett.
Negyedévente már 120 milliárd forint áramlik ki az országból, mivel a magyar megtakarítók egyre inkább külföldön helyezik el vagyonukat (a magyarok megtakarításának a 10 százaléka már most is külföldön van). Ez több, mint amennyit nyugdíjmegtakarításokra vagy biztosításokra fordítanak.
2. Nincs tovább „Készpénz, mindig.”
Magyarország megtakarítási volumene uniós szinten alulról a harmadik helyen áll, tehát elég rosszul teljesít. Az összetételét tekintve is problémás a helyzet, mivel a hazai megtakarítások jelentős része készpénzben és bankbetétben van, ami alacsony, infláció alatti hozamot eredményez. Bár a Prémium állampapír befektetések rekordot döntöttek, az összességében kevésbé kockázatos befektetések aránya alacsony, ami közel sem optimális a vagyon értékének megóvása szempontjából.
Róka fogta csuka: A magyar emberek gyakran készpénzben vagy bankbetétben tartják megtakarításaikat, annak ellenére, hogy félnek a forint elértéktelenedésétől.
Ez ellentmondásos, mert ezek az eszközök nem nyújtanak védelmet az infláció ellen. Érdemes inkább olyan befektetési eszközökben gondolkodni, mint például befektetési alapok vagy ETF-ek, amelyek nagyobb hozamot biztosíthatnak. Vagy aki a kötvényeket szereti, annak például a dolláros állampapír felé is megéri kacsintgatni.
3. Öngondoskodás
Nem csak az a gond, hogy Magyarország az európai háztartások készpénzarányában az élen áll (utána következik Lengyelország, Szlovénia és Románia), hanem az is, hogy közben az öngondoskodás és a befektetések arányában az utolsók között van (az utolsó előtti helyen állunk Görögország előtt).
A kockázatok kezelésének érdekében fontos, hogy az állami segítségre való várakozás helyett az öngondoskodást részesítsük előnyben. Bár vannak állami programok, például családtámogatások, amelyek segíthetnek ingatlancélok elérésében, hosszú távon jobban járhatunk, ha saját kezünkbe vesszük pénzügyeinket.
A megnövekedett öngondoskodás fokozza a pénzügyi stabilitást, és csökkenti a függőséget az államtól és az állami beavatkozásoktól.
4. Tisztánlátás
A kockázatok érzékelése és kezelése szubjektív, mindenki máshogy éli meg a bizonytalanságokat. A sok negatív hír és a szélsőséges forgatókönyvek átgondolása után érdemes megtörölni a homlokunkat és ha a pulzusunk visszaállt a normális tartományba, vissza kell térjünk a valósághoz.
A hírek értelmezése sok tényezőtől függhet, de fontos, hogy a realitásokat is figyelembe vegyük: bár a gazdaság helyzete nem ideális, Magyarország hitelminősítése még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában van, és a piacok sem mutatnak csődközeli állapotot.
Érdemes megnézni a múltbeli eseményeket, például a leminősítéseket és azok piaci hatásait, hogy reálisabb képet kapjunk a jelenlegi helyzetről:
- Egy leminősítés például rövid távon jelentős árfolyamzuhanást okozhat, de a gazdaság képes regenerálódni hosszabb idő alatt.
- A kamatváltozások, például a kamatcsökkentések, általában erősebb hatással vannak a befektetésekre, mint a negatív gazdasági hírek.
Ezért fontos figyelembe venni, hogy a jegybank politikája és az állami kifizetések gyakran nagyobb befolyással bírnak a piaci reakciókra, mint a napi hírekben megjelenő információk.
Ez nem csak nálunk van így, hanem a világ legtöbb országában, például a közelgő elnökválasztás miatt szintén hajmeresztő napi politikai híreket produkáló Egyesült Államokban is.
Összefoglalva: Ha valaki továbbra is bizonytalanságot érez, miután tájékozódott és a realitások talaján próbálta értékelni a helyzetet, érdemes konkrét lépéseket tenni. Például, ha valaki kockázatosnak tartja a forintot, érdemes más devizára váltania, vagy ha a magyar piacot kockázatosnak érzi, máshol befektetnie. Az emberek nyugalma és biztonságérzete fontosabb, mint a magasabb hozamok, ezért a befektetési döntések során mindig figyelembe kell venni, mi nyugtat meg minket a legjobban.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.
