A csökkenő kamatú kötvények után sok befektető számára a részvények jelenthetik a következő lépést a magasabb hozamok eléréséhez. Ahogy a Prémium Magyar Állampapírok kamatai jelentősen mérséklődnek 2025-ben, egyre többekben merül fel a kérdés, mikor és hogyan érdemes átcsoportosítani a befektetéseket részvényekbe. A kötvények stabilitását feladva a részvények magasabb kockázatot jelentenek, de hosszú távon jelentős növekedési potenciált kínálnak. A befektetők számára most lehetőség nyílik arra, hogy kihasználják a kamatcsökkentés által nyújtott új piaci környezetet.
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban részletesen bemutatjuk, miként lehet a kötvények biztonságából a részvénypiac dinamikus lehetőségei felé fordulni.
Az adásban szó lesz még arról, hogy:
- hogyan reagáltak a múltban a piacok a kamatcsökkentésre és ez alapján mi várható most?
- mi a kötvénybefektetések előnye és hátránya?
- mi a részvénybefektetések előnye és hátránya?
- hogyan lehet az előnyöket egyesíteni?
- hogyan tudott a magyar kötvénypiac 19%-os kamatot produkálni?
- milyen futamidővel érdemes az egyikben, illetve a másikban gondolkozni?
A felvétel meghallgatásához kattintson ide:
Az adás az ügyfeleink kérdései és visszajelzései alapján jött létre: Hogyan lehet a csökkenő kamatú kötvények után átállni a részvényekre, hogy továbbra is kiemelkedő hozamot érhessünk el? Vajon mikor érdemes ezt megtenni, és milyen kockázatokkal kell szembenézni? Először is nézzük, hogy…
Miért indult meg a mocorgás?
Amikor nemrégiben a követőinket és ügyfeleinket megkérdeztük arról, hogy mit terveznek tenni a Prémium Magyar Állampapírjukkal a 2025 első felében várható jelentős kamatcsökkenés tekintetében, a válaszok meglehetősen eltérőek voltak:
- 19%-nak nincs állampapírja,
- 19% a lejáratig megtartja azt,
- körülbelül 30%, a kamatfizetés után adná el ,
- 7% pedig még a kamatcsökkentés előtt értékesítené
- a válaszadók negyede pedig bizonytalan, és még nem döntötte el, mit tegyen.
Szeptember 18-án a Fed 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábat, ami az első ilyen lépés volt négy év után. Ez kiemelkedően fontos tényező, amely minden közeljövőbeli befektetési döntés alapvető részét kell, hogy képezze.
A kamatcsökkentés ugyanis történelmileg gazdasági növekedést eredményez. Ez tény. Viszont a pozitív hatások gyakran csak hetek vagy hónapok múlva jelentkeznek.
Erről a témáról számos oldalról beszéltünk már korábbi adásainkban is, de a fő kérdés, amelyre mindenki választ vár, az, hogy:
Mennyit lehet keresni a kamatcsökkentésen?
A kamatcsökkentési ciklusok az amerikai részvénypiacon átlagosan 9,4%-os éves hozamot eredményeztek. Azonban a magyar befektetők, akik hozzászoktak a kétszámjegyű, kiemelkedően magas hozamokhoz, most talán nyugtalanok, látva, hogy a hozamok a hazai kötvényekhez képest lényegesen alacsonyabbak lesznek.
Fontos megjegyezni, hogy a természetes állapot nem a rendkívül magas kamatok, hanem az, ami most következik: a kamatcsökkentés normalizálja a helyzetet. A magas kamatok hátterében rendkívül magas infláció állt, de valójában a reálhozam az, ami igazán számít.
A Fed terve szerint 2025 végére az irányadó kamatot a jelenlegi 5%-ról pedig tovább, 3,4%-ra kívánják csökkenteni, ami 160 bázispontos csökkenést jelent. Ez tartós részvénypiaci növekedést vetít előre. A mostani kamatcsökkentés tehát egy új gazdasági fellendülési ciklust indíthat el.
9,4% az nem kétszámjegyű hozam
A 9,4% tulajdonképpen még a legmérsékeltebb átlageredménye az amerikai piac kamatcsökkentés utáni teljesítményének.
Visszatekintve, az 1950-es évek óta 12 kamatcsökkentési ciklusból 11 alkalommal jelentős hozamokat értek el a befektetők, csak egyszer volt visszaesés az első évben. Ha a kamatcsökkentés nem jár együtt recesszióval, akkor a részvénypiacon a múltbeli tapasztalatok szerint még jobb, akár 15%-os éves hozam is elérhető, és öt év alatt akár meg is duplázhatják befektetéseiket.
Korábbi adatok szerint például, amikor Amerikában 5%-ról indult a kamatcsökkentés, az első három évben 20-30%-os részvénypiaci növekedést figyeltek meg, például 2019-ben 37%-ot emelkedett a piac.
Ha kedvezően alakul a gazdasági helyzet, ez még nagyobb motivációt adhat az eddigi kötvénybefektetőknek, hogy átnyergeljenek a részvényekre a következő években. Hiszen ilyen kilátások mellet az állampapírok nagyon hamar kenterbe verhetőek lesznek.
Ehhez érdemes megvizsgálni az állampapírok előnyeit és hátrányait, majd összehasonlítani őket a részvényekkel, hogy a befektetők átfogó képet kapjanak a lehetőségeikről.
Kötvények előnye
A kötvénybefektetés egy tervezhető, kiszámítható és nyugodt befektetési forma. Sok befektető azért választja, mert stabil eredményeket nyújt.
Kötvények hátránya
Hátrány viszont, hogy ha kizárólag ebbe tesszük a pénzünket, akkor lemaradhatunk a nagyobb hozamokról, különösen akkor, ha az infláció emelkedik.
Összefoglalva: Bár a kötvénybefektetések biztonságosnak tűnnek, hosszú távon nem alkalmasak vagyonépítésre vagy a piaci átlagok meghaladására.
A részvények előnyei a kötvények teljesítményéhez képest
Bár a Prémium Magyar Állampapír az elmúlt két évben 10% feletti hozamot kínált, ha hosszabb távot nézünk, a részvények, különösen az S&P 500, sokkal jobban teljesítettek.
Például:
- Az elmúlt 10 évben a PMÁP csak két alkalommal hozott 10% fölötti hozamot, míg az S&P 500 hétszer.
- Ha még hosszabb, 20 éves időtávot nézünk, az állampapír háromszor hozott 10% feletti eredményt, míg az S&P 500 13 alkalommal.
Ha összehasonlítjuk az inflációhoz kötött Prémium Magyar Állampapírok hozamait a részvényekkel, a különbség még látványosabb, mert az állampapírok inflációra épülő kamatbázisa csak kis kamatprémiumot (0,25-1,5%) nyújt, míg az S&P 500 éves hozamai ezt jelentősen felülmúlták.
Például:
- 10 időszakon belül az S&P 500 körülbelül 120%-os hozamot ért el, míg a Prémium Magyar Állampapírok csak 42%-ot.
- 20 éves időszakban az állampapírok 100%-os hozamot értek el, míg az S&P 500 180%-ot, dollárban mérve.
Ez a hozamkülönbség pedig még nagyobb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez időszak alatt a forint mennyit gyengült a dollárral szemben.
Összefoglalva: Bár az állampapírok biztonságosabbak, a részvények hosszú távon sokkal nagyobb hozamot kínálnak, és jelentősen felülmúlják az állampapírok teljesítményét.
A részvénybefektetés hátrányai
A részvények hosszú távon magasabb hozamot kínálnak, azon belül viszont jelentős kockázattal járnak. Ha a kockázati prémium negatívvá válik, és visszaesés következik be a piacon, a részvények akár 20-50%-os veszteséget is elszenvedhetnek. Ezt a nagy mértékű visszaesést a legtöbb befektető nem szívesen vállalja fel, ami a részvények egyik jelentős negatívuma a kötvényekkel szemben.
Számítanak a körülmények
Nagyon fontos szempont, hogy az elmúlt 20 év eredményei alapján a Prémium Magyar Állampapír kiemelkedő hozamát inflációs válságok és a forint elértéktelenedése „segítette”. Ezek a magas hozamok tehát a magyar gazdaság rossz állapotából adódtak.
Ezzel szemben a részvénypiacon a legjobb eredményeket akkor lehetett elérni, amikor a gazdaság stabil és növekedő állapotban volt, ami hosszú távon gyakoribb. Emiatt, ha a hozam a fő szempont, érdemesebb a részvénypiacra fókuszálni, mivel a gazdaság többségében növekedést mutat.
Hogyan lehet az előnyöket és hátrányokat kiegyensúlyozni?
A kockázatok kiegyensúlyozására sokan vegyes portfóliókat választanak, klasszikusan 60-40% arányban elosztva kötvények és részvények között. Ez lehetőséget ad arra, hogy mindkét eszközosztály előnyeit kihasználjuk, stabilabb eredményeket érjünk el, és jobban diverzifikáljunk.
Ráadásul most jó vételi lehetőségek adódnak a másodpiaci kötvények területén is, és a kamatcsökkentési ciklus indulásával, a részvénypiac szintén vonzó lehet.
Mi várható a közeljövőben a részvénypiacon?
Az elmúlt 30 év tapasztalatai szerint a kamatcsökkentés bizonyos szektorokban kiemelkedő lehetőségeket teremt a részvénypiacon. Az első évben a technológiai szektor átlagosan 19%-kal, az egészségügy 7%-kal, az energetika 15%-kal, az ingatlan 12%-kal, és a közműszolgáltatások 9%-kal emelkedtek. A kamatcsökkentés kedvez a hitelezés növekedésének, ami segíti az ingatlanpiacot és más alulértékelt szektorokat is.
Ez összhangban van azzal, amit a befektetőknek ajánlanak, amikor portfóliójukat szektoriális alapon optimalizálják.
