2025 elején várhatóan egymillió magyar befektető fog szembesülni azzal, hogy az állampapírjainak a hozama drasztikusan csökken. Már most, 2024 szeptemberében sokan azon gondolkodnak, hogy érdemes-e még a kamatforduló előtt visszaváltaniuk megtakarításaikat. A döntés komoly mérlegelést igényel, hiszen egyszerre rejlik kockázat és jó lehetőség is abban, ha valaki idő előtt szabadul meg a kötvényeitől.
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban igyekeztünk objektíven körbejárni, milyen érvek szólnak a forintos magyar állampapírok eladása, illetve megtartása mellett.
Az adásban szó lesz még arról, hogy:
- Mi okozza egyáltalán a dilemmát, miért akarnak sokan eladni?
- Milyen feltételei és költségei vannak az eladásnak?
- Milyen várható kamatok lesznek jellemzőek a kötvénypiacra és milyen növekedés várható a részvénypiacon?
- Mennyire sebezhetők a forintos befektetések?
- Mit diktál a hosszabb távú befektetési szemlélet a kamatvadászathoz képest?
- Kinek éri meg megtartani a forintos kötvényeit?
A felvétel meghallgatásához kattintson ide:
A jelenlegi gazdasági környezetben a magyar állampapírral rendelkező befektetők olyan döntési helyzet elé kerültek, amelyet alaposan meg kell fontolniuk. Az infláció mérséklődése és a kamatkörnyezet változása miatt sokan újraértékelik a portfóliójukat és új befektetési lehetőségeket keresnek.
Mérlegelési szempontok
A dilemma egyik legfőbb oka, hogy 2025-ben várhatóan jelentősen csökkenni fog az állampapírok kamatozása, azután, hogy az elmúlt időszakban igen magas, akár 18%-os kamatot is fizettek.
Ez a kiugróan magas kamat a 2023-as inflációhoz volt kötve, így jelentős hozamot eredményezett a befektetők számára. 2025-től azonban az új kamat a 2024-es infláció alapján kerül megállapításra, amely várhatóan jóval alacsonyabb lesz, valószínűleg 5-6% körül.
De megéri-e feladni a biztos, fix kamatozású befektetését annak érdekében, hogy esetleg nagyobb hozamot érjünk el máshol? A magyar államkötvények adnak nagyobb biztonságot vagy a nemzetközi piac és a külföldi devizák? A döntés meghozatalához több tényezőt is figyelembe kell venni, amelyek közül néhány objektív, míg mások inkább szubjektív szempontok.
Az eladás feltételei
Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy az állampapírok a kamatforduló előtt is eladhatók, és a befektetők megkapják a felhalmozott kamatot. Annak ellenére, hogy elterjedt tévhit szerint ez nem lehetséges, valójában az eladáskor a felgyülemlett kamat is kifizetésre kerül.
Ha valaki úgy dönt, hogy az állampapírját októberben, novemberben vagy akár a lejárat előtt egy nappal adja el, akkor is megkapja a kamatot az adott időszakra, mivel az állampapírok napi kamatozásúak. Például, ha valaki három hónappal a lejárat előtt adja el az állampapírt, akkor körülbelül 4-5%-kal kevesebbet fog kapni a teljes fix kamatból.
Egy apró részletre érdemes figyelni: jobban jár az, aki hétfőn adja el az állampapírt, mint aki pénteken, mert így a hétvégi kamatokat is megkapja.
A jelenlegi kondíciók alapján az állampapírok idő előtti eladásának egyetlen valós költsége van – az 1%-os visszaváltási díj.
Az idő előtti eladás mellett szóló érvek
Az állampapírok idő előtti eladása bizonyos esetekben okos stratégia lehet.
1. Megcsappanó kamatok
Az inflációs érzet és a reáljövedelmek alakulása fontos szempont. Ha valaki úgy érzi, hogy a magyar állampapírok a kamatcsökkentés után már nem kínálnak versenyképes hozamot a részvénypiacokhoz képest, akkor érdemes lehet elgondolkodnia az eladáson. Az állampapírok kamatozása, különösen egy alacsonyabb kamatkörnyezetben, már nem biztos, hogy kompenzálni tudja az infláció mértékét.
2. Esetlegesen megváltozó kondíciók
A magyar kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a feltételeken nem fognak változtatni. Aki ebben az ígéretben mégsem bízik meg teljesen és úgy érzi, a visszaváltás feltételei a jövőben mégis szigorodhatnak, vagy a visszaváltási díjat megemelhetik az aktuális 1%-ról, annak érdemes lehet még időben kiszállni a befektetésből.
3. Forint árfolyam-gyengülés
Az eladás melletti döntés másik oka lehet a biztonság. Ha valaki úgy érzi, hogy a forint jövőbeni teljesítménye nem lesz kielégítő, akkor a befektetés áthelyezése euróban vagy dollárban denominált eszközökbe logikus lépés lehet. Külföldi bankoknál vagy külföldi részvénypiacokon történő befektetések lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy a befektető devizaárfolyam-nyereségre és infláció elleni védelemre tegyen szert.
4. Vár a TBSZ
Ha valaki 2024 végéig nyit tartós befektetési számlát (TBSZ) , akkor öt év múlva kamatadómentesen hozzáférhet a megtakarításaihoz. Viszont ha csak 2025-ben nyitja meg, akkor a futamidő majdnem hat évre nő. Tehát érdemes még 2024-ben dönteni a számlanyitásról, hogy gyorsabban, kedvezőbb feltételekkel, kamatadómentesen férhessen hozzá a hozamokhoz.
Kockázatok és mellékhatások
Az idő előtti eladással a befektetők kétségtelenül lemondanak a biztos kamatokról, és egy bizonytalanabb eszközosztályba lépnek át.
Míg a részvénypiacok hosszú távon magasabb hozamokat kínálhatnak, rövid távon nagyobb volatilitással és kockázatokkal járnak. Ez különösen akkor fontos, ha valaki nem hosszú távon gondolkodik, vagy nem vállalna nagyobb kockázatot a biztos hozam helyett.
A részvénypiacokon azonban már megindult a kilövés előtti visszaszámlálás. Az úgynevezett “Mikulás rally”, vagyis az év végi piaci fellendülés a küszöbön áll, és az amerikai kamatcsökkentés lehetősége is erős felhajtóerőt jelenthet.
Nem érdemes azonban rögtön egeret, tollat, paripát ragadni, és minden meglévő állampapírt eladva a részvénypiacra all-in menni! Lehet másodpiaci kötvényekre is váltani, tehát továbbra is állampapírban maradni, csak módosított időtávval, például hosszabb futamidejű kötvények vásárlásával.
Fontos észben tartani, hogy a piacok közötti optimális átváltás időzítése rendkívül nehéz, szinte lehetetlen. Ritka az olyan alkalom, amikor az állampapírok lejárata éppen egy kedvező részvénypiaci beszállási lehetőséggel esik egybe. Ezért azoknak, akik hosszú távú vagyonépítésre törekszenek, nem pedig rövid távú spekulációra, érdemes nyugodtan, megalapozott érvek alapján dönteni a kötvények eladása mellett. Ilyenkor figyelembe kell venni azt a kockázatot is, hogy nem feltétlenül a legmagasabb ponton értékesítenek, és nem a részvénypiac legkedvezőbb pontján szállnak be.
Áthangolódás a hosszú távú befektetői szemléletre
Sok állampapír-befektető valójában „kamatvadász”, akit a Webkincstár felületére a vonzó, kétszámjegyű hozamok csábítottak. Nem azért fektettek állampapírokba, mert ez a megszokott befektetési formájuk, hanem mert kihasználták a magas kamatok nyújtotta lehetőségeket. Ahogy azonban a hozamok csökkennek, ezek a befektetők továbbra is azokat a lehetőségeket fogják keresni, amelyek magasabb hozamot ígérnek, hiszen a befektetési szemléletük nem változott. Azonban, ha ezt a megközelítést hosszú távon fenntartjuk, az jelentős kockázatokkal járhat. Érdemes ezért reálisan mérlegelni az elvárásainkat, és visszafogni a túlzott hozaméhséget.
A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) választása jelentős minőségi változást hozhat a befektetők számára, hiszen lehetőséget nyújt arra, hogy hosszabb távon, például ötéves időszakokra tervezzenek. Ezzel a rövid távú kamatvadászat helyett a valódi hosszú távú eredményekre összpontosíthatnak.
Ez az átállás nemcsak a befektetési stratégiájukat formálhatja át, hanem szemléletváltást is igényel, mivel a TBSZ-en elhelyezett pénz nem lesz olyan könnyen hozzáférhető, mint egy bankszámlán vagy rövid lejáratú állampapírok esetében. A hosszú távú gondolkodásmódra való átállás segíthet stabilabb és magasabb hozamok elérésében.
Amikor valaki úgy dönt, hogy a kamatforduló előtt visszaváltja az állampapírját, fontos figyelembe venni, hogy egy fix, rövid távú hozamot cserél le egy hosszabb távú, rugalmasabb kimenetelű befektetésre. Rövid távon, például három hónap alatt, nem érdemes összehasonlítani az új befektetés eredményét az állampapírral, mivel a részvénypiac vagy más kockázatosabb eszközök eredménye kiszámíthatatlan lehet ilyen időtávon. Az ilyen döntéseket inkább 5-10 éves távlatban kell értékelni, ahol a hosszabb távú befektetések, mint például a részvények, jelentős hozamfölényt érhetnek el az állampapírokhoz képest.
Viszont! Bár lemond valamennyi kamatról a kötvénybefektető, aki idő előtt eladja az állampapírjait, de egyáltalán nem biztos, hogy automatikusan le kell mondania a kétszámjegyű hozamokról is. 2023 október-novemberében például a dolláros másodpiaci magyar állampapírok két hónap alatt 20%-os emelkedést mutattak, a piaci körülmények gyorsan változhatnak, és kedvező lehetőségeket teremthetnek. Azonban ezek az árfolyam-növekedések nem garantáltak!
Kinek éri meg tartani az állampapírját akár a csökkenő kamatkörnyezetben is?
1. Pozitív gazdasági szemlélet
Érdemes megtartania az állampapírját, aki bízik a magyar államban, a forint stabilitásában és az állampapírokban.
2. Alacsony kockázatvállalási hajlandóság
Ha valaki biztonságos befektetést keres, és nem akar semennyi kockáztot sem vállalni a magasabb hozamremények érdekében, annak is megéri maradni az állampapíroknál.
3. Rövid határidejű felhasználás
Az is jól teszi, ha tartja a papírt, aki rövid távon, például néhány hónap múlva szeretné felhasználni a pénzt, például építkezésre, mivel számára a biztos, fix hozam többet érhet, mint a kockázatosabb alternatívák.
4. Diverzifikáció – avagy állampapír, mint egy szín a portfólió palettájén
Végül azoknak is érdemes tartani az állampapírt, akik a portfóliójukat diverzifikálni szeretnék, és nem az a céljuk, hogy mindent egy befektetésbe tegyenek, hanem több eszközosztály között osztják meg a pénzüket.
Ez fordítva is igaz: Sok befektető követi el azt a hibát, hogy megtakarításaik egészét egyetlen befektetésbe, például Prémium Állampapírba teszi. Azoknak, akik így jártak el, érdemes lehet átgondolniuk, hogy portfóliójukat diverzifikálják: például egy részt részvényekbe, más részt külföldi devizában denominált állampapírokba fektessenek, vagy másodpiaci lehetőségeket keressenek. Ezzel párhuzamosan tarthatnak Prémium Állampapírt is, de csak annyit, amennyi rövid távon, likviditási célokra szükséges, például házfelújításra vagy váratlan családi kiadásokra.
Összegzés
Az állampapírok megtartása vagy idő előtti eladása fontos döntés, amelyet minden befektetőnek alaposan mérlegelnie kell. Az idő előtti eladás valamennyi költséggel és ki nem fizetett kamattal jár, de egyben lehetőségeket is nyit: csökkenthetőek az államadóssággal kapcsolatos kockázatok, a forint gyengülése elleni védelem érdekében devizába lehet váltani a megtakarítást, és a részvénypiacok magasabb hozamkilátásai is vonzóak lehetnek. A végső döntést mindenki saját kockázatvállalási hajlandósága és pénzügyi céljai alapján hozhatja meg.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél
Podcastben.
A felvétel meghallgatásához kattintson ide:
