Manapság szinte minden mélyebb baráti beszélgetés központi témája a „menni vagy maradni” kérdése. Sokan olyan bizonytalannak látják az ország helyzetét, hogy fontolóra veszik a lehetőséget, hogy más országokban keressenek biztonságot. Ez a bizonytalanság a befektetéseket is érinti: sokan részben vagy teljesen áthelyezték megtakarításaikat biztonságosabb és kiszámíthatóbb országokba. Menni vagy maradni: nézzük meg a külföldi befektetések mellett és ellen szóló érveket, és lássuk a teljes képet!
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban részletesen kielemeztük, milyen érvek szólnak a Magyarországon, illetve külföldön történő befektetések ellen és mellett.
Az adásban szó lesz még arról, hogy:
- mi vezetett a külföldi bankbetétekben elhelyezett magyar vagyonok drasztikus növekedéséhez?
- mik az aktuális magyarországi gazdasági kilátások?
- kinek és hogyan éri meg itthon befektetni?
- miért verhetetlenek a külföldi szolgáltatók és ajánlatok a magyarokhoz képest?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi videóra:
Az elmúlt években egyre több magyar döntött úgy, hogy külföldre viszi megtakarításait. Bár nincsenek publikus központi adatok arról, hogy pontosan mely országokba és milyen formában helyezik el a magyar háztartások a megtakarításaikat, független források szerint a külföldi bankbetétekbe áramló összegek rekordot döntöttek. 2023 végén már 1700 milliárd forintot tartottak az országon kívül, ami jelentős növekedést mutat.
Ez a jelenség nem új keletű, a folyamat már 2011-ben elkezdődött, amikor a magánnyugdíjpénztárak államosítása és az ezzel járó bizonytalanságok, valamint a bankpánik hatására néhány hónap alatt 100 milliárd forintot helyeztek el külföldi bankbetétekben. Azóta folyamatosan nőtt a külföldre vitt pénz mennyisége, amely 2023 végére rekord szintet ért el.
https://bank360.hu/blog/kulfoldi-bankbetet-ezermilliardot-vittek-ki
Az emögött meghúzódó okokat röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a hazai gazdasági és politikai instabilitás miatt rengeteg magyar ember érzi biztonságosabbnak külföldi bankokban tartani a pénzét, mint itthon.
A legfrissebb adatok szerint már minden nyolcadik forint külföldi bankbetétekben található. Ez a felmérés azonban csak a betéteket vizsgálta, és nem terjedt ki az értékpapírokban elhelyezett vagyonra, amiről feltételezhető, hogy ennél még jelentősebb, mivel azok, akik külföldi befektetésekben gondolkodnak, általában nagyobb összegeket helyeznek el értékpapírokban, mint egyszerű bankbetétekben.
Sokan politikai nézeteik és gazdasági várakozásaik alapján döntenek úgy, hogy megtakarításaikat külföldön helyezik el. Érthető, hiszen az elmúlt bő egy évtized során számos olyan esemény történt, ami aláásta az emberek bizalmát. A magyar kormánynak rengeteg kontraproduktív döntést kellett meghoznia ahhoz, hogy a helyzet ennyire elfajuljon, és ezek mellett a külső körülmények még tovább súlyosbították a problémát.
- Magánnyugdíjpénztárak államosítása
- Adósságválság és bankpánik
2011-ben a magánnyugdíjpénztárak államosítása, majd az ezt követő, Magyarországot csődközeli helyzetbe sodró 2012-es adósságválság súlyos csapások voltak a magyar gazdaság számára. Mindezek ellenére valamennyire még sikerült talpra állnunk. A 2011-es sokk után a külföldi betétek aránya azért stagnált, mert a magyar lakosság megtakarítási képessége általánosságban növekedett, ami mind a hazai, mind a külföldi bankbetétekben összességében több pénzt eredményezett.
- Devizahitelek bedőlése
A devizahitelesek problémája, amely éveken át sújtotta a lakosságot, valamint a Buda-Cash és a Quaestor botrányok, amelyek aláásták a Nemzeti Bank iránti bizalmat, tovább növelték a bizonytalanságot.
- Orosz-ukrán háború
- Országgyűlési választások
2022 elején újabb mélyrepülés következett, amit az orosz-ukrán háború és a magyarországi országgyűlési választások váltottak ki. Ezek az események általában is nagy pénzmozgásokat generálnak, mert mindig gazdasági bizonytalanságot vetítenek előre.
- Új adók és reformok
További ok volt a megtakarítások „kimenekítésére” a teljes magyar bankrendszerbe vetett bizalom csökkenése, aminek eredője részben a befektetésekre kivetett szocho-adó, részben a befektetési alapok politikájának 2023. júniusi reformja volt.
- Inflációs sokk
Az infláció növekedése sem segített a magyar megtakarítókon és befektetőkön, egy ponton sokan inkább külföldi devizákat választottak.
- Alacsony banki kamatok
Emellett a hazai banki kamatok sokáig egyáltalán nem voltak vonzóak. Így hiába érkeztek később már valamivel kedvezőbb betétajánlatok, sokakat már nem lehetett külföldről visszafordítani.
Összefoglalva: Az elmúlt években a romló gazdasági helyzet és az egekbe szökő infláció miatt az a csoda, hogy ennyien itthon tartották a pénzüket, nem az, hogy sokan akadtak, akik „elvitték” külföldre.
Most sem állunk sokkal jobban
Jó hírekről a mai napig nehéz beszámolni. A bizonytalanság jelenleg is csak fokozódik. Az orosz-ukrán háború kitörése idején több mint 360 milliárd forintot vittek ki Magyarországról egyetlen negyedév alatt, és a régióban zajló háborúk továbbra is nyugtalanítják a befektetőket.
Ráadásul a kormány legutóbbi intézkedései sem túl népszerűek: februárban például egy olyan kormányrendelet jelent meg, amely újra módosítaná a befektetési alapok működési politikáját. Ez a „2.0 verzió” most megint bizonytalanságot kelt a piacon, mivel a kormány akár azt is előírhatja, hogy a részvénybefektetési alapoknak 8%-ban állampapírt kell tartaniuk.
Digitális pénz – digitális emigráció
Ha jobban belegondolunk, nem csak az számít „kimenekítésnek”, ha valaki fizikailag viszi külföldre a pénzét. Sokan megoldották, hogy a megtakarításuk technikailag Magyarországon maradjon, de már ne érintse őket az infláció és a forint mélyrepülése.
Ezt úgy érték el, hogy:
- forintjukat külföldi devizára, például dollárra vagy euróra váltották,
- vagy továbbra is magyar bankokban tartották megtakarításaikat, de nem magyar, hanem eurós vagy dolláros részvényekben, illetve hasonló típusú befektetési alapokban.