Egy átlagembert elfog a szorongás, ha azt hallja, hogy valahol a világban háború tört ki. Ráadásul ha sorozatban több ilyen borzasztó esemény is megrázza a világot, az rányomja a bélyegét a közgondolkodásra. A nyomott, pesszimista közhangulat mindenkinek a gondolkodását befolyásolja, ezért az ilyen típusú hírek és események lecsapódnak a tőkepiacokon is – de nem mindenhol ugyanolyan mértékben, és furcsa módon még csak nem is annyira, mint gondolnánk.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen bemutattuk, milyen hatással vannak a tőkepiacokra a háborúk, és ez alapján milyen jövő elé nézünk.
Az adásban szó lesz arról, hogy
- mi a különbség a globális és lokális piacok között a háború szempontjából?
- mi a piaci események szokásos forgatókönyve háborús pánik esetén?
- átlagosan mennyi időre és mekkora visszaesést produkál a globális piac háború idején?
- mi van a háborúnál is nagyobb hatással a piacokra?
- hogyan érdemes védekezni a kiszámíthatatlan eseményekkel szemben?
A felvétel meghallgatásához kattintson ide:
A háborúk mellett minden más, nagy volumenű negatív esemény is hatással van a nemzetközi piacokra, mint például egy járvány, vagy természeti katasztrófa. Sőt, sajnos mivel a második világháborútól napjainkig nem telt el úgy egyetlen nap sem, hogy ne ropogott volna fegyver valahol a világban, ezért valamennyire hozzá vagyunk szokva ehhez az állapothoz.
Az számunkra, magyarok számára unikális, amikor a határainkhoz ennyire közel zajlik egy háborús konfliktus, mint ahogy az ukrán-orosz, mert ezt már tényleg nagyon valósnak érezzük, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem dönti be annyira a globális tőkepiacot egy háború, mint amennyire például a Covid padlóra küldte.
Számít a területi közelség
Amikor általánosságban részvényekről beszélünk, akkor elsősorban az amerikai piacra gondolunk, miközben van egy globális részvénypiac, amellett pedig a lokálisak.
Az ukrán-orosz konfliktus az amerikai részvénypiacot például mindössze néhány napra hatotta meg, egy rövid visszaesés után körülbelül két-három hét múlva már új csúcsra emelkedett. Ehhez képest a BUX index még mindig többtíz százalékos visszaesésben van, hiszen háttérbe sorolják, és jelentős kockázati felárral kereskednek a hazai piacon, mert az ország közel van a háborús területhez.
A harcoló felek pedig végképp olyan veszteségeket élnek meg a befektetések terén is, amelyek hosszan elhúzódnak, legalább addig, ameddig a háború tart, sőt a vesztes félnek még ennél sokkal tovább is, de az ő piacaikhoz képest a globális részvénypiacon messze nem olyan jelentősen érzékelteti a hatását a konfliktus. A reakciólánc itt mindig ugyanaz: az emberek természetszerűleg egy kicsit megijednek, kapitulálnak, hogy a nagyobb kockázatot, a nagyobb veszteséget elkerüljék, aztán viszont a legrosszabb hírhez is hamar hozzászoknak, ha nem közvetlenül érintettek, és a dolgok visszarendeződnek.
Összefoglalva: A történelem azt mutatja, hogy a mostanihoz hasonló bizonytalansági időszakok általában a részvények szenvednek a legtöbbet. A háborúk hallatára rövid ideig beálló pánikhangulat jellemzően masszív eladási hullámot szokott eredményezni, aztán amikor a kereskedők elkezdik racionálisabban, és kevésbé érzelmi alapon megvizsgálni a kialakult helyzet tényleges hatásait egy adott országra, egy vállalatra, egy kötvényre, akkor enyhül a pánik, és csökkennek az eladások is.
Pánik után kijózanodás
A visszarendeződés folyamata nagyon hasonló forgatókönyv szerint szokott zajlani, erről rengeteg ábra van az interneten. Elsősorban Amerikát szokták górcső alá venni, mert az USA szerepe bármilyen háborúban rendkívül meghatározó tényező a globális piacon.
A legnagyobb piaci visszaesést, és a legnagyobb visszarendeződési időszakot Pearl Harbor megtámadása hozta. A japánok ezzel a tettel rángatták bele az USA-t a második világháborúba. Ekkor 19,8% volt az amerikai részvénypiac visszaesése, a mélypontot pedig 143 nap után érte el. Viszont 307 nap múlva már új csúcsra emelkedett. Ergo a 20% visszaesés, ami egy év után rendeződött, messze nem olyan komoly zuhanás, mint amilyen komoly volt ez a háborús esemény. Még a német tőzsde is tudott emelkedni a második világháború ideje alatt.
A 2001-es terrortámadás után 11,6%-ot esett vissza az S&P500, és 31 nap kellett ahhoz, hogy új csúcsra érkezzen. A szuezi válság vagy az ’56-os forradalom szintén csak néhány százalékos visszaesést és egy-két hétig tartó felbolydulást okozott, már ami az amerikai piacot illeti.
Ezek a szörnyű események -1,1%-os átlag visszaesést okoztak az amerikai részvényindexben. A mélypont elérése általában 19 nap következett be, és a visszapattanáshoz mindössze 43 nap kellett. Annak ellenére is, hogy ezek tényleg váratlan és komoly események voltak, jelentős geopolitikai feszültséggel, és sokszor komoly amerikai érintettséggel.
Benjamin Graham: a piac rövidtávon egy szavazógép
Tehát bár a heves érzelmek azonnal lecsapódnak a piacon, hosszú távon a racionalitás mégis mindig ellensúlyozza a kezdeti hevületet. Főképp az USA-ban, ahol tényleg mindig igen gyorsan beáll ez a mérleg.
Európában sem nagyon más azért a helyzet: a német index az orosz-ukrán háború kitörése óta, tehát az elmúlt bő másfél évben, még nagyobbat is tudott emelkedni, mint az amerikai. Nem csak, hogy pluszban vannak, új csúcsokat sikerült az elmúlt időszakban elérni.
Persze fontos látni, hogy a háború csupán egyetlen esemény, ami történik a gazdaságban, és nem kizárólag ez mozgatja a részvénypiacot. Nagyon sok más háttéreseménynek, például a kamatemelésnek sokkal nagyobb hatása van rá, mint egyes konfliktusoknak.
A tőkepiacok igazi háborúit a jegybankok vívják.
A legnagyobb hatást a piacra a jegybankok gyakorolják, főleg a FED. Annak az üzenete könnyebben be tudja dönteni a részvényeket, mint bármi. Például 2021-ben, amikor még az amerikai jegybank be sem lengette, hogy a kamatemelés el fog indulni, ennek az esélye már novembertől rettegésben tartotta a piacokat, és gyakorlatilag 2022. január elejétől estek, aztán tényleges kamatemelés csak márciusban következett. A többtíz százalékos mélyrepülésből pedig sok esetben a részvénypiacok máig nem tudtak visszakapaszkodni.
Összefoglalva: A befektetői érzelemvilág sokkal jobban meginog, mint amennyire ez meglátszik a tőkepiacokon. A háborúknál pedig nagyobb hatása van rá más eseménynek, mint például a kamatemelésnek, vagy a járványnak, hiszen az egyszerre több területet érint, és ritkább esemény, mint a fegyverkezés.
Szeretné megtudni, milyen portfóliót érdemes építeni ahhoz, hogy védekezzen a kiszámíthatatlan eseményekkel szemben? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja:
Befektetői védekezőmegoldások a háborúval szemben
- Széleskörű diverzifikáció
Új világrend felé haladunk, ahol két pólus kezd kialakulni. Mindenképpen számítani kell további geopolitikai konfliktusokra, hiszen az egyik oldalon Kína, Oroszország és a Demokratikus Karta áll, a másik oldalon pedig egy euroatlanti szövetség alakul éppen. Ez a folyamat kisebb-nagyobb visszaeséseket, proxiháborúkat mindenképpen magával fog hozni. Ezért preventíven kell gondolkozni a befektetésekkel kapcsolatban, és portfóliómegosztással védekezni a kiszámíthatatlan eseményekkel szemben.
Egy széleskörű diverzifikációban helyett kell kapjanak osztalékpapírok, állampapírok (amikre most kifejezetten jó vételilehetőségek vannak), és az arany, amit válságfémként is szoktak aposztrofálni.
Amikor elkezdődött a Covid-járvány 2020-ban, akkor az arany új csúcsra emelkedett, elérte a 2000 unciás szinten, aztán az orosz-ukrán háború kitörése után, 2022. februárjában szintén csúcsra ért, majd a palesztin-izraeli háborúval megint 2000 fölé emelkedett, tehát hármas csúcsot teljesített. Egy ilyen eszközzel a portfólióban ellensúlyozni lehet azokat az átmeneti visszaeséseket.
- Várni a váratlant
Minden háború a természetéből fakadóan kiszámíthatatlan, nem lehet felkészülni rá, nem lehet tudni, hogy zajlik, kit érint, meddig tart. A jövőnk valószínűleg ezzel a kiszámíthatatlansággal és várakozással fog összekapcsolódni.
Annak a befektetőnek, akinek alacsonyabb a kockázattűrőképessége, annak észben kell tartania, hogy bármikor kitörhet egy háború, vagy bármikor történhet valami olyan szélsőséges esemény, ami megbillentheti a portfólióját rövid, vagy hosszabb távon. Ezért amikor elkezd azon gondolkodni, hogy mit vásároljon, hova helyezze a pénzét, ezt már előre számításba kell vennie, és nem tanácsos csak egy-egy régióban vagy területen hagyni a befektetéseit.
Minden háborúnak vannak vesztesei és nyertesei, és ez igaz befektetési oldalról is. Vannak olyan eszközök, vannak olyan országok, vállalatok, amelyeknek az árfolyamára pozitív hatást fog gyakorolni. Ezt is érdemes tehát átgondolni, hogy mik azok, amik ebből a szempontból nagyobb kockázatot rejtenek – például az olajipari vállalatok tipikusan ide tartozhatnak, egyes nyersanyagok és régiós vállalatok. Az OTP és a MOL például még mindig nem állt fel a háború kitörése óta.
A másik oldalon viszont vannak olyanok, amit kevésbé érintettek – mint például egy amerikai közművállalat, egy vízszolgáltatással foglalkozó, vagy szemétszállító cég, esetleg fogyasztásban érintett vállalatok. Ezek ilyen körülmények között is vígan tudnak majd növekedni.
- Több frontos védelmi rendszer
Nyilván nincs tuti recept semmire és mindenben van potenciál és kockázat is egyszerre. Például az olaj tipikusan ilyen – ha elszabadul az ára, akkor nagyokat is lehet vele nyerni, de ha összeomlik, akkor meg óriásit lehet bukni. Aki szeret rizikózni, és nagy a kockázattűrő képessége, az igény szerint elhelyezheti a portfóliójában.
Aki viszont nem akar ezzel foglalkozni, nem akar minden nap árfolyamokat szuggerálni, hanem egy defenzív portfóliót kialakítani, ami kellően diverzifikált ahhoz, hogy a negatív eseményekkel szemben is védelmet nyújtson, annak is van megoldás.
- Indexek: A Standard & Poor’s-ban például 11 különböző szektor található. Vannak benne nyersanyagok, egészségügy, energetika, megújuló erőforrások, a hagyományostól eltérő pénzügyi cégek, technológia, stb. Így már önmagában nagyon széles diverzifikációt biztosít.
- Kötvények: be lehet emelni a portfólióba más eszközosztályt, tehát kötvényeket is, amivel szintén csökkenthető a kitettség mértéke.
- Defenzív eszköz még az egészségügy, ami jelenleg alul értékelt.
- Osztalékfizető papírok: a Coca-Cola, Unilever, stb. mind kialakult ügyfélkörrel rendelkezik, és egy háborútól függetlenül is fog felvásárlást bevételt biztosítani az osztalékbefektetőknek. Hiába húzódik el hosszan egy háború, a világ fejlett részén a fogyasztás nem fog megállni.
- Devizák: végül pedig a magyar befektetőknek az is számításba kell venni, hogy a forint elég gyenge lábakon áll, jobban megviseli bármilyen világkonfliktus, mint más devizákat. Magyarország NATO tag, tehát ha esetleg egy olyan konfliktus éleződik ki, amiben a NATO érintett lesz, az szintén hatással lehet a forintra. Ezzel szemben Ausztria nem tagja a NATO-nak, érdemes lehet tehát a külföldi lehetőségeket, és az értékálló devizákban való befektetést is megfontolni. Akár partnerünkön, a Partner Bankon keresztül.
Történelem és pszichológia
Ahhoz, hogy jó döntéseket tudjunk hozni, mindenképpen érdemes ismerni, hogy a múltban milyen hatásai voltak egyes történelmi vagy gazdasági eseményeknek. Aki úgy érzi, ebben a tudáskészletben van mit bepótolnia, és szívesen felzárkózna, az az Érthetően a befektetésről című könyv elolvasásával sokat tehet ezért.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat!
A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Tátrai Csaba, az InwestMentors privát bankárai.
