Az emberi természet része, hogy feltérképezzük lehetőségeinket és azonosítunk bizonyos mintázatokat, melyek alapján megjósolhatjuk a jövő irányvonalait. Ezekben a mintázatokban kutatva egyfajta kiszámíthatóságot keresünk például azért, hogy stratégiát alkothassunk a befektetéseinkhez. Bár napjainkban, számos támpont és lehetőség kínálkozik ezen keresés során, a kapaszkodók messze nem mindig biztosak, alaposan meg kell fontolni, kinek hiszünk, milyen forrásokból tájékozódunk, mert a gazdasági (rém)hírek jó része is csak bulvár.
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban annak jártunk utána, a hírkáosz közepette hogyan alkothat eredményes stratégiát az egyszeri befektető.
Az adásban szó lesz arról,
- mennyire kell komolyan venni a jelenlegi és mindenkori negatív gazdasági híreket?
- kinek és milyen érdeke fűződik a rémhírek terjesztéséhez?
- mit tehet az egyszeri befektető, ha ilyen nehéz tájékozódni a hírorkánban?
- hogyan lehet felkészülni a válságokra és védekezni ellenük?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi videóra:
Bármilyen témával kapcsolatban próbáljunk is meg tájékozódni az interneten, nagy valószínűséggel olyan cikkeket, információkat találunk majd, amelyek megfelelnek a saját, már eleve meglévő elképzeléseinknek. A szakértők tanácsaival tűzdelt, komplex történetek általában magukba szippantják az olvasót, és kiválóan tudnak igazolni minden előfeltevést és annak az ellenkezőjét is.
Ezért ha ma rákeresünk, biztosan találunk olyan értekezéseket, amelyek azt támasztják alá, hogy piaci emelkedés várható, más oldalakon viszont ezzel ellentétes, a következő válságot, sőt összeomlást előre vetítő híreket is olvashatunk. Nehéz, és tulajdonképpen nem is érdemes a gazdasági bulvárokat követni, hasznosabb egy fix stratégia mellett elköteleződni, és a reggeli kávé mellé híreket csak kis mennyiségben, és azokat is megbízható forrásból fogyasztani.
Minden napra egy rémhír
Számos szakértő osztja meg rendszeresen a gondolatait a pénzügyi piacokról és válságokról. Az egyik ilyen Robert Kiyosaki, aki a Gazdag papa, szegény papa című könyvvel vált ismertté. Ez az egyik legalapvetőbb, pénzügyi tudatosságra ösztönző irodalom, tehát joggal gondolhatja mindenki, hogy a szerzője a témában továbbra is releváns információkat közöl.
A Portfolio például 20-30 alkalommal hivatkozott Kiyosakira az elmúlt évek során, mint a közelgő válságok és összeomlások előjelzőjére, a valóság azonban egész mást mutatott, mint a szakértő jövendölései.
Michael Burry, aki a 2008-as válságot megjósolta, és akinek a történetét a Nagy dobás című film bemutatta, szintén rendszeresen fejezi ki aggodalmait a tőkepiacok kilátásaival kapcsolatban. Csak a Portfolio közvetítésével több mint húsz alkalommal lehetett tőle negatív előrejelzéseket olvasni.
Jim Cramer, a CNBC gazdasági elemzője ugyanúgy híres arról, hogy állandóan kongatja a vészharangot a következő hatalmas összeomlással, vagy legalábbis 20%-os piaci visszaeséssel kapcsolatban. Ennek eredményeként létrejött az ún. inverse Cramer index is, amely gyakorlatilag az ő jóslataival ellentétes irányba mutatva követi a piaci mozgásokat. Tehát ha Cramer összeomlást jósol, az index emelkedik, míg ha optimista, akkor csökken.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre erősebben szólalnak meg kritikus hangok ezekkel a hatalmas összeomlást jósló megközelítésekkel kapcsolatban. Hiszen a szakértői vélemények attól függetlenül is jelentős hatással lehetnek a befektetők döntéseire és az általános piaci hangulatra, hogy később helyesnek bizonyulnak-e vagy sem.
Fontos megérteni, hogy minden előrejelzésnek lehet hibája, és a piacok viselkedése összetett és gyakran kiszámíthatatlan folyamat. Különösen azoknak az amatőr befektetőknek érdemes ezt észben tartania, akiknek nehezebb megítélniük, meddig kell tartaniuk a pozícióikat és milyen kilátásokra számíthatnak a jövőben.
Attól még, hogy ezek az híres elemzők a sajtóban nagy figyelemben részesülnek, és valószínűleg tényleg közelebb állnak a tűzhöz, még nem biztos, hogy rendelkeznek „belsős” információkkal. Valójában ezek az emberek sokszor egyszerűen arra törekszenek, hogy fennmaradjanak a piacon, és a hírnevükkel növeljék befektetési szolgáltatásaik ismertségét.
Viszont az olyan, igazán sikeres befektetők, mint Ray Dalio vagy Warren Buffett hírneve nem azért kikezdhetetlen, mert folyamatosan próbálnak megjósolni piaci mozgásokat, hanem mert évek óta sikeresen alkalmazkodnak a változó piaci környezethez.
Miért cuppanunk rá a rémhírekre?
Mivel a negatív jellegű hírek sokkal nagyobb figyelmet kapnak, anyagi érdeke a sajtónak, hogy azokból jelentessen meg többet. Erről tanúskodik az a kutatás is, melyet a City Reporter készített: kipróbálták, hogy egy napig csak pozitív és egy napig csak negatív híreket közölnek. Az eredmények szerint, amikor csak pozitív híreket közöltek, az olvasottság kétharmaddal, 66%-kal csökkent, míg a negatív hírek esetén 33%-kal nőtt. Ez azt jelzi, hogy az emberek nagyobb figyelmet fordítanak a negatív hírekre, mivel a félelem egy olyan ősi érzés, ami a modern világban közvetlenül összekapcsolódik az exisztenciális bizonytalansággal.
Gyakran szorongunk a pénzügyek miatt, mivel azok nem csak a jelenlegi helyzetünket, hanem a jövőnket is érintik. Egy negatív hír hatására akár teljes létbizonytalanság is elfoghatja az embert. Sokan aggódnak a jelenlegi politikai helyzet (például az amerikai elnökválasztás) miatt, és azt feltételezik, hogy bizonyos események bekövetkezése drasztikus hatással lehet a befektetéseikre. Számos platformon, beleértve a TikTokot és a podcasteket is, az ilyen témák iránti érdeklődés növekszik, és a szorongás tartalomként válik eladhatóvá. (A TikTokon a trauma hashtagre 6 milliárd találat van jelenleg, a podcast platformokon 5500 adásnak szerepel ez a szó a címében.)
Azonban ezek a jóslatok és félelmek gyakran nem válnak valóra. Elsősorban a történelmi kontextus segít abban, hogy felismerjük, hogyan reagáltak a piacok egyes helyzetekben. Másodsorban mivel a befektetés hosszú távra szól, így nincs valós jelentősége, hogy január elején pontosan előre jelzik-e, hogy év végén hol fognak állni az amerikai és európai részvényindexek.
Philip Tetlock, a Pensilvánia Egyetem professzora évtizedekig vizsgálta ezeket az előrejelzéseket és jóslatokat. Az elnökválasztástól kezdve a tőzsdei árfolyamokon keresztül a gazdasági adatokig mindenre kiterjedt a kutatás hatósugara. A tanulmány szerint ezek az előrejelzések annyira voltak pontosak, mintha egy darts nyilat dobáló csimpánzra bízták volna az eredmények kimutatását. Ez az elv vált ismertté vakmajom stratégiaként. Így már könnyű belátni, mennyire felesleges időt és energiát fordítani olyan cikkekre, amelyek csupán gazdasági bulvárnak tekinthetők.
Ráadásul az eddigi válságok egyike sem volt végzetes, hiába vagyunk hajlamosak a legrosszabbat prognosztizálni, mindig mindenből előbb-utóbb felálltak a gazdaságok, majd újabb csúcsokat döntöttek. Ez azt sugallja, hogy jelenleg is valami hasonló történhet, és lehetünk akár már most egy gazdasági fellendülés küszöbén.
Összefoglalva: sokszor a nem teljesen független gazdasági elemzőknek és a sajtónak is (anyagi) érdeke negatív hírekkel riogatni. Ezzel szemben csak úgy lehet védekezni, ha tudatosítjuk, hogy a rémhírek gyakran túlzóak, és ha nem hagyjunk, hogy ezek uralják a gondolkodásunkat és döntéseinket.
Mit tehet a befektetőknek ebben a hangzavarban?
A következő válság időpontját senki sem tudja pontosan megjósolni. Tény, hogy vannak olyanok, akik előjeleztek korábbi válságokat, ez viszont még nem jelenti azt, hogy meg tudnák jósolni az összes elkövetkezőt is. A válságok természete kiszámíthatatlan. Jobb, ha nem hallgatunk a botcsinálta Nostradamusokra.
-
Mindig fejben kell tartani, hogy a legrosszabb is megtörténhet, de nem kell állandóan arra készülni
Függetlenül attól vagy épp azért, mert egy krach bármikor beüthet (például egy előre megjósolhatatlan háború kirobbanásának a nyomában), a befektetési stratégiánkkal mindig készen kell állni egy válságra. De ez nem azt jelenti, hogy állandóan defenzív módon kell döntéseket hozni!
Csupán annyit érdemes átgondolni, hogy a személyes portfóliónk fel van-e készítve egy globális gazdasági válságra, és hogy lelkileg fel vagyunk-e készülve arra, hogy egy válság időszakában a befektetéseink veszteségessé válhatnak. Minden befektetőnek fel kell tennie magának a kérdést, hogy egy ilyen helyzet hogyan befolyásolná az életcéljait, például egy vágyott otthonba való költözést vagy a gyerekei oktatásának finanszírozását.
-
A befektetői siker valójában a sikeres kockázatkezelést jelenti
Az adekvát kockázatkezelés kulcsfontosságú a sikeres befektetéshez. Széles diverzifikációra van szükség, azaz többféle eszközallokációra és a befektetett pénz különböző területekre való szétosztására.
Azok a kötvénybefektetők, akik kizárólag állampapírokra vagy vállalati kötvényekre támaszkodtak az elmúlt időszakban, és nem akartak részvényeket vagy vegyes alapokat vásárolni, mert a kötvény befektetéseket tartották a legbiztonságosabbaknak, bizony nem lehetnek manapság túl boldogok. A váratlan események (mint a COVID-19 járvány), és a nyomukban fellépő magas inflációs környezet hatására sok kötvényalap nem érte el a várt hozamot négy év alatt sem.
Mindig azt érdemes végig gondolni, hogy ha csak állampapírt vásárlunk, akkor el tudjuk-e fogadni, ha adott esetben elmegy mellettünk a világ azzal, hogy megduplázódik a részvénypiac a következő három évben. Érdemes mérlegre tenni, hogy ha forintban veszünk állampapírt, akkor mi történik majd a vagyonunkkal, ha esetleg összeomlik a magyar deviza. Ugyanakkor arra is kell válaszunk legyen, hogyha valamilyen oknál fogva a következő öt évben teljesen megreked a részvénypiac.
Ezek a példák is rámutatnak arra, hogy a múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli eredményekre. Mindig észben kell tartani, hogy a befektetéseink másképp teljesíthetnek a jövőben, mint korábban. Ezért fontos, hogy a befektetők megfelelően felmérjék és elfogadják a befektetéseik kockázatait, és képesek legyenek alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez.
Összefoglalva: A kockázatmenedzsment fontos része a befektetési stratégiának. A diverzifikáció, azaz a különböző eszközökbe való befektetés az egyik alapvető módszer a kockázat csökkentésére. Nem érdemes minden pénzt egy helyre tenni, hanem érdemes kombinálni például kötvényeket és részvényeket. Fontos figyelembe venni a piaci körülményeket és hosszú távon gondolkodni. Bár minden válságból kijött előbb-utóbb a globális gazdasági piac, türelmesen kell kezelni a befektetéseket, és nem kell pánikba esni válságokkor.
Mi a legfőbb hozzáállásbeli különbség amatőr és profi befektetők között?
Fontos megközelítésbeli különbségek vannak a befektetésekkel kapcsolatban, ha a hozam, illetve a kockázat felől vizsgáljuk a kérdést.
A hozam csak bónusz, nem pedig elvárható teljesítmény!
Egy befektetés során valójában a legfontosabb a kockázat menedzselése. Amikor befektetünk, akkor arra aspirálunk, hogy a megszerzett pénzünk lehetőség szerint hosszú távon se veszítsen az értékéből.
Az amatőr és a profi befektetők között a legfőbb különbség éppen ebben a hozzáállásban rejlik. A profik nem csak előrejelzéseikben, hanem kockázatkezelésükben is kiemelkedően járatosak. Az ő döntéseik rugalmasabbak és gyorsabbak, és a tranzakciós költségek sem jelentenek számukra akkora terhet, mint az amatőr befektetőknek.
Az amatőr befektetők gyakran a sikereket saját ügyességüknek tulajdonítják, míg a hibákat a balszerencsének. Ennek eredményeként gyakran ismétlik ugyanazokat a mintákat, még akkor is, ha többször tévednek és teljesítenek így kudarccal.
Ezért sem tanácsos ugyanazokat a stratégiákat és tanácsokat alkalmazni mindkét csoportban. A profik döntéseit és tanácsait nem lehet ugyanazzal a gondolatisággal elfogadni, mivel más körülmények között dolgoznak, és más a hozzáállásuk a kockázatkezeléshez.
Milyen lehetőségeket kínálnak az aktuális piaci körülmények?
A jelenlegi piaci környezet rengeteg lehetőséget kínál. Az olyan alternatív befektetések, mint a másodpiaci kötvények, még részvénybefektetők számára is vonzóak lehetnek, akik hosszú távú befektetésekben gondolkodnak. A fix kamatozású eszközök, mint a kötvények, akár 4-6 százalékos hozamot is biztosíthatnak, ami vonzó lehet a befektetők számára.
Az „all weather” portfólió kialakítása is megfontolás tárgya kell legyen, amely különböző eszközök kombinálásával nyújt stabil hozamot különböző piaci körülmények között, hiszen ebben az esetben a portfólió különböző részei más-más módon reagáljanak a válságra. Az ilyen típusú portfóliókhoz komoly szakirodalom is rendelkezésre áll, és érdemes utánajárni az ehhez kapcsolódó tanácsoknak és stratégiáknak.
Mindezek alapján pedig a következő lehet egy sikeres befektetői cselekvési terv válságok idejére:
- Kell egy olyan portfólió, ami kellően diverzifikált – ha jön válság, ha nem, ennek az egyes elemei már biztosan jól fognak teljesíteni különböző körülmények között.
- Ha és amikor jön a válság, akkor a mindenkori befektető három dolgot tehet:
- Nem csinál semmit, kivár, tartja magát az elköteleződéséhez.
- Átszállnak más befektetésbe, okosan és nem megrémülve, de újraszerkeszti a portfolióját. Lehetőség szerint hasonlóan olcsó dolgokat vásárol, bízva abban, hogy így hamarabb föltápászkodik a befektetése.
- Vagy nem száll ki semmiből, sőt vásárol tovább, kihasználva a kedvező vételi lehetőségeket a beszakadt piacon.
