A befektetők egy része Donald Trump estleges visszatérésére spekulál és javában keresik a megfelelő befektetési stratégiát erre a forgatókönyvre. De létezik-e megfelelő befektetési stratégia erre az esetre? Hogyan fogja befolyásolni befektetéseinket egyáltalán az amerikai elnökválasztás? Mennyire számít az elnök személye a befektetési piacokon? Számítanak-e egyáltalán a befektetések tekintetében a választások? „Bennfentes” információk következnek a választások és piacok összefüggéseiről.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben megvizsgáljuk, hogy milyen politikai tényezők befolyásolják leginkább a befektetési piacokat.
Az adásban szó lesz arról,
- Milyen választási trendek vannak világszerte
- Mi az amerikai választások és tőzsdepiacok kapcsolata
- Milyen tényezők hatnak jobban a tőzsdei ciklusokra
- Mennyire befolyásolja a gazdasági eredményt a politikai vezetés személye
- Milyen működési modell gazdaságilag a legkedvezőbb
- Mit tehetünk egyéni döntések meghozatalakor
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi videóra:
Az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztásai mindig nagy figyelmet kapnak világszerte, hiszen az ország a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma, és a tőke- és részvénypiacokon is meghatározó tényező. Sok mindent gondolunk arról, hogy mi lehet a választások és befektetési piacok közötti kapcsolat, azonban a statisztikák, tapasztalatok nem mindig igazolják vissza az elképzeléseinket. Ez nem azt jelenti, hogy nincsen összefüggés a politikai berendezkedés és piacok alakulása között. De mire is érdemes igazából odafigyelni átlag befektetőként?Választási trendek
2024 a választások éve lesz, 64 országban a Föld népességének 49% járulhat szavazófülkékhez. Vannak olyan országok, ahol már meg is történt szavazás, például Oroszországban. Természetesen Putyin elsöprő, 87%-os többséggel nyert. És olyan országok is, mint Csád, ahol már el is halasztották a szavazást egy évvel. Ez nem is annyira meglepő, az ország választási demokratikus indexe közel nulla, míg az Amerikai Egyesült Államok 85 pont, az Európai Unió 90 pont, Nagy-Britannia 92 pont körül áll. Az orosz mutató sem túl bíztató – se nem meglepő -, 14 ponton áll, míg az idén szintén szavazó Észak-Korea 11 pontos eredménnyel zárta vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy mennyire demokratikusak a választások az országban.
A világ legnépesebb demokráciájában, Indiában is szavaznak 2024-ben, bár az előrejelzések szerint a most is hatalmon lévő nacionalista BJP párt immár harmadik ciklussal folytathatja majd a kormányzást. A 44 napig tartó választásra 970 millió regisztrált szavazó jogosult, hatalmas is a szavazó kedv, és a több millió választási tisztviselő az ország legeldugottabb csücskeiben is biztosítják az állampolgároknak a szavazást.
És hát nem utolsósorban a 64 ország közé tartozik az USA is, ahol novemberben lesz elnökválasztás.
De vajon számít-e minden ország választása?
Ha a befektetési piacokat nézzük, akkor leginkább az Amerikai Egyesült Államok választási ciklusai számítanak. A tőkepiacokat leginkább az USA mozgatja, hiszen az összehasonlíthatatlan mértékkel nagyobb a világ összes többi országához képest. Az USA teszi ki a globális részvénypiacok felét és a kötvénypiac túlnyomó többségét is. Ebből kiindulva nem is nagyon érdemes sok más ország választásával foglalkozni befektetési szempontból. Főleg nem olyanokéval, mint például Kínaé, ahol nincs nagy verseny a demokratikus választók kegyeiért, vagy Oroszországé, ami eleve le van választva a tőkepiacokról.
Amerikai elnökválasztások és tőzsdei eredmények az elmúlt közel 100 évben
Az Amerikai Egyesült Államok nemcsak egy világgazdaságot irányító nagyhatalom, hanem egy gazdasági és politikai szempontból is nagyon jól dokumentált és mért rendszerű ország, emiatt könnyen jutunk jól vizsgálható adatokhoz.
Egy 74 évet felölelő mérés alapján megállapították, hogy a választási ciklusok harmadik-negyedik éve a legprosperálóbb a befektetési ciklusok tekintetében, ekkor emelkednek a legjobban az árfolyamok. Legegyszerűbben mondva, az első két év mindig gyengébb. Abból is elsősorban a második év, és annak is, ha negyedéves bontásban a második és harmadik negyedéve.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csak a harmadik és negyedik évben érdemes jelen lenni a piacon. Hiszen ezek a rosszabb eredmények viszonylagosak. Tegyük fel, hogy a harmadik-negyedik évben a hosszútávú átlaghozam 13-14%, akkor az első-második évben valószínűleg 10% körülivel számolhatunk. Akkor a 10%-os átlag hozamról le kellene mondanunk?
Zöld színnel a választások utáni első év, kékkel pedig a választások évének az átlag hozamai vannak jelölve. 1928-ig visszatekintve már egy megbízható és statisztikailag alátámasztható adatsort kapunk.
Jól látszik, hogy a választást követő évek átlaghozama is 10% feletti.
Összefoglalva: a választási ciklusnak van hatása a tőzsdei teljesítményre. Az elmúlt száz év adatai alapján kiderült, hogy általában a választások utáni harmadik és negyedik év a legjobb a befektetők számára. Az első két év általában gyengébb hozamokat hoznak, ez viszont nem jelenti azt, hogy hosszú távú befektetések ne tudnának jól teljesíteni.
Mennyire számít az elnök személye a befektetési piacokon?
Az elnök személyéhez, főleg, ha egy szélsőségesebb vagy jól megfogalmazható politikát folytató személyről van szó, sokszor társítunk rózsás jövőt vagy szörnyű várakozást. Pedig az elnök személyével nem lehet egyértelműen összekötni sem az inflációt, sem az alapkamatot, sem a gazdasági teljesítményt.
1 dollár „befektetés” alakulása az S&P 500 index szerint az elmúlt 100 évben.
Donald Trump híres volt arról, hogy a saját sikerét a tőzsdei eredmények fényében mérte. Bár pluszos mutatókkal záródott a négyéves ciklusa, a Covid okozta 30%-os visszaeséstől nem tudott elugrani. Barack Obama 2009 és 2017 közötti vezetési ciklusa alatt hatalmas tőzsdei növekedés történt. De vajon neki köszönhető-e ez vagy annak, hogy pont a válság mélypontján vette át vezetést? Vajon az ő érdeme-e az, hogy az egyik legnagyobb válságból kijöttünk? Bill Clinton ideje alatt a .com lufi kirobbanása okozott válságot, a Covid a Trump-Biden adminisztráció cseréjénél történt. Ennek semmi köze a választásokhoz, azonban a tőkepiacokhoz igencsak komoly köze van.
Úgy tűnik, hogy az emberi tényezőknek sokkal nagyobb köze van a piacok szárnyalásához, vagy a válságoknak a kirobbanásához, mint az egyes elnökök szerepéhez. Ami sokkal erősebb kapcsolatban áll a piaccal, az az alapkamat alakulása. Amikor alacsony az alapkamat, akkor a fűtik a gazdaságot, amikor magas, akkor lassítják. Minden mérés arra mutat, hogy ez sokkal inkább számít, mint az elnökök személye.
Miért vagyunk hajlamosak mégis ekkora jelentőséget társítani a politikai személyekhez?
Egy ilyen személyhez sokkal könnyebb jó vagy rossz előrejelzést társítani, lehet őket szeretni, utálni, könnyebb hozzájuk kapcsolni félelmeket vagy várakozásokat. Azonban főként egy amerikai típusú kétpárt rendszerben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a választók közel fele mással szimpatizál vagy mástól fél, szinte ugyanannyi ember fordul pozitív várakozással, mint negatívval a következő választási ciklus felé. Olyan személy nem kerül hatalomra, akivel kapcsolatban mindenki katasztrófára számít.
Ebben az összefüggésben muszáj Magyarországot is megemlíteni, ahol 14 éve van már hatalmon a jelenlegi vezetés. Az ország egyik felének az a véleménye, hogy gazdaságilag és egyéb területeken is rossz irányba halad az ország. Ennek ellenére 14 év alatt 200%-ot emelkedett a BUX index. Bár kétségtelen, hogy sok problémás terület van, a tőzsdék mégis képesek szárnyalni.
A tőzsdei ciklusok választásokon átívelő ciklusok. Demokratikus országokban az elnökök jönnek, mennek. 2010 és 2022 között volt leghosszabb idejű tőzsdei emelkedés Amerikában. Volt benne egy kis szünet, a Covid idején 3-4 hónap, de igazából ez alatt a 12 év alatt, végig emelkedett az amerikai részvénypiac. És hány elnök volt? Obama, Biden, Trump. Három elnök váltotta egymást, és mégis emelkedett a piac. Kinek az érdeme? Kinek nem érdeme?
A tőzsdei ciklusoknak megvannak a sajátosságaik, és ezek sokkal inkább befolyásolják a piaci teljesítményt, mint az aktuális elnök politikája vagy kinyilatkoztatásai.
A politikát és a tőzsdei teljesítményt el kell választani egymástól. Nem véletlen, hogy a gazdasági elemzők, befektetési tanácsadók, köztük mi is, döntéseink során inkább a Fed (az Egyesült Államok központi bankrendszere) vagy az MNB által kiadott nyilatkozatokra és meghozott döntésekre alapozunk, nem pedig Donald Trump vagy Joe Biden nyilatkozataira. Egy jegybank elnöktől, vagy egy gazdasági vezetőtől származó nyilatkozatokra ténylegesen lehet döntéseket alapozni.
Van olyan hiteles információ a választásokkal kapcsolatban, amire érdemes befektetési döntést alapozni?
Van összefüggés a vezető pártok és a gazdasági teljesítmény között. Egy 95 évet elemző vizsgálat az amerikai részvénypiac átlaghozamát veti össze az elnök párthovatartozásával, a szenátusi és kongresszusi többséggel.
Az elemzés során egyértelműen kiderült, hogy az átlaghozam azokban az években a legmagasabb, amikor a kormányzás megosztott. Ez mit támaszt alá? Hogyha demokratikus a berendezkedés egy országban, van ellenfék, az pozitív hatással van a gazdasági teljesítményre.
Egy demokrata elnök csak kritikus esetben hozhat olyan döntéseket, amit a republikánus szenátus vagy képviselőház nem hagy jóvá. Ez az alap, ami demokratikus működést jelent. Ha az elnök is, a szenátusi és a kongresszusi többség is egy párthoz tartozik, mindegy, hogy demokrata vagy republikánus, akkor bármilyen döntést keresztülvihetnek a rendszeren, ami hátrányosan hatna a gazdasági mutatókra. A megosztottság az elsődleges előny. És nem az elnök személye, meg a választás számít, hanem a jól működő, megosztott hatalmú demokratikus modell.
Összefoglalva: Az elnökválasztás eredménye inkább a mindennapokban számíthat, a hétköznapi életben, a befektetésekre kevésbé van hatással. Ami a legjelentősebbel hatással bír az a jegybankok működése, a stabil fékekkel és ellensúlyokkal rendelkező demokratikus berendezkedés hiszen a tőkepiaci trendek átívelnek a választási ciklusokon.
Mit javaslunk befektetőknek?
Ne keverje a politikát a tőkepiaci eredményekkel. A politikai vezetésnek a demokratikus világban sokkal kisebb a hatása a tőzsdei teljesítményre, mint azt sokan vélik. A bizonytalanságra válasz lehet a diverzifikálás, a személyes befektetési stratégia, a személyiséghez leginkább illő kockázatvállalás és a hosszútávú szemlélet. Azonban minden adat arra utal, hogy az amerikai piac mellett érdemes kitartani és nem érdemes összemosni a politikát és a befektetéseknek a teljesítményét, hiszen nehéz megbízható előrejelzéseket tenni politikai összefüggésekben.
Ha szeretne személyes befektetési stratégiát, elnökválasztási ciklusoktól független, válságokkal szemben egész jó ellenállást tanúsító befektetési portfóliót kialakítani, keressen minket az itt található linken.
Az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztásai mindig nagy figyelmet kapnak világszerte, hiszen az ország a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma, és a tőke- és részvénypiacokon is meghatározó tényező. Sok mindent gondolunk arról, hogy mi lehet a választások és befektetési piacok közötti kapcsolat, azonban a statisztikák, tapasztalatok nem mindig igazolják vissza az elképzeléseinket. Ez nem azt jelenti, hogy nincsen összefüggés a politikai berendezkedés és piacok alakulása között. De mire is érdemes igazából odafigyelni átlag befektetőként?
Választási trendek
2024 a választások éve lesz, 64 országban a Föld népességének 49% járulhat szavazófülkékhez. Vannak olyan országok, ahol már meg is történt szavazás, például Oroszországban. Természetesen Putyin elsöprő, 87%-os többséggel nyert. És olyan országok is, mint Csád, ahol már el is halasztották a szavazást egy évvel. Ez nem is annyira meglepő, az ország választási demokratikus indexe közel nulla, míg az Amerikai Egyesült Államok 85 pont, az Európai Unió 90 pont, Nagy-Britannia 92 pont körül áll. Az orosz mutató sem túl bíztató – se nem meglepő -, 14 ponton áll, míg az idén szintén szavazó Észak-Korea 11 pontos eredménnyel zárta vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy mennyire demokratikusak a választások az országban.
A világ legnépesebb demokráciájában, Indiában is szavaznak 2024-ben, bár az előrejelzések szerint a most is hatalmon lévő nacionalista BJP párt immár harmadik ciklussal folytathatja majd a kormányzást. A 44 napig tartó választásra 970 millió regisztrált szavazó jogosult, hatalmas is a szavazó kedv, és a több millió választási tisztviselő az ország legeldugottabb csücskeiben is biztosítják az állampolgároknak a szavazást.
És hát nem utolsósorban a 64 ország közé tartozik az USA is, ahol novemberben lesz elnökválasztás.
De vajon számít-e minden ország választása?
Ha a befektetési piacokat nézzük, akkor leginkább az Amerikai Egyesült Államok választási ciklusai számítanak. A tőkepiacokat leginkább az USA mozgatja, hiszen az összehasonlíthatatlan mértékkel nagyobb a világ összes többi országához képest. Az USA teszi ki a globális részvénypiacok felét és a kötvénypiac túlnyomó többségét is. Ebből kiindulva nem is nagyon érdemes sok más ország választásával foglalkozni befektetési szempontból. Főleg nem olyanokéval, mint például Kínaé, ahol nincs nagy verseny a demokratikus választók kegyeiért, vagy Oroszországé, ami eleve le van választva a tőkepiacokról.
Amerikai elnökválasztások és tőzsdei eredmények az elmúlt közel 100 évben
Az Amerikai Egyesült Államok nemcsak egy világgazdaságot irányító nagyhatalom, hanem egy gazdasági és politikai szempontból is nagyon jól dokumentált és mért rendszerű ország, emiatt könnyen jutunk jól vizsgálható adatokhoz.
Egy 74 évet felölelő mérés alapján megállapították, hogy a választási ciklusok harmadik-negyedik éve a legprosperálóbb a befektetési ciklusok tekintetében, ekkor emelkednek a legjobban az árfolyamok. Legegyszerűbben mondva, az első két év mindig gyengébb. Abból is elsősorban a második év, és annak is, ha negyedéves bontásban a második és harmadik negyedéve.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csak a harmadik és negyedik évben érdemes jelen lenni a piacon. Hiszen ezek a rosszabb eredmények viszonylagosak. Tegyük fel, hogy a harmadik-negyedik évben a hosszútávú átlaghozam 13-14%, akkor az első-második évben valószínűleg 10% körülivel számolhatunk. Akkor a 10%-os átlag hozamról le kellene mondanunk?
Zöld színnel a választások utáni első év, kékkel pedig a választások évének az átlag hozamai vannak jelölve. 1928-ig visszatekintve már egy megbízható és statisztikailag alátámasztható adatsort kapunk.Jól látszik, hogy a választást követő évek átlaghozama is 10% feletti.
Összefoglalva: a választási ciklusnak van hatása a tőzsdei teljesítményre. Az elmúlt száz év adatai alapján kiderült, hogy általában a választások utáni harmadik és negyedik év a legjobb a befektetők számára. Az első két év általában gyengébb hozamokat hoznak, ez viszont nem jelenti azt, hogy hosszú távú befektetések ne tudnának jól teljesíteni.
Mennyire számít az elnök személye a befektetési piacokon?
Az elnök személyéhez, főleg, ha egy szélsőségesebb vagy jól megfogalmazható politikát folytató személyről van szó, sokszor társítunk rózsás jövőt vagy szörnyű várakozást. Pedig az elnök személyével nem lehet egyértelműen összekötni sem az inflációt, sem az alapkamatot, sem a gazdasági teljesítményt.
1 dollár „befektetés” alakulása az S&P 500 index szerint az elmúlt 100 évben.
Donald Trump híres volt arról, hogy a saját sikerét a tőzsdei eredmények fényében mérte. Bár pluszos mutatókkal záródott a négyéves ciklusa, a Covid okozta 30%-os visszaeséstől nem tudott elugrani. Barack Obama 2009 és 2017 közötti vezetési ciklusa alatt hatalmas tőzsdei növekedés történt. De vajon neki köszönhető-e ez vagy annak, hogy pont a válság mélypontján vette át vezetést? Vajon az ő érdeme-e az, hogy az egyik legnagyobb válságból kijöttünk? Bill Clinton ideje alatt a .com lufi kirobbanása okozott válságot, a Covid a Trump-Biden adminisztráció cseréjénél történt. Ennek semmi köze a választásokhoz, azonban a tőkepiacokhoz igencsak komoly köze van.
Úgy tűnik, hogy az emberi tényezőknek sokkal nagyobb köze van a piacok szárnyalásához, vagy a válságoknak a kirobbanásához, mint az egyes elnökök szerepéhez. Ami sokkal erősebb kapcsolatban áll a piaccal, az az alapkamat alakulása. Amikor alacsony az alapkamat, akkor a fűtik a gazdaságot, amikor magas, akkor lassítják. Minden mérés arra mutat, hogy ez sokkal inkább számít, mint az elnökök személye.
Miért vagyunk hajlamosak mégis ekkora jelentőséget társítani a politikai személyekhez?
Egy ilyen személyhez sokkal könnyebb jó vagy rossz előrejelzést társítani, lehet őket szeretni, utálni, könnyebb hozzájuk kapcsolni félelmeket vagy várakozásokat. Azonban főként egy amerikai típusú kétpárt rendszerben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a választók közel fele mással szimpatizál vagy mástól fél, szinte ugyanannyi ember fordul pozitív várakozással, mint negatívval a következő választási ciklus felé. Olyan személy nem kerül hatalomra, akivel kapcsolatban mindenki katasztrófára számít.
Ebben az összefüggésben muszáj Magyarországot is megemlíteni, ahol 14 éve van már hatalmon a jelenlegi vezetés. Az ország egyik felének az a véleménye, hogy gazdaságilag és egyéb területeken is rossz irányba halad az ország. Ennek ellenére 14 év alatt 200%-ot emelkedett a BUX index. Bár kétségtelen, hogy sok problémás terület van, a tőzsdék mégis képesek szárnyalni.
A tőzsdei ciklusok választásokon átívelő ciklusok. Demokratikus országokban az elnökök jönnek, mennek. 2010 és 2022 között volt leghosszabb idejű tőzsdei emelkedés Amerikában. Volt benne egy kis szünet, a Covid idején 3-4 hónap, de igazából ez alatt a 12 év alatt, végig emelkedett az amerikai részvénypiac. És hány elnök volt? Obama, Biden, Trump. Három elnök váltotta egymást, és mégis emelkedett a piac. Kinek az érdeme? Kinek nem érdeme?
A tőzsdei ciklusoknak megvannak a sajátosságaik, és ezek sokkal inkább befolyásolják a piaci teljesítményt, mint az aktuális elnök politikája vagy kinyilatkoztatásai.
A politikát és a tőzsdei teljesítményt el kell választani egymástól. Nem véletlen, hogy a gazdasági elemzők, befektetési tanácsadók, köztük mi is, döntéseink során inkább a Fed (az Egyesült Államok központi bankrendszere) vagy az MNB által kiadott nyilatkozatokra és meghozott döntésekre alapozunk, nem pedig Donald Trump vagy Joe Biden nyilatkozataira. Egy jegybank elnöktől, vagy egy gazdasági vezetőtől származó nyilatkozatokra ténylegesen lehet döntéseket alapozni.
Van olyan hiteles információ a választásokkal kapcsolatban, amire érdemes befektetési döntést alapozni?
Van összefüggés a vezető pártok és a gazdasági teljesítmény között. Egy 95 évet elemző vizsgálat az amerikai részvénypiac átlaghozamát veti össze az elnök párthovatartozásával, a szenátusi és kongresszusi többséggel.
Az elemzés során egyértelműen kiderült, hogy az átlaghozam azokban az években a legmagasabb, amikor a kormányzás megosztott. Ez mit támaszt alá? Hogyha demokratikus a berendezkedés egy országban, van ellenfék, az pozitív hatással van a gazdasági teljesítményre.
Egy demokrata elnök csak kritikus esetben hozhat olyan döntéseket, amit a republikánus szenátus vagy képviselőház nem hagy jóvá. Ez az alap, ami demokratikus működést jelent. Ha az elnök is, a szenátusi és a kongresszusi többség is egy párthoz tartozik, mindegy, hogy demokrata vagy republikánus, akkor bármilyen döntést keresztülvihetnek a rendszeren, ami hátrányosan hatna a gazdasági mutatókra. A megosztottság az elsődleges előny. És nem az elnök személye, meg a választás számít, hanem a jól működő, megosztott hatalmú demokratikus modell.
Összefoglalva: Az elnökválasztás eredménye inkább a mindennapokban számíthat, a hétköznapi életben, a befektetésekre kevésbé van hatással. Ami a legjelentősebbel hatással bír az a jegybankok működése, a stabil fékekkel és ellensúlyokkal rendelkező demokratikus berendezkedés hiszen a tőkepiaci trendek átívelnek a választási ciklusokon.
Mit javaslunk befektetőknek?
Ne keverje a politikát a tőkepiaci eredményekkel. A politikai vezetésnek a demokratikus világban sokkal kisebb a hatása a tőzsdei teljesítményre, mint azt sokan vélik. A bizonytalanságra válasz lehet a diverzifikálás, a személyes befektetési stratégia, a személyiséghez leginkább illő kockázatvállalás és a hosszútávú szemlélet. Azonban minden adat arra utal, hogy az amerikai piac mellett érdemes kitartani és nem érdemes összemosni a politikát és a befektetéseknek a teljesítményét, hiszen nehéz megbízható előrejelzéseket tenni politikai összefüggésekben.
Ha szeretne személyes befektetési stratégiát, elnökválasztási ciklusoktól független, válságokkal szemben egész jó ellenállást tanúsító befektetési portfóliót kialakítani, keressen minket az itt található linken.
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi videóra:
