Továbbra is tartja magát a magyar befektetők körében az állampapír-fétis. Nem véletlenül. Sokak számára ez jelenti a nyugalmat: egyszerű, kiszámítható, “nem lehet vele nagy baj”. Az elmúlt évek magas kamatai pedig tovább erősítették azt az érzést, hogy ez szinte kihagyhatatlan lehetőség. Csak hogy ez nem teljesen igaz.
Pláne nem lesz igaz akkor, ha Magyarország valóban közeledni kezd az euró bevezetéséhez.
Egymillió magyar nem tévedhet?
Ma már közel egymillió ember rendelkezik értékpapírszámlával a Magyar Államkincstárnál, és ebbe a már kritikusnak mondható tömegbe még bele sem tartoznak azok, akik bankokon vagy befektetési szolgáltatókon keresztül tartanak állampapírt.
Az állampapír tehát egyértelműen a magyar lakosság egyik legnépszerűbb befektetési formája.
A nagy rajongásnak nyomós okai vannak:
- biztonságosnak érződik,
- könnyen érthető,
- nagyjából kiszámítható,
- nincs közvetlen árfolyamkockázata,
- jól használható tartalékképzésre.
Befektetés vagy pénzparkoló?
Hiába a sok előny, nem mindenki használja jól.
Biztonsági tartaléknak vagy likvid pénzparkolónak kiváló lehet, viszont hosszú távú vagyonépítésre, infláció feletti hozam elérésére már kevésbé. Azaz befektetésként az állampapír nem komolyanvehető megoldás!
Hiba van annak a gépében, aki:
- automatikusan reálhozamot vár,
- biztos nyereségként tekint az állampapírra,
- vagy úgy gondolja, hogy a magas névleges kamat automatikusan értékmegőrzést jelent.
Mi a helyzet a többi európai állampapírral?
- Szlovákia: ~3%-os, 4 éves eurós állampapír
- Horvátország: ~3,5%-os lakossági állampapír
- Csehország: ~4,8%-os hozam koronában
- Dánia: ~2,9%-os hosszú hozamok
Első ránézésre ezek a kamatok magyar szemmel alacsonynak tűnhetnek. Csakhogy az eurózónában teljesen más az infláció és a kamatkörnyezet is.
Sőt: sok esetben az állampapírok reálhozama már most negatív több európai országban.
Az euró bevezetése a magyar kamatokat is átírhatja
Az euró bevezetéséhez való közeledés hosszabb távon jelentősen csökkentheti a magyar állampapírok hozamszintjét is.
A maastrichti kritériumok alapján ugyanis: a hosszú állampapírhozamoknak közelíteniük kell az alacsony inflációjú európai országok szintjéhez.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar hozamkörnyezet hosszú távon valószínűleg nem fenntartható.
A rejtett veszély: az infláció (igen, már megint)
A magas kamat önmagában még nem jelent jó befektetést.
A valódi kérdés mindig az, hogy mennyi marad meg a pénz vásárlóerejéből.
A jelenlegi környezetben:
- az infláció gyorsan változik,
- a hivatalos inflációs adatok torzíthatnak,
- az inflációkövető konstrukciók késve reagálnak,
- így a befektető könnyen negatív reálhozamban találhatja magát.
Vagyis: könnyen előfordulhat, hogy a pénz nominálisan nő, valójában mégis veszít az értékéből.
Merre mozdulnak már most a tudatosabb befektetők?
A piacon bár lassan, de már látható azért a változás: hosszú idő után először csökken az állampapír-állomány, miközben egyre nagyobb tőke áramlik befektetési alapokba és részvénypiacokra, és sok befektető elkezdte újragondolni a portfólióját.
A tudatosabb szereplők felismerik, hogy:
- az állampapír szerepe változik,
- nem minden kamatkörnyezetben ideális választás,
- és önmagában nem jelent teljes befektetési stratégiát.
Hosszú távú vagyonépítésnél már érdemes az inflációval, a reálhozammal, a kamatkörnyezet változásával, és az alternatív eszközosztályokkal is számolni.
Mert attól, hogy egy befektetés „biztonságos”, még nem biztos, hogy hosszú távon értéket is őriz.
És attól, hogy egy állampapír ma jó ajánlatnak tűnik, még egyáltalán nem biztos, hogy öt év múlva is az lesz.
Az állampapírnak továbbra is lehet helye egy portfólióban, csak nem mindegy, milyen szerepet szánunk neki. Ha szeretné átlátni, hogy megtakarításai mellett milyen eszközök segíthetnek valóban infláció felett gyarapítani a vagyonát, vegye fel velünk a kapcsolatot! Szakértőink segítenek egy tudatosabb, hosszú távon is működő befektetési stratégia kialakításában.
Jogi nyilatkozat
A jelen blogbejegyzésben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetésre ösztönzésnek, ajánlattételre való felhívásnak vagy konkrét befektetési ajánlásnak. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek és általános oktatási célt szolgálnak. A befektetési döntések meghozatala mindig egyéni felelősség, amelyhez javasoljuk szakértő tanácsadó igénybevételét. Az InwestMentors Hungary Kft. mint befektetési közvetítő, függő ügynök működik, és a közölt információkért vagy azok alapján hozott döntésekért felelősséget nem vállal.
