Ahogy a cégek, úgy minden szektor növekedési ütemére a ciklikusság jellemző, amit számos behatás, például a monetáris rendszer vezérel. Törékeny és kihívásokkal teli konstrukció, amely számos alkalommal újra rendezi magát, gazdasági recessziókat, válságokat produkálva.
Most is egy ilyen krízis napjait éljük. Pénzünk folyamatosan kevesebbet ér az infláció által, a jegybankok rendkívüli ütemben emelik a kamatokat, ezzel jelentős tőzsdei pánikot okozva.
Mivel a veszteségre fiziológiai szempontból két és félszer intenzívebben reagál az ember, mint a nyereségre, így e vészterhesebb hónapokat sokan nehezen, szorongva élik meg. Pedig a piaci turbulenciák és recessziók számos kiváló lehetőséget tartogatnak a befektetők számára!
Szakadék felé robog a gazdaság, mégis örömtáncot járnak egyesek. Miközben a kisbefektetők hajukat tépik, a profik a tenyerüket dörzsölik. De mi a titka a profi befektetőknek? Hogyan lehet egy olyan első látszatra visszataszító dolgot, mint a válságot, megszeretni és az előnyünkre fordítani?
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben megválaszoljuk ezeket a kérdéseket és konkrét útmutatót biztosítunk!
Alapvető befektetési összefüggés, hogy a kockázat és a hozam kéz a kézben jár.
Tehát minél nagyobb hozamot szeretne elérni, annál nagyobb kockázatot kell vállalnia. A kockázattól viszont sokan félnek, maga a szót is egyfajta pejoratív köd lengi körül. Pedig az élet legtöbb területén kimutatható kockázatot tapasztalhatunk.
A befektetők többségének az adja a kockázat nagy részét, hogy kellő tapasztalat és befektetési terv nélkül nem tudják mi történik a pénzükkel.
Vásárolnak, amikor túlárazott a piac, mondván mennyit emelkedett már az árfolyam és eladnak, amikor piac beszakadt, mélyponton van, mondván még tovább is eshet és elvesztem minden pénzemet.
Ezeket a mélypontokat természetesen csak a visszapillantó tükörből láthatjuk, azonban, ha történelmi távlatban megnézzük a legnagyobb válságokat, recessziókat és ezek piaci hatásait például az amerikai piacon, akkor induláskor feltehetjük a kérdést:
- Hajlandó vagyok-e ennyi a befektetett összegemből ekkora visszaesést elviselni átmenetileg, akár egy éven át azért, hogy hosszabb távon infláció feletti hozamot érjek el? Az elmúlt közel 100 évből néhány kiugró negatív teljesítmény:
1931: -43%
1937: -35%
1974: -25%
2002: -21%
2008: -36%
2022: -18%
Nézze meg a teljes listát a linkre kattintva:
https://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/New_Home_Page/datafile/histretSP.html
Ennek ellenére az amerikai Standard & Poor’s 500 index 1928-2022 között 6245%-ot emelkedett.
A magyar piacon se jobb a helyzet, hiszen történelmi visszatekintésből látjuk, hogy az 1998-as orosz válság során a BUX index 54%-ot esett és több, mint egy évre volt szüksége ahhoz, hogy az árfolyam visszajöjjön a válság előtti szintre.
2008-ban 52 %-ot esett, itt egy évre volt szükség a válság előtti szint elérésére.
Biztosan felmerült önben is az a kérdés, hogy ha ekkora ingadozások is létrejöhetnek a piacon, akkor miért nem tartjuk a megtakarításunk nagyobb részét készpénzben?
Erre a válasz nagyon egyszerű: mert ez biztos veszteséget okoz (az árfolyam ingadozással szemben). Gondoljon csak a napjainkban tomboló, 20% feletti forint inflációra…
Nem törvényszerű, hogy a recesszió vagy a gazdasági újrarendeződés következtében jelentős tőzsdei visszaeséseknek kell lennie. Tehát az ezen alapuló befektetési módszer rendkívül kockázatos és hosszútávon profitban szegény stratégia. Az elmúlt 150 évben az amerikai gazdasági több mint 85%-ban emelkedett. A kockázat egyfajta költség is, amit befektetőként meg kell fizetnie a hozamok eléréséhez. Fizetséget nem csak pénzben, hanem az árfolyam ingadozás elviselésével járó érzelmi hullámvasúttal is megfizethetjük.
Kíváncsi arra, hogy milyen befektetési stratégiával tud egyenletesebb, eredményeket elérni befektetésével?
Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat:
Ha ismerjük a piac dinamikáját, változékonyságát, akkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a hirtelen zuhanást a tömeges eladások (sell-off) miatt a befektetési eszközök olcsóbbá válnak, mint néhány hónappal korábban. Ezáltal egy kiárusítás keretén belül juthatunk kiváló cégek papírjához. Ilyenkor a felesleges készpénzből sokkal kedvezőbb szinteken tud vásárolni.
Hogyan csökkentheti a kockázatokat?
Diverzifikáció: Az extrém magas árfolyam ingadozást, netán a pénze elvesztésének lehetőségét minimalizálhatja, ha szisztematikusan megosztja a befektetett pénzét több eszközosztály között. Főbb eszközosztályok:
- Pénzpiaci eszközosztály: bankbetétek, megtakarítási számlák tartoznak
- Kötvény eszközosztály: állampapírok, vállalati kötvények
- Részvény eszközosztály: részvény befektetések vannak
- Alternatív befektetések: pl.: arany
Fokozatos befektetés: A szakirodalom költségátlagolásnak is hívja. Az elv lényege roppant egyszerű. A befektetés egy részét vagy akár teljes egészét fokozatosan, kisebb összegekben költi el a portfóliója építésekor. Ez a meglévő portfólió további bővítése érdekében is kiváló lehetőséget és egyenletesebb eredményeket produkál.
Válságálló szektorok, eszközök vásárlása: klasszikusan olyan szektorokat sorolunk ide, amely egy válságos időszakban is nélkülözhetetlen terméket vagy szolgáltatásokat biztosítanak. Ilyen lehet például az osztalékfizető nagyvállalatok, fogyasztási cikke, közműszolgáltatók, egészségügy.
A recesszió biztos részvényeket stabil és kiszámítható cash-flow jellemzi.
Válságálló befektetési eszközök közé soroljuk a nemesfémeket is, például az aranyat. Ez utóbbi mutatja a legalacsonyabb korrelációt, tehát együtt mozgást a részvénypiac általános trendjével. Az nem jelenthető ki, hogy ha mindig, amikor elromlik a tőzsdei hangulat, az arany szárnyalásba kezd, de némileg ellensúlyozni képes az ingadozást.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat! Kattintson ide:
A témát körbejárták: Magyar Zoltán, Tátrai Csaba és Horváth Attila, az InwestMentors privát bankárai.
