Egy átlagember egy év alatt több időt tölt annak az eldöntésével, hogy milyen filmet nézzen este, mint amennyit a pénzügyeivel foglalkozik. Bár a filmművészet is fontos dolog, a saját és családunk anyagi biztonságának megteremtése legalább annyira kardinális kérdés. Nem csak annak érdemes tudatosan tervezni, akinek már megtakarított milliói állnak sorban, hanem okosabb megfordítani a kérdést, és azért elkezdeni tudatosan foglalkozni a pénzügyekkel, hogy meglegyen a vágyaink és nyugalmunk beteljesítéséhez szükséges fedezet.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben az pénzügyek megtervezéséhez adunk támpontokat, ami alapján mindenki megteremtheti anyagi biztonságának alapjait.
A felvétel meghallgatásához kattintson ide:
- Tisztában van a saját vagyoni helyzetével
A pénzügyileg tudatos ember pontosan tisztában van vele, hogy mennyit költ, mennyit keres, mennyi félretett, illetve befektetett pénze van. Ez alapján könnyen átlátja, hogy mik a lehetőségei. Tisztában van azzal is, hogy mik az igényei, mik a korlátai, mit szeretne elérni, milyen kockázatot képes vállalni, tehát van önismerete.
A magyar középosztály nagy része úgy gondolja, hogy több millió forintnak kell lennie ahhoz a számláján, hogy érdemes legyen a pénzügyeivel tudatosan foglalkozni. Pedig ez pont fordítva igaz, aki hosszú éveken keresztül folyamatosan tudatosan gondolkozik akár a legkisebb megtakarítható és félretehető összegről, aki minden hónapban legalább egy kis időt eltölt a pénzügyei átgondolásával, csakis annak nyílik majd lehetősége arra, hogy befektetni való milliók felett dönthessen.
Mindenkinek érdemes lenne megnézni, hogy a keresetéből mennyi megy el szükséges dolgokra, számlákra, elkerülhetetlen kiadásokra, és emellett mennyi veszik kárba olyan módon, ami valójában elkerülhető lenne. Például sokan nem tudják, hogy a megtakarításuk egy bizonyos részét adómentessé tehetik, nem tudják, hogy az adózásban ezek a teljesen legális utak hogy működnek. Nem tudják, hogy még a legrosszabb pénzügyi körülményeket is lehet legalább optimalizálni. Például a magyarországi inflációból is lehetséges pénzt kivenni, ha a többséggel ellentétben, nem forintos számlán tartjuk a pénzünket, hanem átváltjuk devizára. Így a mindenkit sújtó inflációval szinte még keresni is lehet.
Aztán ahogy telnek-múlnak az évek, évtizedek, és eljön a nyugdíjkorhatár, sokan akkor döbbennek rá, hogy amit éveken keresztül elengedtek a fülük mellett, az valósággá vált, és tényleg, idős korban még a megélhetésre sem jut elegendő pénzük, nem hogy élvezhetnék a jól megérdemelt pihenésüket.
Azt a közelgő nyugdíjkatasztrófát, ami felé öles léptekkel halad ez az ország, több korábbi adásban tárgyaltuk már. Mivel a mai napig nincs lényeges változás a kérdésben, ezért hihetetlenül fontos az öngondoskodás, mint egy életen át tartó gyakorlat, ami a kezdetektől végig kell kísérje az ember aktív keresői korszakát.
A leghosszabb út is egy lépéssel kezdődik
Az Érthetően a befektetésekről című könyvben szenteltünk egy fejezetet annak, hogy hogyan érdemes megtakarítani, illetve, hogy hogyan érdemes a pénzügyi helyzetünket nyilvántartani, hiszen a befektetéshez vezető úton az első lépés az, hogy megtakarítunk. Ha valakinek nincsen megtakarítása, nem tud befektetni, ez logikus. Viszont amennyire egyszerűen hangzik, annyira kevesen érzik át ennek a jelentőségét, és ezért azt is kevesen látják át, hogy hogyan kell elindulni ezen az úton.
Sokféle megtakarítási módszer létezik, tizenhármat fel is sorolunk a könyvben. Ezek közül viszont a legalapvetőbb, hogy az embernek legyen egy személyes- vagy családi költségvetése, ami világossá teszi számára azt, hogy mennyit és hogyan keres, vagyis a bevételei milyen forrásokból, mikor, hogyan jönnek be, illetve hogy mennyit és mire költ, vagyis mire megy el konkrétan a pénze. Ez alapján mindenki el tudja dönteni, hogy hol tart, ahhoz képest, amit el szeretne érni. Akár összegben is meg tudja határozni, hogy a jelenlegi megtakarítási rátájából kiindulva mennyire reálisak a vágyai, és ha egyáltalán, akkor mikor fogja tudni elérni azokat. Így lehet az átlagember számára megtervezni a legnagyobb dolgokat is, mint például ház, autó, nyugdíjba vonulás, anyagi függetlenség elérése.
Egy ilyen tervezésnek könnyen lehet az a drámai tanulsága, hogy munkahelyet kell váltani, de lehet annyira bagatell is, mint hogy kevesebb kávét kell inni. Ezek már nyilván egyedi megoldások, az viszont biztosan igaz általánosan is, hogy ha az ember szembesül a saját anyagi helyzetével és lehetőségeivel, akkor az késztetheti valamilyen tudatos irányváltásra.
- Tudatosan tervez
A vágyott célok eléréséhez szükséges lépések megtétele természetesen nagy önuralmat igényel. De a tudatos tervezés egy idő után az egész életünket megfontoltabb mederbe tereli, hiszen aki minden hónapban leírja az elmúlt hetek kiadásait, az egy soron következő nagyobb költésnél biztosan átgondolja, hogy valóban szüksége van-e rá. A megtakarítása pedig nem úgy képződik hónapról hónapra, hogy amennyi marad, azt fogja és elteszi, hanem pontosan tudja, hogy mi az az elkülönítendő összeg, amit ugyanannyira fontos kigazdálkodni, mint amennyire fontos befizetni a gáz- vagy a villanyszámlát.
Amikor már nem a költés a fő cél, hanem a megtakarítás, onnantól kezdenek szemmel látható pénzügyi eredmények jönni.
De egy tervezés során nem csak azt érdemes számba venni és akár papírra vetni, hogy milyen vágyaink is céljaink vannak, legyen az a saját otthontól a világkörüli úton át, az unoka tanulmányi támogatásáig bármi, hanem a pénzügyi kockázatainkat is végig kell gondoljuk, és ugyanúgy meg kell tervezzük.
Bár a legtöbben váratlan eseményként élik meg azt, ha lerobban az autójuk, a kazánjuk, elvesztik a munkájukat, vagy a vállalkozásukban szembesülnek valamilyen komolyabb visszaeséssel, de ha jobban belegondolunk, sokkal valószínűbb, hogy egy-egy ilyen dolog mindenkivel megtörténik, mint az, hogy olyan káprázatos szerencsénk legyen, hogy semmi hasonló kihívás elé nem állít minket az élet.
Ergo az ilyen problémákkal kapcsolatban nem az a kérdés, hogy jönnek-e vagy sem, hanem az, hogy mikor jönnek. Ezért valamiféle biztonsági tartalékra mindenképpen szükség van, ami a bármikor felbukkanó eseti kiadásokra fedezéket nyújt, mert ezek gyakran hatalmas összegekre rúghatnak. A legrosszabb forgatókönyv, ha valami hasonló helyzet miatt személyi kölcsönt kell fölvenni, hiszen akkor nemcsak azt kell kifizetni, ami az adott probléma kezelésének az ára, hanem még ki kell fizetni a 30-40 %-os éves kamatot is, ami a kölcsönre még rájön.
Összefoglalva: Egy „váratlan” kiadás akár drasztikus életszínvonal vesztést is okozhat, és teljesen újra írhatja az ember pénzügyi lehetőségeit. Hiába vette számba a bevételeit és tervezett kiadásait, hiába allokálta a céljaihoz rendelve a megtakarításait ide vagy oda, akinek nincs vésztartaléka, annak egy komoly kiadás az egész kártyavárát felborítja.
Ezért szükségszerű az első két lépést, tehát a költségvetésírást és az arra alapuló tervezést úgy megtenni, hogy számolunk a „várható váratlannal” is. A tervezést segítendő ma már léteznek applikációk is, ha valaki nem a konzervatív Exceltábla-hívők táborába tartozik.
Szeretné megtudni, milyen további lépései vannak a tudatos pénzügyi tervezésnek? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja:
- Tisztában van a lehetőségeivel
A következő lépésként, ha valakinek már van egy kis megtakarítása, és nagyjából tudja, hogy mire mennyit költ, akkor tisztába kell kerülnie azzal is, hogy hány fronton kell adót fizetnie, és milyen adómegtakarítási lehetőségek léteznek, amelyekkel élhet.
Fel kell mérnie, hogy hova tudja a megtakarítását elhelyezni, milyen eszközökbe érdemes befektetnie, és azok milyen költséggel és kockázattal járnak. Hogyan működnek ezek az eszközök, milyen előnyeik és hátrányaik vannak, és hogyan tudja ezeket összepárosítani az céljaival, terveivel, élethelyzetével, pénzügyi kockázatvállalási attitűdjével.
Összefoglalva: akinek van önismerete és van terve, az a lehetőségek közül el tudja dönteni, hogy melyik számára a legmegfelelőbb. Aki ilyen szinten tudatos pénzügyileg, az ismeri a pénzintézetek kínálatát, költségszerkezetét, ismeri a jogszabályokat, adómegtakarítási lehetőségeket, és ezzel a saját belátása szerint a legjobb módon él.
- Felelősséget vállal saját magáért és a családjáért
Aki a pénzügyi tudatosságot konzekvensen, évekig gyakorolja, az már képes biztonságos hátteret nyújtani a családjának, vagy a háztartásának, éljenek abban bármennyien is.
Többfajta célhoz többfajta megoldás rendelhető. A pénzügyek ezért sávosan vagy csoportokban kezelendők a legnagyobb kényelem és biztonság megőrzése mellett, de mégis a várható legnagyobb sikerességgel.
Vannak a nagyon hosszú, akár több évtizedes, de adómentességet élvező befektetések, vannak azok, amelyek kifejezetten magas kockázatúak, ezekre mindenkinek egyéni válasza lehet, hogy számára egyáltalán mennyire bevállalhatók. Az viszont biztos, hogy az ilyenek mellett is érdemes a megtakarítás egy részét a futamidő és a kockázat csökkentése mellett nagyobb likviditást biztosító eszközökben tartani.
Utóbbira tökéletes megoldást jelentenek például a devizaalapú, adómentes magyar állampapírok, mert ezekhez bármikor hozzá lehet férni, hiszen ha szükséges, két napon belül likviddé válnak. De az semmiképp sem jó megoldás, ha a vésztartaléknak szánt pénz egy részét nem költjük el, és csak a számlánkon tartjuk, mert az önmagában brutálisan nagy veszteséget termel.
Az év végével a tartós befektetési számla gyűjtési időszakának a vége is közeledik, ezért aki most fektet be tartós befektetési számlára, az már egy évet spórolhat a futamidőből, hiszen az január elsején záródik le, és onnantól kezdve indul az ötéves ciklus, aminek a végén adómentesen lehet felvenni a befektetést.
Sajnos sokaknak nincsen még tartós befektetési számlája, ez látható a magyarországi adatokból: 10-ből 9 ember az államnak adja a megtakarításain keletkezett adót, ahelyett, hogy megtartaná. Pedig ez jelentős összegeket jelent, 15 %-ról 28 %-ra emelkedett, vagyis ha valaki 1 millió forintot keres a befektetésén, akkor az 280 ezer forintot fizet a Magyar Államkincstárnak, kivéve, ha a tartós befektetési számlával teljesen jogtiszta módon ez alól mentesül.
Biztosítási kérdések
Mivel a pénzügyileg tudatos ember ismeri a saját személyes kockázatait, így pontosan tudja azt is, hogy milyen kockázatai vannak a vagyontárgyaival kapcsolatban; legyenek azok az ingatlanát vagy mondjuk az autóját illetően bármiféle károk. Ezért dönthet úgy, hogy ezen kockázatokat nem egyedül vállalja be, hanem áthárítja egy biztosítótársaságra egy lényegesen szerényebb díjért cserébe, mint amennyi az egyéni kockázatviselés lenne. Nem kell feltétlen mindenre biztosítást kötni, de pár dolgot néha ésszerű mégiscsak áthárítani. Ezzel lehet teljeskörű felelősséget vállalni saját magunkért, a jövőbeli énünkért és egzisztenciánkért.
Az anyagi károkon és kockázatokon túlmenően természetesen a legfontosabb az egészség. Pedig az ezzel kapcsolatos kérdésekre, a halálra, balesetekre a többség igyekszik leginkább nem gondolni, és a homokba dugni a fejét abban a tévképzetben élve, hogy az ilyen jellegű problémák mindig csak „mással történhetnek meg”. Ez nyilván nem igaz. Gondolni kell arra is, hogy mi van, ha bekövetkezik a legrosszabb.
Főleg azoknak érdemes ezt végig gondolni, akiknek még nem gyűlt össze több tízmilliónyi megtakarítás a számláján, mert azoknak a családja még kiszolgáltatottabbá válhat egy ilyen helyzetben. Egyes életbiztosítások megdöbbentően olcsón nyújtanak fedezetet az ilyen legkevésbé sem kívánt problémák esetén, ahhoz képest hogy milyen nagy hatása lehet egy tragédiának a családunk életére.
Egy haláleset kapcsán három költségelemet lehet a hozzátartozókra hagyni. Az első a temetési költség, az minden esetben fixen a családra hárul. A másik az a hitelekből következő adósság, ami szintén örökölhető sajnos. A harmadik pedig a kieső jövedelem, amit az a családtag beletett a közös költségvetésbe. Ez a három tétel egy magyar háztartásban lehet összesen 8-10, vagy akár 20 millió forint is, egy lakáshitel esetén pedig még több is.
A legjellemzőbb „fölösleges” kiadások
A nem szükségszerű kiadások közül természetesen a szenvedélybetegségek viszik a prímet. Ezektől persze nagyon nehéz megszabadulni, viszont attól még a fölösleges költségek között kell őket számon tartani.
Aztán ott vannak az impulzusvásárlások, amelyektől talán már könnyebb úgy tartózkodni, ha vezetjük azt a bizonyos Excel táblát, vagy ha nyakon ragadjuk magunkat, amikor bevezetjük az ilyen jellegű kiadásainkat a költségtervező applikációnkba.
A felelősségvállalás azt jelenti, hogy tisztában vagyok azzal, hogy rajtam múlik az, hogy mi történik a pénzemmel, mi történik az életemmel. Nem tolom át másra, a Magyar Államra, a munkáltatóra, az oktatásra a felelősséget. Mindenkit lehet hibáztatni, és nyilván az a legkönnyebb út, de sokkal több értelme és haszna van azt végig gondolni, hogy én mit tehetek meg magamért a számomra adott helyzetben.
Senkinek nincs korlátlan lehetősége, sőt a többségnek itthon eléggé korlátozottak a lehetőségei, de azért valamennyi esélye mindenkinek van arra, hogy anyagilag változzon az élete, és ez ott kezdődik, hogy elfogadja azt, hogy igenis tehet valamit saját magáért.
Egy picit tudatosabb élettel milliókat lehet összehozni, és amit a pénzügyileg tudatos ember még nyer ennek a tetejébe, az a nyugalom. Hiszen a szorongás, amit sokan megélnek, gyakran az egzisztenciálisan determinált helyzetükből fakad.
Egy rossz kapcsolatban vagy rossz munkahelyen való leragadás történhet pusztán azért, mert úgy érzik, nincs arra fedezetük, hogy lépjenek. Viszont akinek a megtakarítási számláján megfelelő mennyiségű összeg van ahhoz, hogy legalább fél évig fedezze a költségeit, és még utána is maradjon belőle, annak nagyobb döntési szabadsága van, és az irányítást a saját kezében tudja tartani.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson ide:
A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Tátrai Csaba, az InwestMentors privát bankárai.
