Skip to main content

Ahogy ennek a podcast műsornak, úgy az InwestMentors alapítóinak is lehetne az az ars poeticája, hogy „Érthetően a befektetésekről”, ezért nem véletlen, hogy azonos címmel jelent meg Horváth Attila és Tátrai Csaba közös könyve, ami gyakorlati útmutatót ad az anyagi biztonság és bőség megteremtéséhez.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben az Érthetően a befektetésekről című könyv egyik fejezetében alaposan elemzett témáról beszélgettünk, vagyis arról, hogy mik a magyar befektetők legjellemzőbb attitűdbeli hibái.

A felvétel meghallgatásához kattintson ide:

Először is leszögeznénk, ahogy a könyvben a befektetői „bűnökről” szóló fejezetnek, úgy ennek a podcast adásnak sem az áldozathibáztatás a célja. A magyar befektetők bűnei komoly veszteségekből, jogos bizalmatlanságból, traumákból és generációkon át öröklődő rossz beidegződésekből fakadnak.

  1. Tájékozatlanság

A tájékozatlanság nemcsak önmagában óriási hibafaktor, hanem az összes többi bűn eredője is, tulajdonképpen a bűnök Maslow-piramisának az alapja. A tájékozatlanságnak rengeteg vadhajtása létezik, amik közül csak az egyik a csalásokba történő tömeges befektetés. Sajnos az elmúlt körülbelül három évtizedben rengeteg gigantikus pénzügyi visszaélés történt itthon: Quaestor, Fortress, Kairos, vagy éppen a biogiliszta, hogy csak a legdurvábbakat említsük.

Jellemzően olyan emberek fektették a pénzüket ilyen csalásokba, akiknek semmi rutinjuk nem volt, korábban nem vettek részt a befektetések világában, és valakinek a nyomására vagy valamilyen pletykára alapozva azt gondolták, hogy végre megütik a tutit a kínkeservvel, kitartó munkával összerakott megtakarításukat belerakva.

Az ilyen befektetők a tájékozatlanságukból fakadóan egy óriási red flag erdőn gyalogolnak át széles mosollyal az arcukon, amíg a szakadékba nem zuhannak. Számtalan intőjelet ignorálnak, hiszen nem is tudják, hogy mire kéne figyelniük.

Akik tisztában vannak vele, hogy a tőkepiacokon milyen növekmények érhetők el hosszú távon, azok biztos, hogy nem fogják havi 15 %-os hozamígéretre, vagy negyedévente 50 %-os növekményígéretre odaadni a pénzüket. Azok tudják, hogy az infláció és a kamat közti különbség a saját veszteségük, vagy hogy az árfolyamingadozás egy létező kockázati tényező, és bizonyos tényezők komoly hatással vannak rá.

Csak egy meglévő alaptudással lehet kiszagolni, hogy mi az, ami csalásgyanús. De tájékozottság hiányában még az sem lesz feltűnő, ami messziről bűzlik.

 

A csalás jelei

Hiányzó engedély

Magyarországon minden pénzügyi szolgáltatónak MNB engedéllyel kell rendelkeznie. Egyáltalán nem nehéz leellenőrizni, és ennek hiányában senki ne adja oda a pénzét senkinek !

Ha az MNB intézménykereső rendszere nem dob ki az adott névre semmit, az egészen biztosan nem jó hír, annál már csak az rosszabb, ha a feketelistán szerepelteti. Ilyen például a Skyway vagy a Safis, amelyek évek óta fönn vannak rajta, mégis még mindig ezerrel üzemelnek.

Készpénzes tranzakciók

A ’90-es évek óta tulajdonképpen nem, vagy csak rendkívül körülményesen lehet egy tanácsadónak készpénzt adni. Ha mégis megtörténik, az több, mint valószínű, hogy maga a megvalósult jogosulatlan betétgyűjtés. Egyszerűen nem lehet bármilyen befektetési szolgáltatónak odavinni zsákban vagy papírzacsiban a készpénzt, hiszen nagyon szigorúan szabályozza a Nemzeti Bank, hogy ki gyűjthet egyáltalán. Nem véletlen, hogy még a nagy bankok sem tartanak fent minden esetben olyan fiókokat, ahol készpénzzel lehet befizetni. Minden esetben szigorú ellenőrzésen kell átmenni és komoly igazolást kell benyújtani pár millió forintról is.

Zárójelben jegyeznénk meg, ez nem csak azért van így, hogy ne tűnjön el a befektető pénze valami dobozban a szolgáltató (vagy Mari néni) pincéjében, hanem azért is, hogy ne legyen olyan egyszerű az ilyen-olyan úton megszerzett pénzt digitális jelekre váltani.

Kiugróan magas hozamígéretek

Ha valami éves szinten kétszámjegyű hozamot ígér, az reálisan 1-el kezdődik, és valószínűleg hosszútávú elköteleződéssel részvényekre vonatkozik. Még így is, a 10 % körüli növekmény már csak kockázatosan elérhető eredmény, de a 15-20 %-os ígéretek egy év, vagy még rövidebb idő alatt felérnek egy red flag csokorral.

Kiismerhetetlen befektetések

Ha nem mondanak konkrétumot arra vonatkozóan, hogy hova kerül a pénz, vagy nem leellenőrizhetők a megvásárolt befektetési eszközök, akkor minden bizonnyal nincs is hivatalos nyilvántartásuk. Nincs olyan, hogy azt mondja egy hiteles befektetési tanácsadó, hogy megforgatja a pénzt, és nemsokára utalja a kamatokat. Pláne nem irat alá semmiféle misztikusnak, és emiatt egyszerre hivatalosnak is tűnő titoktartási nyilatkozatot senki, aki engedéllyel végzi a munkáját.

A tájákozatlanság miatt lesz valaki fogékony a csalásokra, és legtöbbször a tudás hiánya áll annak a hátterében is, ha valaki folyamatosan nagyon rossz ritmusban tevékenykedik a piacon.

Egy megbízható, hiteles, leellenőrzött tanácsadóval való együttműködés esetén is érdemes legalább valamennyi rálátással rendelkezni azzal kapcsolatban, hogy hogyan működik alapvetően a tőkepiac, hogy miért emelkednek vagy esnek a részvény- vagy kötvényárfolyamok, hogy mik a mögöttes instrumentumok, és hogy például mit befolyásol az alapkamat. Ha egy befektető tudja, hogy kialakulhatnak buborékok a piacon, akkor nem, vagy csak óvatosan fut utánuk.

Összefoglalva: Nem kell behatóan ismerni az eszközöket, az a tanácsadó feladata, ahogy a befektető felvilágosítása és mentorálása is, ha vakfoltokat tapasztal egy meglévő vagy jövőbeni ügyfelénél. Viszont az alapvető összefüggések ismeretével rengeteget tehet egy befektető azért, hogy a céljaihoz és személyiségéhez passzoló döntéseket hozzon meg, illetve elkerüljön bizonyos hibákat. Így tud majd a tanácsadó is jó iránymutatója lenni, a felelősség pedig kettejük vállára egyszerre nehezedni.

Szeretné megtudni, milyen hibákból fakadóan veszítenek még rengeteg pénzt a magyar befektetők? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja: 

  1. Mohóság

A mohóság kéz a kézben jár a tájékozatlansággal. Aki nincs tisztában a piac működésével, az irreális elvárásokat támaszthat a befektetésével kapcsolatban, így könnyen kibillenhet az egyensúlyából. A mohó befektető sokszor megbűnhődik azért, amiért a felelősséget áthárította másra (a tanácsadóra vagy a befektetésre magára), és a kockázatok értő megfontolása nélkül bólintott rá erre vagy arra. Miközben nem a tanácsadó, mégcsak nem is a befektetés veszített pénzt, hanem ő maga, amikor zöld utat adott valaminek, amit nem is értett igazán. A piacon nincsenek előre beláthatatlan kockázatok, minden megtörténhet, így legalább lélekben mindenre készülni is kell.

Aki devizában veszi fel a hitelét, az árfolyamesés esetén hatalmas bajba kerülhet – láthattuk. Nagy volt a meglepetés, pedig semmi előre nem látható dolog nem történt, maximum előre nem remélt. Vagy ott vannak a ’90-es években vásárolt OTP és MOL részvények, amik az orosz válság idején rettentő jó áron futottak, aztán jött 2008, amikor a tőzsde kvázi nem működött.

Egy szó, mint száz, arra kevés hatásunk van, hogy mi történik a piacon, arra viszont maximális, hogy mit választunk, mikor és hogy döntünk, a portfóliónkat diverzifikáljuk-e.

Az a befektető, aki túlságosan magasra teszi a lécet akkor, amikor egy adott megoldás mellett dönt, az túlzott kockázatvállalásba hajszolhatja saját magát. Ilyenkor rövid úton történhet akár teljes tőkevesztés is. Hiszen ha valamiről azt hiszi, hogy naponta 1, havonta 20, évente 200 % hozamot tud hozni, és ez adott esetben néhány hónapokon keresztül tényleg meg is történik, csak utána nagyon hamar mélyrepülésben elbukja az egészet, akkor mindegy, hogy előtte mennyit keresett, az eredmény 0 lesz.

Összefoglalva: A mohóság nem jó tanácsadó, mert irreális kockázatvállalást eredményez, az pedig gyakran tragédiába torkollik. Ezért örökérvényű Warren Buffet tanácsa: légy félénk, amikor mások mohók, és légy mohó, amikor mások félnek!

Mihez mérhető a reális elvárások szintje?

Első viszonyítási pont a garantált hozam. Pontosan kell látni, hogy mi az adott befektetés garantált hozama, és ha ehhez képest több hozamot szeretnénk elérni, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy onnan már kockázatos terepre lépünk. Minél jobban elrugaszkodunk a kockázatmentes hozamtól, annál távolabb merészkedünk a biztonsági zónától.

A második viszonyítási pont a hozam-kockázat arányban maga a részvénypiac. Az S&P 500 hosszútávú eredménye az elmúlt 100 évben átlag 12,8 % per év volt. Ezért, ha a befektető tudja, hogy ennél lényegesen magasabb hozamot szeretne elérni, akkor az még a részvénypiachoz képest is lényegesen magasabb kockázattal fog járni.

A magyarországi befektetői kultúra rendkívül megsebzett, és ezekből a sebekből feltápászkodva még igencsak gyerekcipőben jár. Nagyon sokan, vagyis kb. 45 %-ban az összekuporgatott megtakarításaikat teljesen hibásan, lekötött betétben tartják, vagy még abban sem, egyszerűen csak a bankszámlájukon pihentetik. Aztán amikor hirtelen jön egy jónak tűnő lehetőség, abba berakják, és azt várják, hogy 2-3 hónap alatt megduplázódjon. Amikor ez végül nem jön össze, kiveszik, és azt a tanulságot vonják le, hogy a befektetés olyan magas kockázat, amit többször nem vállalnak, mert csak rövidtávon gondolkoznak.

  1. Türelmetlenség

A legtöbben azzal veszítenek pénzt, hogy idő előtt megszakítják a befektetésüket. Így ha valaki egy szépen induló befektetésén végül veszteséget könyvel el, az leggyakrabban a saját türelmetlenségét okolhatja.

Ebből a szempontból (is) veszélyes időszak a mostani, hiszen lassan két éve tart egy válság, a kötvénypiacon még hosszabb ideje is, a befektetőknek pedig fogy a türelme, és sokan megszakítják a befektetéseiket, mondván, hogy túl régóta vannak mínuszban. Pedig pontosan ilyenkor kell minimum türelemmel lenni és tartani a befektetést, vagy sokkal inkább vásárolni, és kihasználni a pánikot, amikor azok eladnak, akik még nem tanulták meg a leckét.

Még csak az eredeti elképzelésnél sem kell feltétlenül tovább nyújtani a tartási időt, egyszerűen csak tiszteletben kell tartani az eleve ajánlott távot, ami az adott befektetési típusra vonatkozik. Ez a részvényeknél 10+ év, a kötvényeknél eltérő, de körülbelül 5-7 év.

Rossz hír, vagy csak közhely, mindegy is: gyorsan nem lehet garantáltan sok pénzt keresni. Ha viszont ugyanazzal az állhatatossággal és céltudatossággal kezeljük a befektetésünket, amilyen állhatatos kemény munkával összekuporgattuk a megtakarításunkat, akkor hosszútávon jó eredményt fogunk elérni. Redukálni viszont az egyenletből semmit nem lehet. A sürgetettség és a lemaradottság érzése rossz tanácsadó.

  1. Gyávaság

 Az egyik magyar népbetegség a készpénz, a másik az állampapír. A magyar befektetők a pénzük többségét olyan eszközökben tartják, amik bár biztonságosak (ez sem feltétlen igaz egyébként), viszont garantáltan nem lehet velük reálhozamot elérni, így arra kárhoztatják magukat, hogy a pénzük hosszútávon veszítsen az értékéből.

Aki hajlandó a pénzével legalább valamennyit foglalkozni, és nem csak bankszámláján parkoltatja, az is sokszor csiki-csuki játékot játszik, és azt lesi, hogy a biztonságos befektetések között hol tud pár hónapig legalább egy picit infláció fölött teljesíteni. Az ilyen „betétvadászok” attól sem rettennek el, hogy bankról bankra vándoroljanak, pedig ugyanekkora erőbefektetéssel már sokkal jobb döntéseket is hozhatnának.

A gyávaság veszteséget szül, az ellenszere pedig ugyanaz, mint a többi rossz döntésnek, a tájékozódás. Hiszen a mohóság a kockázatok alulértékeléséről szól, a gyávaság pedig a kockázatok túlértékeléséről. A tájékozottság viszont reális magabiztosságot ad egy befektetőnek.

Az Érthetően a befektetésekről című könyvben a befektetői gondolkodásmódtól a befektetési eszköztípusokon keresztül a piac működéséig és a stratégiai alkotásig szinte mindenről szó esik, aminek a megismerésével egy jövőbeni befektető magabiztosan léphet be abba az izgalmas és érdekes világba, ami bőséges anyagi hasznot hajthat neki. A könyvből megszerzett ismeretekre támaszkodva jobban el fogja tudni dönteni, melyik eszközosztály felé induljon, és honnan szerezzen be még több, számára szükséges információt. A tanácsadójára nem teljesen áthárított, hanem immáron vele megosztott felelősségvállalás pedig nagyobb sikert és kényelmet szavatolhat neki.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson ide:

A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Tátrai Csaba, az InwestMentors privát bankárai.

 

 

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem