A befektetés tulajdonképpen a jelenlegi fogyasztás elhalasztása a jövőbeli fogyasztás javára. Aki passzív jövedelemre vágyik, annak rendkívül sok szempontot, esetleges buktatót kell megvizsgálnia és elkerülnie ahhoz, hogy egy ponton külön időráfordítás nélkül, értelmezhető összegben érkezzen a számlájára a korábbi befektetésein keletkezett jövedelme. De hogy mik ezek a buktatók? Megnéztük!
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban megvizsgáltuk, milyen buktatókat kell elkerüljön, aki befektetéseiből rendszeres passzív jövedelemre áhítozik.
Az adásban szó lesz arról, hogy
- kinek érdemes egyáltalán passzív jövedelemben gondolkozni?
- milyen ország és devizakockázatok vagy éppen -előnyök vannak?
- biztonságban van-e mindig a tőke, vagy előfordulhat, hogy mérsékelt kivét mellett is elfogy?
- tényleg passzív-e az a jövedelem, amit tervezünk, és ha nem, milyen költséggel jár, hogy hátra dőlhessünk?
- lehet-e megfelelően diverz egy osztalékfizetésre súlyozott portfólió?
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
A befektetésekből származó passzív jövedelem kérdésköre messze nem olyan egyszerű téma, mint ahogy elsőre gondolnánk. A befektetési stratégiákat nem lehet egy kaptafára elkészíteni, hiszen mindannyiunknak mások az erősségei és gyengeségei, eltérő időszakban vagyunk, mások a lehetőségeink. Éppen ezért tudatosan tervezéssel kell megtaláljuk a személyiségünkhöz illő befektetési filozófiát.
Az biztos, hogy bármilyen pénz elhelyezése előtt először is tisztázni kell a befektetési célt. Egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek folyamatosan szüksége van rendszeres plusz bevételre, de ezt be is kell látni. Aki a felhalmozás időszakában jár, annak más típusú befektetések lesznek optimálisak, mint akik tényleg nem szeretnének már mást csinálni, csak élvezni a felhalmozott tőkéjükön termelődő többletpénz learatását.
Tehát: akinek valóban szüksége van rendszeres bevételre, amit ki is utalna a számlájáról negyedévente/ fél évente / évente, akkor is, ha az nem lesz adómentes, az gondolkozhat el jó okkal azon, hogy mibe tegye a pénzét, és hogy vegye onnan ki passzív jövedelemként.
Összesen tíz fontos tényezőt állítottunk össze, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor passzív jövedelemről beszélünk.
-
Adózás
Az adózás az egyik legfontosabb szempont, amelyet figyelembe kell venni passzív jövedelem tervezése esetén. Sokan úgy gondolják, hogy például az ingatlanuk bérbeadásából szerzett bevételük csak simán a zsebükbe vándorol, anélkül, hogy adóterhek sújtanák. De ez sajnos nem így van. Ugyanígy, az értékpapírok esetében is meg kell fontolni bizonyos adózási kérdéseket – legfőképpen az Amerikából származó osztalékbevételeknél, ahol az adókulcs az alap 15% mellett akár extra 30% is lehet. Ez már jelentősen csökkentheti a végső jövedelmet! Ezért vagy kisebb bevétellel, vagy nagyobb alaptőkével kell számolni.
Még a tartós befektetési számla sem jelent teljes kibúvót a nagymértékű adózás alól, mivel az már az osztalék kifizetésekor levonásra kerül.
Azok, akik eddig az osztalékbevételeiket, vagyis egzisztenciájuk egy részét az amerikai cégekre helyezték, jó okkal tették. Az amerikai cégek ugyanis általában a legstabilabban és legmegbízhatóbban fizettek osztalékot, így sok szempontból az amerikai piac ideálisnak bizonyult. Viszont 2024. január 1. után el kellett köszönni ettől az időszaktól – vagy meg kellett duplázni a befektetett pénzt.
Magyar adóalanyok szempontjából az ausztrál és az angol adórendszer tekinthető a legkedvezőbbnek, mivel ott a forrásadó mértéke 15%.
-
Deviza
Minden befektetés esetében át kell gondolni, milyen devizaárfolyam-kockázattal, vagy éppen nyereséggel jár. Mivel a passzív jövedelmi vágyakkal kapcsolatban is hosszútávon kell gondolkozni és hosszú távra kell stratégiát alkotni, ezért ezt a szempontot is alaposan át kell rágni.
-
Volatilitás
A volatilitás azt mutatja, hogy (mennyit) mozog egy részvény vagy bármely kereskedési termék árfolyama. Izgalmas téma, különösen akkor, amikor egy portfólió tervezésekor részvényekre támaszkodunk. Sokan azt gondolják, hogy ha évente kivesznek például 5%-ot, akkor évtizedeken át biztonságban lesznek, hiszen azzal bőven alullövik az S&P 500 átlagos éves hozamát, ami körülbelül 12%. Sajnos azonban ez nem ilyen egyszerű. Az S&P 500-ban is előfordulhatnak olyan időszakok, amikor az árfolyamok stagnálnak vagy akár csökkennek is, és ha ekkor is ugyanannyit kívánunk kivenni a portfólióból, az a tőkénk csökkenéséhez vezethet.
Egy példa segítségével könnyű megvilágítani ezt az elméletet. Tegyük fel, hogy 1 millió dollárról indítunk, amiből évente 5%-ot, azaz 50 ezer dollárt veszünk ki. Ha ezt minden évben megtesszük, függetlenül a piaci helyzettől, az már igencsak kockázatos. Például, ha 2000-ben indultunk el ezzel a stratégiával, amikor éppen kevés hozam volt, majd jött a 2008-as válság, akkor még az is előfordulhatott, hogy 19 év alatt szépen elfogyott a pénzünk.
Ezért fontos figyelembe venni az eszközök ingadozását a rendszeres bevétel tervezésekor. Amíg tőkét halmozunk fel, lehet, hogy magas hozamú, de ingadozó eszközökbe fektetünk be, viszont amikor elkezdjük kivenni a pénzt a portfólióból, akkor érdemes olyan eszközöket választani, amelyek kicsit stabilabbak. Például egy 60-40-es portfólió az előbb említett időszakot simán túlélhette.
-
Valóban passzív-e a passzív
Azt mondják, minél kockázatosabb egy portfólió, annál kockázatosabb a viselkedés is. Az osztalékportfólió esetén, ahol részvények alkotják a portfóliót, folyamatosan figyelni kell az elemzéseket. Ha ehhez nincs kedvünk vagy affinitásunk, érdemes szakemberre bízni a feladatot, viszont az plusz költséggel jár.
Mert bizony, fontos szempont az is, hogy mennyi időt kell befektetnünk a portfólió kezelésébe. Azok, akik passzív bevételt szeretnének, általában azért választják ezt az utat, hogy több szabadidőhöz jussanak. Ha valaki teljesen kezdő ezen a területen, akkor időt kell szánnia a piac megismerésére és az eszközök figyelemmel kísérésére. Ezért vannak olyan élethelyzetek, amikor érdemes lehet a portfólió kezelését kiszervezni egy vagyonkezelőre annak érdekében, hogy nekünk csak az eredményekkel kelljen foglalkoznunk.
-
Költségek
Az előző probléma el is vezet egy újabbhoz: ne hagyjuk figyelmen kívül a költségeket sem! Ha az aktív befektetési alapokat nézzük, Magyarországon általában 1,8-2,5% között van a menedzsment díj. Ezeknek a többsége nem fizet osztalékot. Ha az ETF-eket vesszük alapul, láthatjuk, hogy a költség jelentősen alacsonyabb, akár 0,3-0,6% is lehet, és még osztalékot is kapunk. Ugyanakkor az árfolyamuk általában alulteljesít az növekedési részvényalapok vagy részvény ETF-ekhez képest.
Fontos mérlegelni a szolgáltatói kockázatot is, vagyis hogy hova helyezzük el a pénzünket hosszú távra. Ez a szolgáltató milyen költségeket ró ránk, például számlavezetési vagy letétkezelési díjak formájában, és hogy ezeket miből kell fedeznünk – a befektetés eredményéből vagy az osztalékból.
A kötvényeknek nincs menedzsmentdíja, és az egyedi részvények esetén sem merül fel ilyen költség, ha azokkal magunk foglalkozunk. Csak akkor újra életbe lép a 4-es pont.
-
Tartós befektetési számla
A TBSZ számlák kombinálhatók. Ha valakinek már a jelenben szüksége van rendszeres bevételre, de nem szeretné az összes pénzét egyetlen területre fordítani, az megfontolhatja, hogy csupán a pénze 20-30%-át teszi TBSZ-re növekedési papírokra támaszkodva, míg a maradékot egyéb helyekre allokálja.
De van olyan is, akinek csak 10-15 év múlva lesz csak szüksége rendszeres passzív bevételre. Ha 15 éves időtávban gondolunk, az három TBSZ-es periódust ölel fel, így érdemes lehet az ilyen passzív bevételt biztosító eszközöket is a portfólióba helyezni, mellette pedig más területekre is befektetni, például Indiába. A TBSZ azért fontos, hogy mindezt adómentesen tegyük.
A globális piacon bőven találhatunk impozáns, akár 5-6% feletti hozamot biztosító eszközöket, amelyeket biztonsággal be lehet vonni a portfólióba, és a kamatokat, osztalékokat visszaforgathatjuk, kihasználva ezzel a kamatos kamat elvét.
-
Likviditás
A legtöbb befektetésből nem érdemes, vagy nem is lehet ki-be ugrálni. Ezért a tervezéskor az is fontos szempont, hogy a jövőbeni költéseinket őszintén és önazonosan átgondoljuk. Ha előre tudjuk, hogy az életünk egy bizonyos pontján szükségünk lesz nagyobb likviditásra, mert mondjuk építkezni fogunk, a gyerekünket kell elindítanunk, vagy éppen meg akarjuk venni azt a hajót, amivel körül vitorlázzuk a Földet, miközben csak SMS értesítést kapunk róla, hogy beérkezett a kifizetett osztalék a számlánkra, akkor erre bizony a megfelelő eszközzel és időfutammal kell felkészülni.
-
Kockázatok
Az osztalékbefektetők számára az egyik legnagyobb kockázat az, ha egy vállalat hosszú idő után hirtelen nem fizet osztalékot. Ez különösen jelentős kockázat lehet válságok idején vagy magas inflációs környezetben. Az ilyen helyzetekben az osztalékfizetés hiánya vagy csökkentése aggodalomra adhat okot, ezért arra késztetheti a befektetőket, hogy újraértékeljék a cég teljesítményét és megfontolják akár az eladást is.
A vállalatok osztalékfizetésének felfüggesztése ráadásul általában nem a történelmi árfolyamcsúcson történik, hanem gyakran olyan időszakban, amikor az árfolyam hosszabb ideje csökken. Ezért fontos figyelemmel kísérni a vállalatok teljesítményét és az osztalékfizetési politikát.
Még ha szélesen diverzifikálunk is, hosszútávon lehetnek cégek, amelyek csődbe mennek. Minden kockázat nem kerülhető el.
Az osztalékarisztokrata cégek, amelyek hosszú ideig rendszeresen emelik az osztalékot, jelzéseket küldhetnek, ha hirtelen változtatnak ezen a gyakorlaton. A túlértékelt cégeknél, amelyek valószínűleg a csúcspontjukat már elérték vagy megközelítették, opció lehet az eladás és a portfólió újragondolása. Érdemes olyan, alulértékelt cégeket keresni ilyenkor, amelyek kedvezőbb növekedési lehetőségeket kínálhatnak. Ezen felül a szektorkockázatok, a geopolitikai feszültségek és a jegybanki politikai változások figyelembevétele mind fontos szempontok a portfólió összeállításában.
-
Diverzifikáció
Ha valaki szigorúan osztalékbefektetésben gondolkozik, az nehezen fog tudni teljes mértékben diverzifikálni. Egyes szektorokat ki kell hagynia a portfóliójából, egyszerűen azért, mert nem jellemző rájuk az osztalékfizetés, vagy az árfolyamuk már túlzottan felugrott. Ez kockázatot jelenthet, mivel ha ezek a területek hirtelen növekednek, a befektető lemaradhat a piaci lehetőségekről.
Az arany, a kriptovaluták és a technológiai szektor tipikusan olyan területek, ahol alacsony vagy egyáltalán nincs osztalék, ezért ezeket gyakran kihagyják az osztalékbefektetők.
-
Piaci garancia vs. állami garancia
Mindezek után érdemes összegezni, kinek való az osztalékbefektetés, mint passzív bevétel. Röviden: annak, akinek magas a kockázatvállalása. Hosszabban: aki jobban bízik a nagy cégekben, részvénytársaságokban, és kevésbé az állami forrásokat részesíti előnyben, így komfortosan érzi magát a részvényvásárlással kapcsolatban. Természetesen nem kell semmivel se all-in menni, lehet tompítani azzal, ha kötvényeket is rakunk a portfólióba.
Az állami források (kötvények) esetében általában kisebb a kockázat, mivel az államnak erős pozíciója és sok lehetősége van a gazdaságban és pénzügyekben (adóztathat, pénzt nyomtathat), ugyanakkor a befektetett tőke elinflálódhat egy kötvény túlsúlyú portfólióban. Az osztalékbefektetés azok számára lehet inkább vonzó, akik rendszeres bevételt szeretnének a tőke megtartása mellett, és hajlandóak valamennyi kockázatot is vállalni. De fontos, hogy csak azok válasszák ezt a lehetőséget, akiknek valóban szükségük van a rendszeres jövedelemre! Akinek van más forrása, és csak kiegészítésként gondol az osztalékra, annak más befektetési lehetőségek jobbak lehetnek, például a tartós befektetési számla.
Az osztalékbefektetéseknél fontos szempont továbbá, hogy csak jelentős befektetett összeg esetén lehet egyáltalán arról beszélni, hogy jövedelmet fog majd biztosítani. Általában 100-200 ezer euró közötti tőkén keletkezhet 5-10 ezer euró hozam.
Hat pontos cselekvési stratégia a mindenkori befektetőknek
Rengeteg dolgot kell tehát végig gondolnia minden befektetés előtt álló embernek, még azoknak is, akik azért fordulnak tanácsadóhoz, mert nem tartják magukat hozzáértőnek. Sok szempontot kell mérlegelni, alapos önvizsgálatot kell tartani. Azonban vannak örökérvényű szabályok, amelyeket minden sikeres befektetőnek egyaránt be kell tartani.
- Gondolkodjunk és cselekedjünk hosszú távon.
- Hagyjuk figyelmen kívül a zajt.
- Vásároljunk olcsón, adjunk el drágán.
- Tartsuk kordában az érzelmeinket.
- Ne tegyük az összes tojásunkat egyetlen kosárba.
- Tartsunk ki az utunk mellett.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.
A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
