A jegybanki tevékenység, mint például a kamatemelés vagy -csökkentés, meghatározza, hogy mely befektetési eszközök teljesíthetnek jobban egy adott időszakban. A kamatvágás például általában arra ösztönözi a befektetőket, hogy kockázatosabb eszközökbe, például részvényekbe fektessenek. Azért fontos figyelni a jegybanki döntésekre, mivel ezek alakítják a befektetési stratégiákat és a piacok teljesítményét.
Az aktuális Pénz beszél podcast adásban arról beszéltünk, hogyan profitálhatnak a befektetők a bejelentett kamatvágásból.
Az adásban szó lesz arról is, hogy:
- mit jelent a kamatemelés és a kamatvágás, mikor alkalmazzák a jegybankok?
- a történelem során hogyan reagáltak a piacok az alapkamat csökkentésére?
- mi várható most? Lesz-e katarzis?
- részvényeknek vagy a kötvényeknek kedvez az alacsony kamatok időszaka?
- konkrétan milyen szektorok felé lesz érdemes kacsintgatni?
- mi az az újrabefektetési kockázat?
A felvétel meghallgatásához kattintson ide:
A kamatvágások hatásai
Az elmúlt évben a befektetők és elemzők folyamatosan a kamatvágásokra összpontosítottak. Az év elején sokan jelentős, 100-125 bázispontos csökkentésre számítottak, ám nyáron már egyre inkább úgy tűnt, hogy idén sem lesz vágás. Most azonban ismét azt várják, hogy szeptember és november között sor kerül egy legalább 25 bázispontos csökkentésre, mivel az amerikai jegybank elnöke jelezte, hogy a gazdaság készen áll a lépésre. Azonban továbbra is bizonytalan, hogy pontosan mikor és mennyit vágnak, így a piacot további meglepetések érhetik.
Egy biztos csupán:
A piacok úgy muzsikálnak, ahogy a jegybankok a karmesteri pálcát mozgatják.
Az amerikai jegybank most végre kamatvágást tervez, ami biztosan befolyásolja majd a kötvény- és részvénypiacokat. De mit is jelent a kamatvágás pontosan? Amikor a gazdaság túlpörög, és az infláció növekszik, a jegybankok kamatemeléssel hűtik le a helyzetet. A kamatvágás, vagyis a kamatcsökkentés, ennek az ellentéte: a gazdaság élénkítésére szolgál, amikor az inflációt sikerült megfékezni, de a gazdasági növekedés lassulni kezd. Most éppen ilyen helyzetben vagyunk: az alapkamat 23 éves csúcson, 5,25-5,5% között van, miközben a gazdaság lassul, ezért a jegybank kamatvágással igyekszik élénkíteni a növekedést.
Kamatvágások a történelem tükrében
A kamatvágások általában kedvező hatással vannak a részvényekre, egyszerűen már a pozitív befektetői hangulat miatt elkezdenek emelkedni az árfolyamok. Nem csoda, hogy a befektetők jobban várják, mint a messiást.
Azonban a történelem során voltak olyan esetek, amikor a kamatvágásokat komoly gazdasági válságok követték. Ilyen volt például az 1973-74-es medvepiac, a dotcom lufi kipukkanása 2000 körül, vagy a 2008-as világválság.
De fontos megjegyezni, hogy a válságokat nem a kamatvágások okozták, hanem éppenséggel a jegybank túlzott fékezése miatt bekövetkezett gazdasági problémákra reagált így a piac!
A 2008-as gazdasági válság idején a kamatvágásokat azért hajtották végre, hogy megelőzzék a válság súlyosbodását és próbálják megmenteni a gazdaságot a teljes összeomlástól. Az első kamatvágás 2007 szeptemberében történt, amikor a válság jelei már kezdetüket vették. Bár a kamatokat gyorsan csökkentették nullára, a válság hatásai, például a devizahitelek problémája, még évekkel később is érezhetőek voltak, különösen Magyarországon. Ugyanakkor a kamatvágások nélkül a gazdasági helyreállás valószínűleg sokkal hosszabb ideig tartott volna.
Amikor viszont nem volt recesszió, akkor a kamatvágások után az S&P 500 index jelentős növekedést mutatott: egy év alatt 15%, három év alatt 48%, és öt év alatt 97% emelkedést ért el. (És még a válságok idején is, a kamatvágásokat követően az index egy év alatt 11%, három év alatt 40%, és öt év alatt 84% növekedést produkált.)
Jelenleg a gazdaság nem mutatja egy közeljövőbeli nagy recesszió jeleit, viszont az sem valószínű, hogy óriási megugrás lesz. Inkább lassuló növekedés várható, amit a piac már el is kezdett beárazni.
Miért nem várható megugrás csak enyhe felívelés?
Nem mindegy, milyen helyzetből akarunk dobbantani. Jelenleg egy elnökválasztási kampány küszöbén vagyunk, és a részvényárfolyamok közel vannak a történelmi csúcsokhoz. Bár a kamatvágás hosszú távon jót tehet a gazdaságnak, növelheti a keresletet és a vállalati beruházásokat, most nem valószínű, hogy azonnal hatalmas fellendülést eredményez majd a részvénypiacon.
A munkaerőpiaci adatok romlása és az infláció csökkenése már be volt árazva, így a befektetők valószínűleg alaptalanul várnak nagy ugrást a közeljövőben. Pukkanhat a pezsgő, de elmarad a champagne shower. Miért?
Mert nem önmagában a kamatvágás a legfontosabb tényező jelenleg, hanem az, hogy a piac már előre beárazta ezt a várakozást.
Az elmúlt egy évben az S&P 500 részvénypiaci index jelentős, 20%-ot meghaladó hozamot ért el, részben éppen azért, mert a befektetők már várták a kamatvágást. A jövőben nem csupán a kamatvágások ténye lesz meghatározó, hanem az is, hogy milyen narratíva uralja a piacot. Ha a gazdaság élénkítéséről és optimizmusáról szóló történet válik dominánssá, akkor a befektetők valószínűleg nagyobb kockázatot vállalnak, és többet fektetnek kockázatosabb eszközökbe. Ez az optimista hangulat és a pozitív gazdasági hírek ösztönözhetik a piacot, növelve a befektetők bizalmát, azzal együtt a kockázatvállalási kedvüket és a részvényárfolyamokat.
Klasszikus piaci mérleghinta, avagy a részvény-kötvény kölcsönhatás
Az tehát világos, hogy a részvénypiacok emelkedését nemcsak a makrogazdasági tényezők, mint az olcsóbb hitelek, hanem a befektetői hangulat is előidézheti.
Másik érv a részvénypiacok várható emelkedése mellett, hogy a likviditás rekordmagas szinten áll Amerikában és globálisan is, mivel hatalmas pénzösszegek vannak, amelyek a 2022-es válság, illetve a 2020-as Covid pánik óta még mindig nem tértek vissza a tőkepiacokra. Ha a befektetők elkezdik érezni ezt a változást, jelentős pénzáramlás érkezhet a részvénypiacokra.
A kamatvágásoknak viszont van egy másik oldala is: míg a részvényeknél növekedhet a várható hozam és a befektetői bizalom, addig a tőkegarantált, alacsony kockázatú befektetések, mint például az állampapírok és bankbetétek kamatai csökkenni fognak.
Ez különösen igaz lesz Magyarországon az állampapírok jelenlegi magas kamataira. A következő hónapokra várható jelentős csökkenés arra kényszeríti már most a befektetőket, hogy újragondolják a stratégiáikat: míg korábban az állampapírok és hasonló befektetések vonzóbbak voltak, a kamatcsökkenés miatt most már az óvatosak közül is sokan inkább a magasabb hozamot ígérő részvények felé fordulhatnak, még ha ez nagyobb kockázattal is jár.
Viszont ha jelentős kamatcsökkentés következik be, akkor a másodpiaci kötvények árfolyama emelkedhet, ami kedvező lehet a befektetők számára.
Összefoglalva: Azok a befektetők, akik magasabb hozamokat szeretnének elérni vagy pénzüket értékálló devizában tartanák, most bátrabban kereshetnek alternatív befektetési lehetőségeket, és kevésbé fogják korlátozva érzni magukat a magas állampapír kamatok miatt.
Mely szektorokkal járhatnak legjobban a befektetők?
A kamatvágások eltérő hatással lesznek a különböző szektorokra és vállalatokra. Azok a szektorok, amelyek nagy tőkeáttétellel működnek, mint például az ingatlanpiac és az ingatlanszektor (pl. REIT befektetések), előnyös helyzetbe kerülhetnek, mivel az olcsóbb hitelek pozitív hatást gyakorolhatnak ezekre a befektetésekre.
Hasonlóan jól járhatnak a kis- és közepes kapitalizációjú vállalatok (small cap, mid cap), valamint a megújuló energiaszektorban működő cégek, amelyek szintén gyakran magas tőkeáttétellel dolgoznak.
Emellett a nyersanyagpiac is izgalmas időszak elé nézhet, különösen akkor, ha a kamatvágás miatt gyengül a dollár. Ez megkönnyítheti a nyersanyagok beszerzését a fejlődő országok számára is.
Ezen túlmenően, a kamatvágások globális hatása miatt a fejlődő gazdaságok is kedvezőbb feltételekkel tudnak majd kamatot csökkenteni és ez egy globális gazdasági stimulust nyújthat. Hiszen az amerikai gazdaság jelentős befolyással bír a globális piacra, így az ottani változások világszerte hasonló irányokat eredményezhetnek a különböző jegybanki politikákban.
Aki lemarad, kimarad
Azoknak, akik jelenleg inflációkövető állampapírokban, például Prémium állampapírban tartják a pénzüket, és február-március környékén várnak nagyobb kifizetésre, újrabefektetési kockázattal kell szembenézniük. Ez a kockázat abból adódik, hogy mire megkapják a kamatot és elkezdenek új lehetőségeket keresni, addigra a legjobb piaci lehetőségek, például hosszú lejáratú vagy másodpiaci kötvények, esetleg eltűnhetnek. Emiatt hosszú távon jobban járhatnak, ha már most befektetnek ilyen lehetőségekbe, mint ha csak a közelgő kamatot várják be.
Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a következő fél évben nem lesz jelentős változás sem a részvénypiacokon, sem a kötvénypiacokon, és január-februárban ugyanott tartunk majd, mint most. Így akár akkor is be lehet majd szállni a piacra a nagyobb kamatot bezsebelve.
Még a legnagyobb befektetési guruk sem képesek arra, hogy a kötvénypiac tetején adjanak el, és a részvénypiac alján szálljanak be!
A tőkepiacon mindig mérlegelni kell a kockázat és a nyereség arányát, és ami az adut jelenti a pakliban, az a hosszú távú eszközallokáció. Hiszen a részvények általában jobb eredményeket hoznak, mint az állampapírok, különösen akkor, ha a részvénypiac rövid távon negatívan teljesít.
A témát az InwestMentors privát bankárai részletesen is kifejtették a legújabb Pénz beszél podcastben.
A felvétel meghallgatásához kattintson ide:
ÚJ HÍRLEVÉL
Ha szeretne tájékozódni az állampapírokkal kapcsolatos a legfrissebb hírekről és tippekről, iratkozzon fel új, állampapír hírlevelünkre és tudja meg, hogyan lehet a legtöbbet kihozni az állampapír befektetéseiből!
