Közelgő piaci kockázatok – mire figyeljen most?

A befektetés nem sétagalopp, sokkal inkább rodeó. Nem lehet elkerülni a rázós részeket, tele van volatilitással és váratlan fordulatokkal – a sikeres és vesztes befektető között az jelenti a különbséget, hogy hogyan reagált ezekre. A hosszú távon eredményes befektetés alapja nem a kiugró teljesítmény, hanem a kockázatok tudatos kezelése.

A kockázat nem ellenség – hanem iránytű

Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a kockázatot, először fel kell mérnünk:

• Milyen kockázatok vesznek körül minket?
• Mekkora valószínűséggel következhetnek be?
• És milyen hatással lehetnek a teljes befektetési világra?

Diverzifikálni vagy nem diverzifikálni – ez itt a kérdés

Az elmúlt öt évben a hozamok jelentős része rendkívül koncentráltan jelent meg, elsősorban a technológiai szektorban, különösen az úgynevezett Magnificent Seven (csodálatos hetes) körében.

Ez több kérdést is felvet:

• Érdemes-e nagyobb kockázatot vállalni azzal, hogy egyetlen iparágra tesszük fel a pénzünket a magasabb nyereség reményében.
• Vagy inkább osszuk meg a befektetést több terület között, elfogadva, hogy így valószínűleg kisebb lesz a hozam, viszont kiszámíthatóbb és nyugodtabb lesz az út?

A diverzifikáció az elmúlt években sokaknak boomer megoldásnak tűnt, vagy legalábbis nem bizonyult látványosan kifizetődőnek. De a diverzifikáció nem a rövid távú verseny megnyeréséről szól, hanem arról, hogy elismerjük, nem látjuk pontosan a következő 5–10–15 év történéseit.

Ráadásul még az is előfordulhat, hogy valaki öt éve még kiegyensúlyozott portfólióval indult, de azóta – újrasúlyozás nélkül – jelentős technológiai túlsúly alakult ki a portfóliójában. A kockázat tehát sokszor észrevétlenül növekszik.

     1. A technológiai szektor csábítása

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok növekedése tényleg figyelemre méltó. Egyes cégek – például az Nvidia – több mint három éve, negyedévről negyedévre felülmúlják a várakozásokat. Ez kétségkívül ritka teljesítmény egy már eleve óriási méretű vállalattól.

Közben az AI-infrastruktúrába áramló tőke is gigantikus, a 2026-ra előirányzott beruházás kb. 700 milliárd dollár. 

A befektetők ezek alapján továbbra is átlag feletti megtérülést várnak el, hiszen hozzászoktak a pozitív meglepetésekhez.

A piac pszichológiája viszont sokszor nem a realitásokról szól, hanem a várakozásokhoz viszonyított eredményről. Az elvárások idővel beépülnek az árfolyamba, és ha ezek nem teljesülnek, a reakció aránytalanul erős lehet.

Ha egy vállalat 12 negyedéven át felülteljesít, majd egy negyedévben „csak” hozza a várakozásokat, az már csalódást okozhat. 

Hol lehet még töréspont?

Az AI-hoz kapcsolódó optimizmus több feltételezésre épül:

• A beruházások valóban megtérülnek
• A verseny nem szorítja le a profitmarzsokat
• A technológiai fejlődés fenntartható ütemben halad
• A makrogazdasági környezet nem romlik jelentősen

Ha ezek közül akár egy is megbillen, az lassuló növekedést, az eredményvárakozások csökkenését, és végső soron árfolyamkorrekciót hozhat.

Ami hétfőn az egekbe emel egy szektort, az szerdán ugyanazzal az erővel képes lefelé is mozgatni azt.

A valószínűségek nyelvén

Melyik forgatókönyv tűnik életszerűbbnek?

• A technológiai szektor a végtelenségig, megszakítás nélkül, egyre gyorsuló tempóban növekszik 

          vagy

• Időről időre jönnek gyengébb negyedévek, lejtmenetek, túlzott várakozások miatti korrekciók?

A második forgatókönyv statisztikailag jóval valószínűbbnek tűnik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az AI vagy a technológiai forradalom hosszú távon rossz üzlet lenne. Inkább azt jelenti, hogy a növekedés lehet maraton – csak közben időnként frissíteni és nyújtani kell.

Minél tovább nézzük, annál kevésbé rózsás

Ha csak a NASDAQ 100 indexre vagy a Magnificent Sevenre nézünk, valóban minden csodálatosnak tűnik. De ha kijjebb zoomolunk, már árnyaltabb a kép, több, AI-érintett nagyvállalat jelentős korrekción van túl:

• PayPal – jelentős mínusz több éves távlatban
• Adobe – komoly visszaesés a csúcsokhoz képest
• Oracle – fokozódó versenyhelyzetben

A kérdés nem az, hogy lesz-e korrekció az AI-hoz kapcsolódó vállalatok szektorában, hanem az, hogy milyen mértékű és milyen széles körű lesz.

     2. A béke mint befektetési kockázat

Elsőre furcsán hangzik, de a béke is jelenthet piaci kockázatot.

Az elmúlt időszakban látványosan jól teljesítettek a védelmi ipar vállalatai és az arany. Utóbbinak az árfolyama kifejezetten akkor erősödik, amikor nő a globális bizonytalanság, inflációs félelmek jelennek meg, gyengül a dollár és geopolitikai konfliktusok eszkalálódnak.

De mi történik, ha a narratíva megfordul? Ha a piac hirtelen tartós békét áraz, csökkenő inflációt vár, és stabilabb gazdasági kilátásokkal számol? Akkor ezek az eszközök könnyen háttérbe szorulhatnak!

A közelmúltban már láthattunk erre példát: amikor a béketárgyalásokról szóló hírek felerősödtek, az arany árfolyama érezhetően reagált (beszakadt) – néha már puszta hírmorzsákra is.

     3. Infláció – a kockázat, amit nem lehet visszaszuszakolni a dobozba

2022 óta van egy tényező, amelyet a piac egyszerűen nem tud maga mögött hagyni: az infláció.

Magyarországon ezt különösen erősen éreztük, de globálisan is voltak gondok, az Egyesült Államokban 40 éve nem látott inflációs szintek jelentek meg, a kötvény- és részvénypiac egyszerre szenvedett.

A jegybankok számára az infláció kordában tartása kulcskérdés. A konszenzus szerint a 2% körüli infláció tekinthető egészségesnek. Amikor ettől tartósan eltérünk, az átrendezi az eszközárakat:

• megemeli a kamatszinteket,
• nyomás alá helyezi a kötvénypiacot,
• és a részvénypiaci értékeltségeket is újraárazza.

Nem véletlen, hogy a 2026-ra vonatkozó elemzői és alapkezelői kockázati listák élén ismét az infláció – illetve a stagfláció – szerepel.

Mi táplálhat újra egy inflációs hullámot?

A deglobalizáció, az ellátási láncok sérülékenysége és a geopolitikai feszültségek továbbra is jelen vannak.

Kockázati tényezők lehetnek például:

• Chiphiány, félvezető-ellátási problémák
• Ritkaföldfémek körüli geopolitikai feszültségek
• AI-hoz kapcsolódó eszközigény robbanásszerű növekedése
• Egy esetleges Kína–Tajvan konfliktus

Egy ilyen forgatókönyv nemcsak regionális probléma lenne, hanem globális inflációs sokk. A Covid alatti ellátási zavarok már megmutatták, milyen gyorsan indulhat el egy gazdasági lavina.

Az infláció tehát nem pusztán statisztikai adat. Hanem egy olyan láncreakció, amely évekig ható következményeket indíthat el.

     4. Már megint a forint…

A globális kockázatok mellett számunkra kiemelten fontos tényező a forint árfolyamának alakulása is.

Április 12-én országgyűlési választások lesznek Magyarországon. Bizonyos mintázatok már ismertek, tekintve hogy 16 éve figyelünk egy töretlen trendet… Ugyanakkor egy esetleges kormányváltás:

• új gazdaságpolitikai irányokat,
• új költségvetési prioritásokat,
• új nemzetközi kapcsolatokat

hozhatna, ami bár hangozhatna jól is, a piac szemszögéből nem feltétlen az. Sokkal valószínűbb, hogy az esetleges változások rövid távon bizonytalanságot okozhatnak.

A forinttal kapcsolatban ami nagy bizonyossággal elmondható, hogy nem bizonyos vele kapcsolatban semmi. Az árfolyam reakciója akár gyors és erőteljes is lehet. 

A probléma nem önmagában az erős vagy gyenge forint. A valódi kockázat vele kapcsolatban a kiszámíthatatlanság.

     5. Ejnye, Japán!

Japán GDP-arányos államadóssága meghaladja a 200%-ot – ez a fejlett világban az egyik legmagasabb szint. Önmagában a magas adósság nem új történet, Japán hosszú ideig rendkívül alacsony, gyakorlatilag nulla közeli kamatok mellett finanszírozta magát.

A fordulópont akkorra várható, amikor:

• a hosszú lejáratú állampapírok hozamai érdemben emelkednek,
• a korábban olcsó adósságot magasabb kamaton kell megújítani,
• a kamatkiadások elkezdik érdemben terhelni a költségvetést.

Egy 30 éves japán állampapír esetében már jelentős kamatprémiumot kér a piac. Ez azt jelzi, hogy a befektetők magasabb inflációs környezetre számítanak, kockázati felárat áraznak és már kevésbé tekintik magától értetődően stabilnak a helyzetet.

Becsületbeli ügy?

Japán adósságának jelentős részét hazai befektetők finanszírozták. De mi történik, ha a japán megtakarítók jobb alternatívát látnak máshol vagy meginog a bizalom az államadósság fenntarthatóságában?

Ha kevesebb a kereslet az állampapírok iránt, az állam csak magasabb kamattal tud forrást bevonni. Ez pedig egy önmagát erősítő spirált indíthat el. És mivel Japán mivel fejlett világgazdaság egyik oszlopa, ezért senki nem független tőle. Ha ott meginog a bizalom a kötvénypiac iránt, a befektetők elkezdenek fészkelődni.

És akkor miben lehet bízni?

Ha végignézzük az eddigieket:

• Túlzott technológiai  elvárások
• Inflációs kockázatok
• Geopolitikai feszültségek
• Devizaingadozás
• Államadósság-problémák

jogosan merül fel a kérdés: Van-e egyáltalán biztos terület?

Kategorikus bizonyosság nincs.

Az elmúlt évtized egy részében szinte bármit lehetett venni, csökkenő kamatok, emelkedő kötvényárfolyamok, széles körű részvénypiaci ralik tették boldog, elégedett emberekké a befektetőket.

Ma viszont egy sokkal széttöredezettebb világot látunk, az egyes országok teljesítménye erősen eltér, indexeken belül nagy a különbség, és egy szektoron belül is drasztikus lehet a szórás.

Tehát:

Nem minden AI-cég nyertes.

Nem minden kötvény biztonságos.

Nem minden deviza kiszámítható.

A konklúzió: stratégia impulzusvásárlás/befektetés helyett

Ebben a környezetben három dolog erősödik fel:

1. Tudatos diverzifikáció

Nem narratívákba, hanem forgatókönyvekbe érdemes gondolkodni.

2. Rugalmas, de nem kapkodó stratégia

Nem extrém aktív kereskedésre van szükség, hanem olyan keretrendszerre, amely képes alkalmazkodni.

3. Tényalapú döntések

Impulzus helyett adatok. Félelem vagy eufória helyett valószínűségek.

A valódi versenyelőny ma nem az, hogy eltaláljuk a következő tuti sztorit. Hanem az, hogy úgy építünk portfóliót, hogy többféle jövőben is életképes maradjon.

Összefoglalva

A mai környezetben nem az a kérdés, melyik eszköz lesz a következő nyertes, hanem hogy portfóliója mennyire bír ki többféle jövőképet. Ha szeretné tudatosan felkészíteni befektetéseit a közelgő piaci kockázatokra, vegye fel velünk a kapcsolatot! Szakértőink segítenek stabil, adatvezérelt stratégiát kialakítani a bizonytalan időkben is.