Háborúk árnyékában: mit tehet a befektető?

Érezte már úgy, hogy fogalma sincs mi lesz? Nem csoda.  Napi egy hír elolvasása is elég ahhoz, hogy a világ egyre bizonytalanabb helynek tűnjön. Állandóak a katonai konfliktusok, rémisztőek a politikai szereplők, minden elemző más eszkalációs forgatókönyvvel kísért… Ha a paplan alá bújást és az űrutazást már elvetette, jó hírünk van: befektetőként még ilyen környezetben is lehet jó döntéseket hozni.

Történelmi minták

A háborúk sajnos nem számítanak újdonságnak az emberiség történetében. De legalább példával szolgálnak. Amikor a jövő bizonytalannak tűnik, akkor érdemes visszanyúlni a múlt tapasztalataihoz, és megnézni, hogyan reagáltak a piacok korábbi konfliktusokra, és milyen mintázatok ismétlődnek újra és újra.

A háborúk gazdasági forgatókönyve

Nincs új a nap alatt. Történelmi példák alapján a háborúk gazdasági szempontból általában hasonló módon zajlanak le. 

A háborúban résztvevő országokban:

• Megugrik az infláció, mely nagyrészt a megnövekedett állami költekezésből fakad
• Állami hitelfelvétellel és háborús kötvénykibocsátásokkal próbálják a konfliktus finanszírozását megoldani
• Gazdasági egyensúlytalanság következik, hiszen a hadikiadások tovább nőnek, más területek rovására
• A devizagyengülés általában lenullázza a kötvényeken elért nominális hozamot
• Eredmény a befektetői kockázatok növekedése, szélsőséges esetben akár a teljes piacbezáródás

A történelem számos példát kínál erre a napóleoni háborúktól kezdve az első és második világháborún át egészen a napjainkban zajló konfliktusokig.

Háborúban még győzni sem jó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még a háborúból győztesként kikerülők is komoly gazdasági árat fizetnek: ott is magas az infláció, jelentős a deviza-leértékelődés és a fiskális feszültségek.

A vesztes oldalon pedig gyakran megjelenik a hiperinfláció és a teljes gazdasági összeomlás – elég csak a weimari Németországra vagy a magyar pengő történetére gondolni. 

Ezek az időszakok befektetői szempontból kifejezetten kockázatosak, sok esetben egyszerűen kiárazódnak az adott ország eszközei a piacról.

Dominóhatás

A modern világ egyik legnagyobb különbsége a múlt századokhoz képest a globalizáció. A gazdaságok szorosan összekapcsolódtak, így:

• egy regionális konfliktus is globális inflációs hullámot indíthat el
• az ellátási láncok sérülése világszintű hatásokat okozhat
• a következmények sokszor késleltetve, évekkel később csapódnak le 

Kötvények – de melyik kötvények?

Háborúk és súlyos válságok idején a háborúzó országok kötvényei szinte kivétel nélkül rosszul teljesítenek és biztos veszteséget jelentenek.

Viszont ha tágabb kontextusban vizsgáljuk a piacokat, a kép már sokkal árnyaltabb.

Például most, az orosz–ukrán háború idején:

• az orosz és ukrán kötvények befektethetetlenné váltak
• ezzel párhuzamosan viszont a világ más részein csökkenni kezdtek a kamatok
• Európában – a háború közvetlen szomszédságában – is jelentős kamatcsökkentések indultak el

Tehát a jegybankok mozgástere és hatása sokszor erősebb, mint maga a geopolitikai konfliktus. A világgazdaság nem áll meg attól, hogy egy régióban háború zajlik.

Befektetőként érdemes nagyon óvatosnak lenni minden olyan kötvénnyel, amely közvetlenül háborúzó államhoz kötődik. Ezek inkább spekulációk, mint befektetések.

Részvények – de mikor?

A részvénypiacok viselkedése háborús időszakban még ennél is összetettebb. Itt már a háborúzó országok esetében sem beszélhetünk egyértelműen rossz teljesítményről.

Történelmi példák alapján:

• rövid távon gyakori a pánikszerű esés
• középtávon viszont sok esetben helyreállás, sőt emelkedés következik
• a legnagyobb kockázat itt is a deviza gyengülés és az infláció, ami a reálhozamot csökkenti

A második világháború alatt például a részvénypiacok 1939–42 között jelentősen estek, 1942-től viszont erőteljes emelkedés indult. Az infláció ugyanakkor sok nyereséget megevett. De a tőzsdék nem álltak le, a gazdaság – minden nehézség ellenére – ment tovább.

Amerika mindig megússza

Az elmúlt 75 év konfliktusai során (Korea, Vietnám, Öböl-háború, Irak, Afganisztán, Krím), az amerikai részvénypiac jellemzően 500 napos távon nulla körül vagy pluszban zárt, mintha a háborúk meg sem rengették volna.

Ez részben annak köszönhető, hogy az USA:

• nem a saját területén háborúzik
• gazdasági és katonai fölénye megmarad
• a belső gazdaság, termelés és innováció zavartalanul működik

Európa (többi része) most pont megúszta?

Sok befektető számára meglepő lehet, de az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta:

• a német DAX index közel megduplázódott
• a BUX szintén kilőtt
• a lengyel részvénypiac kiemelkedően teljesített
• több régiós piac is erős emelkedést mutatott

Volt természetesen pánik és visszaesés, de ezek inkább az inflációs sokkhoz, nem közvetlenül a háborúhoz kapcsolódtak. A piacok idővel elkezdték:

• árazni a konfliktus végét
• árazni az alacsonyabb kamatkörnyezetet
• és árazni a védelmi, infrastrukturális kiadások gazdaságélénkítő hatását

Az így mozgó tőke nemcsak a hadiiparban jelenik meg, hanem a gazdaság számos más területére is átszivárog, és befektetői szemmel sokszor pozitív hatású lehet.

Összefoglalva: tragikus és elkeserítő, de van, akinek megéri háborúzni. Viszont a teljes kép értelmezhető úgy is, hogy aki higgadt, annak a háborúk idején is van miben stabilitást találni.

Arany – old and gold

Az arany történelmileg tipikus biztonsági eszköznek számít háborús és geopolitikai feszültségek idején. Nem azért, mert látványos hozamot termel, hanem mert képes megőrizni a vagyon értékét akkor is, amikor más eszközök nem tudják.

A múlt tanulságai alapján:

• háborúk idején az arany jellemzően értéktartó
• viszont sokszor nehézkes vagy korlátozott a kereskedése
• és nem likvid menekülőeszköz, inkább „kivárós” befektetés
• a hozam gyakran a konfliktusok utáni időszakban realizálódik

“Az aranyat nem lehet megenni” – valóban nem alkalmas napi megélhetésre, ha menekülni kell, haszontalanabb, mint egy kiló kenyér, viszont hosszabb távon bebiztosíthatja az ebbe rakott vagyon vásárlóerejét.

Régi megoldásnak tűnik, de most is működik

Ha a közelmúlt történelmét nézzük, az arany most sem okozott meglepetést. Az iráni forradalmat, az iraki háborút, a 9/11-et és a közel-keleti konfliktusokat is erőteljes aranyár-emelkedések követte.

(Azért senki ne feledkezzen meg róla: békés, erős gazdasági konjunktúra idején és alacsony inflációs környezetben az arany gyakran oldalaz, vagy akár veszít az értékéből. Nem fizet osztalékot, nem termel bérleti díjat – ezért nem univerzális befektetés, hanem kifejezetten helyzetfüggő eszköz.)

Kötvény–részvény–arany: mi legyen a startégia?

Ha együtt nézzük a három fő eszközosztályt, nagy vonalakban ez rajzolódik ki:

• háborúzó országok kötvényei: jellemzően kerülendők
• globális részvénypiacok: vegyes, de sokszor meglepően ellenállók
• arany: értékmegőrző, válságérzékeny, ciklikusan működő menedék

A kulcskérdés azonban nem az, hogy melyik a jó eszköz, hanem az, hogy milyen világszemlélettel és időtávval gondolkodik a befektető. Hiszen ugyanazokat a híreket olvassuk, mégis teljesen másként értelmezhetjük a történéseket:

• fokozódó globális káoszként
• kezelhető, regionális konfliktusokként
• vagy lehetőségként a zavarosban halászásra

Ez a különbség pedig befektetési stratégiákban csapódik le.

Összefoglaló

Ha szeretné érteni, hogyan lehet eligazodni egy geopolitikailag feszült világban befektetőként, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Szakértőink segítenek olyan személyre szabott befektetési stratégiát kialakítani, amely a bizonytalanságok közepette is stabilitást és kiszámíthatóságot ad.