A kötvények alapvető szerepe a befektetési portfólióban, hogy csökkentsék a kockázatot és stabilizálják a teljesítményt.Ennek ellenére 2025-ben a befektetők jelentős része inkább más eszközosztályok, különösen a részvények felé fordul. Ezt a trendet főként a PMÁP kamatának drasztikus visszaesése és az ebből fakadó kiábrándulás hajtja, amely az állampapírok egész eszközosztályára rányomta bélyegét. Összegyűjtöttünk 10 érvet, amelyek segíthetnek mérlegelni, miért érdemes továbbra is az állampapírok tartása mellett dönteni.
Bár sokan szabadulni akarnak az állampapíroktól, mert úgy érzik, más befektetési lehetőségek jobb hozammal kecsegtetnek, érdemes a döntést körültekintően mérlegelni. Az állampapírok ugyanis számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek hosszú távon értékesek lehetnek a befektetők számára.
Nem reprezentatív kutatásunk válaszadóinak 69%-a részvényeket preferálja, míg csupán 9%-uk tartja jó befektetésnek az állampapírokat. Ráadásul 45% teljesen elzárkózik az állampapírvásárlástól. A Prémium állampapírtulajdonosok körében is jelentős eladási szándék mutatkozik: 86% inkább megválna befektetésétől, míg csak 14% tartaná meg. Az eladott állampapírokból felszabaduló tőkét sokan részvényekbe, ingatlanba vagy devizás eszközökbe irányítanák.
Miért lehetnek a kötvények továbbra is fontosak egy jól összeállított portfólióban?
A befektetések során az egyik legfontosabb tényező a kockázatok kezelése, amelyhez hatékony stratégiát érdemes kidolgozni. A diverzifikáció az egyik leghatékonyabb kockázatkezelési módszer.
A kötvénypiac gyakran ellentétes irányban mozog a részvénypiaccal: amikor a részvénypiac zuhan, a kötvények jellemzően tartják az értéküket, vagy akár emelkedhetnek is, ahogy az 2008 után is történt. Ráadásul a kötvények volatilitása is alacsonyabb, így míg a részvénypiac akár 40%-os visszaeséseket is produkálhat, a kötvénypiac általában csupán 5-10%-os csökkenést mutat.
Bár rendkívüli helyzetek – például a 2022-es piaci pánik – kivételt képezhetnek, a kötvények és részvények ellentétes mozgása általában segít kiegyenlíteni a portfólió teljesítményét, így stabilabb befektetést biztosít kritikus piaci helyzetekben is. A két eszköztípus jól kiegészíti egymást.
Ezenkívül a kötvények praktikus megoldást nyújtanak váratlan magánéleti helyzetekre is, amikor rövid határidővel van szükség nagyobb összeg felszabadítására. Mivel a kötvények értékvesztésre kevésbé hajlamosak, kisebb az esély arra, hogy jelentős veszteséggel kelljen eladni őket.
Összefoglalva: ha beüt a baj, a kötvények ott vannak, hogy stabil alapot nyújtsanak.
Állampapírból lehet részvényt vásárolni. Furcsán hangzik, de igaz. Amikor a részvények bezuhannak, nem pánikolni kell, hanem vásárolni. De miből vásároljon a befektető, amikor minden mélyrepülésben van? Hát a kötvényekben tartott tartalékból!
A szofisztikált reallokációs stratégia lényege, hogy akár évente átrendezzük a portfóliót: ha a részvénypiac esik, a kötvényekből átcsoportosítunk pénzt részvényekbe, így kihasználva az alacsony árakat. Ez a megközelítés hosszú távon javíthatja a portfólió teljesítményét, és a stratégia fordított irányban is működhet.
A dinamikus reallokáció kulcsfontosságú a befektetési portfóliók kezelésében. A kötvényeket és részvényeket nem érdemes évtizedekig változatlan arányban tartani, mivel az idők során eltolódhatnak az arányok, például a 60-40%portfólióból 70-30% lehet, ami növeli a kockázatot. A rendszeres portfólió-átrendezés segít fenntartani az egyensúlyt és mérsékelni a kockázatokat. Azok számára, akik nem értenek hozzá, az alapkezelők, privátbankárok vagy vegyes alapok elvégzik ezt a munkát, folyamatosan optimalizálva a portfólió összetételét.
Az állampapírok mellett szól a reálhozam lehetősége, ami akkor jön létre, ha a kamat meghaladja az inflációt.
A Prémium Állampapírok korábban csak minimális, 0,25%-os felülteljesítést mutattak az inflációval szemben, mégis népszerűek voltak a befektetők körében. A 18% annyira magasnak tűnt, hogy sokan elfelejtették, a boltban a kosarukban hány százalékkal kerülnek többe a dolgok. Most a fix állampapírok körülbelül 3%-kal, míg a hosszú távú dolláros állampapírok akár 5%-kal is meghaladják az inflációt, mégis sok befektető kiábrándult, és eladni kívánja azokat.
Állampapírral reálhozam realizálásához opportunista szemlélet szükséges. A befektetőnek figyelnie kell a piaci mozgásokat és tudatosan választania kell a kötvényeket. A legjobb időszak a reálhozamra az inflációcsökkenés ideje – ami az elmúlt másfél-két évben volt jellemző.
Az állampapírok egyik fő előnye a tervezhetőség és kiszámíthatóság. Azok számára ideális, akik nem szeretik a bizonytalanságot és egyáltalán nem akarnak spekulálni a részvénypiacon. A kötvénybefektetők pontosan tudhatják, milyen hozamra számíthatnak, ami megkönnyíti a pénzügyi tervezést.
Különösen a rövid lejáratú, fix kamatozású állampapírok ideálisak azoknak, akik számára a biztonság és a tervezhetőség kiemelt fontosságú szempont.
A kedvező ügyintézési feltételek is hozzájárulnak az állampapírok népszerűségéhez, hiszen az állampapír-vásárlás díjmentes, kiszámítható, adómentes, valamint gyors, egyszerű és kényelmes folyamat.
Az ügyintézés rendkívül gördülékeny: mindössze körülbelül 15 perc szükséges a számlanyitáshoz és a pénz utalásához.
A részvénypiacon több tízezer lehetőség közül kell válogatni, míg az Államkincstár oldalán csupán hat állampapír érhető el. Bár ezek közül sem mindig könnyű választani, mégis jóval egyszerűbb, mint a részvények sokaságában eligazodni.
Egyes bankok és a Magyar Államkincstár biztosítják az automatikusan rendszeres időközönkénti vásárlást (például havonta egy bizonyos összeget).
A Webkincstár főként rövidebb (1-3 éves) lejáratú papírokat kínál, míg a másodpiacon hosszabb (5-10-20 éves) futamidejű állampapírok is elérhetők. Az intézményi befektetők általában hosszabb, míg a lakossági befektetők rövidebb lejáratú papírokat preferálnak, amihez az Államkincstár igazítja kínálatát.
Hosszú távú, 20-30 éves állampapírok jelenleg nem elérhetők a Webkincstárban, ami hátrány lehet a tudatos, hosszú távú tervezésben.
Sokan például osztrák, német, vagy lengyel állampapírok felé fordulnak, mivel ezek mögött olyan országok állnak, amelyek iránt nagyobb bizalommal viseltetnek.
Az ilyen megoldások lehetőséget adnak a kockázatok diverzifikálására úgy, hogy közben a befektetők továbbra is az állampapírok által nyújtott biztonságos eszközosztályban maradnak.
Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a magas hozamok nem állandóak, hanem csupán egy átmeneti helyzet eredményei. Ahogyan a reálhozam, úgy a kedvező kamatozás is a piaci viszonyoktól függően változhat, és hosszú távon nem garantált.
Az állampapírok árfolyama érzékeny az alapkamat változásaira. Az amerikai állampapírokon bemutatva a példát:
Ez azt jelenti, hogy az állampapírok nem csak a fix kamatot hozzák, hanem árfolyamváltozással is képesek kompenzálni más befektetési eszközök teljesítményét. Egy évben a 4,5%-os kamat mellé akár 22%-os árfolyamnyereség is járulhat, ami lényegesen meghaladhatja az eredeti kamatot.
A befektetőknek ezért körültekintően kell mérlegelniük az állampapírok hozamát, figyelembe véve a piaci trendeket és a kamatszintek változékonyságát.
A bátrabbak vállalati kötvényekbe is fektetnek, de alapvetően mindenki alkalmaz valamilyen kötvény-stratégiát, hiszen az állampapírok segítenek likvid tartalékot képezni, miközben megőrzik a pénz értékét.
Milyen „modellportfóliók” léteznek?
A portfóliók összeállításánál több ismert befektetési stratégia teljesítményét tesztelték az elmúlt évtizedek, sőt, akár évszázadok adatai alapján. A modellportfóliókban, vagyis az ismert és jól teljesítő befektetők portfólióiban is jelentős szerepet kapnak a kötvények.
A legismertebb ezek közül a 60-40-es portfólió (60% részvény, 40% kötvény), amely évtizedek óta népszerű, és teljesítményét hosszú távon vizsgálták. Hasonlóan ismert példák közé tartozik Ray Dalio „All Season” portfóliója (55% kötvény) és a permanens portfólió, amely 50%-nyi kötvényt tartalmaz (25+25% közép és rövid táv). Ezek a stratégiák iránymutatást nyújtanak a kockázatok és a hozamok kiegyensúlyozásában, valamint segítenek a befektetési döntések meghozatalában.
A Totalstock az egyetlen olyan ismert és sikeres mintaportfólió, amely 100%-ban részvényekre épít. Viszont bár a Totalstock hosszú távon magasabb hozamot érhet el, rövidebb időtávokon – például 5-8 év alatt – jelentős kockázatot hordoz, és a befektetők türelmét próbára teheti, különösen visszaesések idején, mint például 2022-2024 között.
Az olyan szélsőséges portfóliók, mint a 100% részvény vagy 100% kötvény, hosszú távú potenciált rejtenek, de nagy a kockázatuk, és hosszabb stagnáló időszakokba is beragadhatnak.
Minél szűkebb fókuszú, például technológiai részvényekre vagy egyetlen cégre épül egy portfólió, annál inkább a szerencsejátékhoz hasonlítható: alacsony a valószínűsége a sikernek, de ha bejön, az eredmény kimagasló lehet.
Kinek melyik állampapír való?
Az állampapír-választás függ az életkortól és az élethelyzettől. Az idősebb vagy kockázatkerülőbb befektetők gyakrabban választanak biztonságosabb befektetési formákat, mint az állampapírok.
Az Államkincstár maga is készített útmutatót, amely az élethelyzet alapján ajánl különböző állampapír-típusokat. Ez a megközelítés hasonló a likviditási igényekhez – például ingatlanvásárlás előtt más befektetési stratégiát célszerű követni.
Bár az útmutató rendelkezésre áll, kérdéses, hogy a befektetők ténylegesen mennyire veszik figyelembe ezeket a javaslatokat.
Az ÁKK 2023 novembere és 2024 januárja között 5000 ügyfelet kérdezett meg arról, hogy mi a legfontosabb számukra az állampapírban. Az eredmények szerint a legfontosabb szempont az aktuális kamatszint (hozam),amely közel 50%-os súllyal szerepelt a válaszokban, bár ennek fontossága csökkenő tendenciát mutat.
A válaszok alapján az állampapír vonzereje több tényezőn múlik, amelyek közül a hozam, a rugalmasság és az alacsony költségek kiemelten fontosak. Ezeket figyelembe véve érdemes megfontolni, hogy az állampapírok továbbra is megfelelnek-e a befektetők elvárásainak.
Óvatosan, diverzifikálva, hosszú távon
A részvények általában jobban teljesítenek, mint a kötvények, különösen hosszú távon: tízéves időtávon az amerikai részvénypiac az esetek 83%-ában felülmúlja a kötvénypiacot. Azonban a maradék 17% – amikor a kötvények jobban teljesítenek – nem elhanyagolható. Rövidebb, egyéves időtávon ez az arány 66%-ban kedvez a részvényeknek, de 33%-ban még mindig a kötvények teljesítenek jobban.
Ez a helyzet rávilágít a diverzifikáció fontosságára: nemcsak a valószínűleg kedvező forgatókönyvekre kell készülni, hanem a lehetséges rosszabb kimenetelekre is. Hosszú távon, például tíz év alatt, nehéz utólag korrigálni egy rosszul megválasztott stratégiát, ezért előre meg kell fontolni az ilyen kockázatokat. Végső soron a „legrosszabbra való felkészülés” szemlélete segít minimalizálni az esetleges negatív hatásokat a befektetések során.
A Pénz beszél című podcast adásunkban a kötvények megtartása mellett szóló érveket privát bankáraink alaposabban is áttekintették, elsősorban a diverzifikáció fontosságára és modellportfólióktanulságaira koncentrálva.
A felvétel meghallgatásához kattintson ide: