Ritkán van olyan befektetési szempontból fontos esemény, amelyre előre fel lehet készülni. A magyar országgyűlési választás viszont ilyen. Nem jósolni kell, hanem időben úgy alakítani a portfóliót, hogy bármelyik forgatókönyvet kibírja.
Részvénypiaci tapasztalatok 30 év távlatából
A választások sok szempontból hasonlítanak a válságokhoz: bizonytalanságot teremtenek, és a piacok a bizonytalanságot általában nem szeretik.
Az elmúlt 30 évben 7 országgyűlési választás volt hazánkban, ebből 5 alkalommal Fidesz-, 2 alkalommal szocialista győzelem született. Eltérően reagált az egyik, illetve másik oldal győzelmére a piac, de ha összesítve nézzük az elmúlt három évtized eredményeit, akkor is kirajzolódik egy mintázat a BUX teljesítményében:
- A választási évek átlagos BUX-hozama: –2,3%.
- Nem választási években az átlagos hozam: +27,5%.
Tehát míg a nyugodtabb években elég jó teljesítmény volt jellemző, a választási évek inkább visszafogott vagy negatív eredményt hoztak.
Pénzosztás – mintha nem lenne holnap…
Ha politikailag korrekten akarunk fogalmazni, a fejlett gazdaságokban is megfigyelhető jelenség, hogy választási években a kormányok hajlamosak lazább fiskális politikát folytatni (osztogatni). Ennek tipikus következménye:
- növekvő költségvetési hiány,
- inflációs nyomás,
- a befektetői bizalom átmeneti gyengülése.
Amikor a politikai kommunikáció jelentős költekezést vagy gazdasági beavatkozást ígér, a befektetők mérlegelni kezdenek, ki fizeti majd meg az ígéretek árát, nőhetnek-e az adók és csökkenhet-e a vállalati profitabilitás.
A bizonytalanság hatására a tőke kivár, ami nyomást gyakorol az árfolyamokra.
Hogy lesz ebből stratégia?
Adódik tehát a kérdés: indokolt-e választási évben mérsékelni a hazai részvénypiaci kitettséget, és csak a következő ciklus nyugodtabb időszakában visszatérni? A válasz jóval összetettebb annál, mint elsőre gondolnánk.
A múltbeli adatok előjelezhetik, de nem garantálják a jövőbeli eredményeket. A piaci mozgásokat mindig számos egyéb tényező is befolyásolja – globális kamatkörnyezet, nemzetközi hangulat, geopolitikai események.
Ezért egy választási évben különösen felértékelődik:
- a diverzifikáció (nem csak hazai eszközök tartása),
- a tudatos kockázatkezelés,
- az érzelmi döntések elkerülése,
- valamint az előre megtervezett befektetési stratégia.
Csúnya rossz populizmus?
Ha nem érzelmi alapon, akkor hogyan döntsön egy befektető? Hát valószínűségi alapon!
Nem az számít, ki mit ígér hangosan, hanem az, hogy az ígéretekből lesz-e rendszerszintű kockázat, romlik-e a költségvetési egyensúly, sérül-e a vállalati profitabilitás, vagy épp ellenkezőleg: nő-e a gazdasági aktivitás. A piac hideg és racionális. Ha nagy baj esélyét látja, csökkenti a kitettséget. Ha kedvező környezet körvonalazódik, visszatér.
A populizmus tehát önmagában nem jó vagy rossz – a kérdés inkább az, milyen gazdasági következményekkel jár.
Donald Trumpot például populista politikusként tartják számon, mégis sokszor pozitívan reagáltak rá a piacok, mert adócsökkentéseket vezetett be, deregulációs lépéseket tett és nyíltan az amerikai vállalatok versenyképességét hangsúlyozta – még ha logikai bukfencekkel is.
Magyarország pedig végképp arról híres, hogy „megolajozza” a választásokat egy kis ígérgetéssel és osztogatással:
- infrastruktúra-beruházások felgyorsítása – pl. kerékpárutak átadása többször
- adókedvezmények bevezetése – pl. az nyer, aki többet szül
- egyszeri juttatások – pl. krumpli
- nyugdíjkiegészítések, támogatások – pl. 14 hónap egy évben
A kérdés nem az, hogy történik-e költekezés, hanem az, hogy mennyire lesz fenntartható. Spoiler: valószínűleg nem lesz.
Mi történhet, ha marad a jelenlegi kormány?
Ebben az esetben több piaci mintázat is elképzelhető. Nem mindegy, hogy a kétharmados kormányzás folytatódik-e vagy kisebb arányú lesz a győzelem esetleg koalíciós kényszerben kell kormányozni.
Valószínűsíthető minden esetre, hogy…
1. A részvénypiacon:
- a kormányhoz közel álló vállalatok stabilizálódnak vagy rövid távon felértékelődnek
- eufórikus, rövid távú árfolyamreakció jön a „folytatódik minden” narratívára,
- és hosszabb távon a költségvetési pálya újraértékelődhet.
2. A forint árfolyama:
A korábbi két szocialista ciklusban az EUR/HUF árfolyam nagyjából hasonló szintről indult és zárt, még a 2008-as válság kilengései ellenére is. Az elmúlt 16 évben viszont – kisebb megszakításokkal – fokozatos leértékelődési trend rajzolódik ki.
Ez alapján sok piaci szereplő inkább a gyengülés fennmaradását tartja valószínűbbnek, mint egy tartós trendfordulót. Ugyanakkor a képlet mégsem ennyire egyszerű:
- a jegybank monetáris politikája kulcsfontosságú,
- a kamatkülönbözet meghatározó,
- az EU-források beáramlása erősítheti a devizát.
A kérdés az, hogy a kormány költekezési politikája és a jegybank kamatpolitikája egy irányba hat-e, vagy egymással ellentétesen mozognak.
Mi történhet kormányváltás esetén?
Azok a vállalatok, amelyek jelentős állami megrendelésekkel vagy szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek, érzékenyen reagálnának a jelenlegi ellenzék győzelmére és nőne az árfolyam-volatilitás.
Ezen túl két egyformán esélyes forgatókönyv képzelhető el:
1. Az optimista forgatókönyv
Egy reformorientált kormány pozitív spirált indíthat:
- EU-források gyors beáramlásával
- a korrupció visszaszorításával
- beruházási hullámmal
- gazdasági élénküléssel
- erősödő forinttal
- emelkedő részvénypiaccal
- és új tőzsdei sikertörténetekkel.
2. A pesszimista forgatókönyv
Egy tétovább, dönteni és kormányozni képtelen huza-vonával viszont elképzelhető egy negatív spirál is:
- elhúzódó kormányválsággal
- politikai káosszal
- tőkekivonással
- és jelentős árfolyamesésekkel.
Jósgömb híján hogyan védik pénzüket a magyarok?
A politikai jövőbe vetett bizalom egyik legpontosabb mércéje az, hogy a magyar háztartások mekkora részt helyeznek el megtakarításaikból külföldön:
- 2014: ~1388 milliárd Ft-ot
- 2018: ~1800 milliárd Ft-ot
- 2022: ~4500 milliárd Ft-ot
- 2026 (becslés): 7500–8000 milliárd Ft körüli összeget
Ez nagyjából hétszeres növekedés 12 év alatt.
Nem egyszerű „pénzkimenekítésről” van szó, mert időközben nőtt a vagyon, volt infláció, és változott a megtakarítási struktúra. Inkább arról árulkodik ez, hogy a növekvő vagyon egyre nagyobb részét helyezik el földrajzilag diverzifikáltan.
Választások előtt ez az érdeklődés rendszerint felerősödik – pártpreferenciától függetlenül.
Mire lehet alapozni, amikor minden bizonytalan?
Rövid távon a politika okozhat volatilitást. Hosszú távon azonban nem a választások, hanem a gazdasági ciklusok mozgatják a hozamokat (válságok, infláció, globális növekedés).
A nemzetközi tőkepiac döntő része Magyarországon kívül van, így a globális befektetések teljesítménye nem a hazai politikától függ.
A kérdés nem az, ki nyer, hanem az, hogy egy portfólió mennyire áll ellen bármelyik forgatókönyvnek. A földrajzi diverzifikáció ma már a tudatos kockázatkezelés szerves része kell legyen.
Összefoglalva
A választások kimenetele bizonytalan, de a portfólió felkészítése nem kell, hogy az legyen. Ha szeretné tudatosan úgy kialakítani befektetéseit, hogy bármelyik forgatókönyvet kibírják, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Szakértőink segítenek stabil, előre megtervezett stratégiát építeni a változó politikai környezetben.
Jogi nyilatkozat
A jelen blogbejegyzésben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetésre ösztönzésnek, ajánlattételre való felhívásnak vagy konkrét befektetési ajánlásnak. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek és általános oktatási célt szolgálnak. A befektetési döntések meghozatala mindig egyéni felelősség, amelyhez javasoljuk szakértő tanácsadó igénybevételét. Az InwestMentors Hungary Kft. mint befektetési közvetítő, függő ügynök működik, és a közölt információkért vagy azok alapján hozott döntésekért felelősséget nem vállal.
