A hazai hírek gyakran szélsőséges képet festenek a magyar gazdaságról – bizonyos forrásokból dübörgő növekedésről, máshonnan katasztrofális helyzetről hallani. Érdemes azonban megnézni, hogyan értékelik az országot azok, akik nagy tőkét mozgatnak: a nemzetközi befektetők.
Magyarország külső szemmel
Külföldről a magyar gazdaságot elsősorban régiós kontextusban vizsgálják. A nagy elemzőházak – többek között az OECD, IMF, Deutsche Bank, Capital Group – adatai alapján Magyarországot a közép-európai fejlődő piacok részeként értékelik.
A hazai politikai környezet, az itt élők fülébe szüntelenül harsogó propaganda vagy a mindennapi fogyasztói élmény nem befolyásolja őket – sokkal inkább a száraz, összehasonlítható makroadatok. Azt figyelik, a térségben hol kapnak stabil növekedést és kiszámítható kockázatot.
Magyarország jelenleg egyszerre tűnik kedvezőnek (az erős forintkereslet és az állampapír-vásárlások alapján) és kockázatosnak (EU-s vita, lassú növekedés, hírünk a világban).
Milyen adatokat, tényezőket kell számításba vegyen hazánkkal kapcsolatban egy nemzetközi befektető?
- Sok helyen elsők vagyunk, csak hátulról
- Növekedésben sereghajtók: A GDP-bővülés idén várhatóan 0,4–0,7% lesz itthon, miközben a régiós országok – Lengyelország, Csehország, Románia – 2–3% körüli növekedést érhetnek el. A gyenge teljesítményünk fő oka a tartós EU-s viták miatt elakadt forrásbeáramlás.
- Erős függés az uniós pénzektől: Az elmúlt másfél évtized növekedési üteme szinte teljesen együtt mozgott az EU-s támogatásokkal. Amikor érkeztek a források, gyorsult a gazdaság – amikor nem, megtorpant. Nincs jó viszonyunk az EU-val, tehát…
- Energiaárak kettős arca: lakossági oldalon Európa legkedvezőbb energiaárait fizetjük, erről kapjuk a levelet, hogy milyen sokat spóroltunk. Azonban ezt nem lehet büntetlenül megtenni: vállalati oldalon a régió legdrágábbjai a hazai energiaárak. Ez a versenyképességet gyengíti, és végül ugyanúgy a lakosságnál csapódik le, amikor visszaköszön az áruk és a szolgáltatások árában.
- Élelmiszerinflációban világelsők vagyunk: lennénk inkább a fociban! 2019 és 2025 között 89%-os volt a drágulás – ezzel Magyarország vezeti a nemzetközi listát.
- Államadósság: magas, egyre magasabb és nagyon drága finanszírozni
A külföldi befektetők a magyar államadósságot GDP-arányos szintje miatt továbbra is magasnak látják. Európai összevetésben ugyan még közepesnek számít, de a közép-európai régióhoz képest egyértelműen magas:
- Magyarország: 73,5% (2024 vége)
- Csehország: 43%
- Lengyelország: 55%
- Szlovákia: 59%
- Maastrichti kritérium: 60% alatt
A nemzetközi értékelések szerint az adósság stabil pályán mozog – ez finoman megfogalmazva annyit jelent, hogy nem romlik hirtelen, de nem is csökken.
A finanszírozási költség azonban jelentős: az éves kamatteher jelenleg kb. 2000 milliárd forint, ami a GDP 5–6%-a.
- Ingatlanpiaci különbségek: állami rásegítés vs. piaci alapú növekedés
Régiós összevetésben az ingatlanpiac is érdekes mintázatot mutat. Magyarországon az elmúlt évek áremelkedése volt a legdinamikusabb, többszöröse a lengyel vagy szlovák növekedésnek.
A valódi ok azonban nem a gazdaság erejében keresendő: míg más országokban az alacsony kamatkörnyezet hajtotta piaci alapon az árakat, nálunk elsősorban állami támogatások fűtötték az ingatlanpiacot.
Az egyik modellben mindenki a saját kockázatára és helyzetére reagál, a másikban viszont az állam pótolja ki a lakosság erejét — ami végső soron a költségvetés terheit növeli.
Így a támogatások és kamattámogatott hitelek rendszere más területekről vonja el a forrásokat, miközben a piaci önfenntartó képesség nem erősödik.
- Hitelminősítés és költségvetési kitettség
A hitelminősítők értékelése ebben a rendszerben különösen fontos, hiszen az ország külső megítélése közvetlenül befolyásolja, milyen kamaton jut finanszírozáshoz. A magasabb kockázati besorolás automatikusan magasabb kamatterheket jelent, ami újabb költségvetési elvonásokat tesz szükségessé.
Magyarország jelenleg a Fitch és az S&P szerint befektetésre ajánlott kategóriában van, de nem kiemelkedő pozícióban, míg a Moody’s már negatív kilátással sorol bennünket ugyanebbe a sávba. A hitelminősítők külön is figyelmeztetnek a választásokhoz kapcsolódó költekezési kockázatokra.
Sok a red flag – miért szeret minket mégis (valamennyire) a külföldi tőke?
Mert Magyarország megfizeti az árát, és így egyelőre megéri itt befektetni. A hazai állampapírhozamok messze a régió és az eurózóna szintje fölött járnak.
10 éves hozamok:
- Szlovákia: 3,4%
- Csehország: 4,6%
- Lengyelország: 5,3%
- Magyarország: 7,13%
- Eurózóna-átlag: 3,14%
A magyar állam így kamatfelárral csábítja a tőkét. Ha ehhez a befektetők még forinterősödést is kapnak (idén 5–6%), akkor euróban számolva 10% feletti hozamot is elérhetnek – ez fejlett piacon gyakorlatilag elképzelhetetlen.
Összefoglalva: Magyarország magas és gyorsan növekvő államadósság mellett is be tudja vonzani a külföldi befektetőket, de ezt nem gazdasági stabilitással vagy erős növekedéssel éri el – mint Lengyelország vagy Svájc –, hanem magas kamatfizetéssel.
Ez vonzóvá teszi az országot – de csak addig, amíg a hozamelőny fennmarad. Ha a kamatprémium csökken, a külföldi tőke rendkívül gyorsan képes továbbállni!
A finanszírozás ára
A magas kamatszintet végső soron a költségvetés fizeti meg. Az évi 2000 milliárd forintos kamatteher más területektől von el forrásokat – oktatástól, beruházásoktól, szociális kiadásoktól. Ezért tartósan ez a modell nem fenntartható, így hosszú távon önsorsrontó pályát jelent.
Hol helyezkedik el Magyarország a feltörekvő térségben?
A nemzetközi befektetők nem csak régiós, hanem globális összevetésben is vizsgálják, mennyire versenyképes egy ország.
Ami mellettünk szól (de ez jelenleg inkább hátrány):
- Erős kapcsolat Nyugat-Európával és a német iparral
Ez stabil piacot és beszállítói láncokat jelent. Ugyanakkor a német ipar gyengélkedése ma inkább kockázatot hordoz.
Hátrányok:
- Kedvezőtlen demográfia
Míg az ázsiai és latin-amerikai feltörekvő piacokra jellemző a fiatal népesség, Magyarországon tartósan öregedő a társadalom – ez csökkenti a növekedési potenciált. - Gyenge innovációs teljesítmény
Az elmúlt 10–20 évben kevés hazai technológiai vagy iparági áttörés történt.
A régió országai – különösen Lengyelország – jóval aktívabbak a szolgáltatás- és termékexport, az e-kereskedelem, a hadiipar vagy a modern gyártástechnológia terén. Míg máshol új szereplők és unikornisok születtek, Magyarországon inkább a régi nagyvállalatok nőttek tovább, és kevesebb új, innovatív vállalkozás indult el.
A hazai gazdaság továbbra is elsősorban alacsony hozzáadott értékű munkára épül. A kutatás-fejlesztés és az oktatás minősége sem képes kitermelni azt a szakemberréteget, amely egy tudásalapú, gyorsan növő technológiai ökoszisztémát működtetne.
A képesség meglenne, de nincs megfelelően becsatornázva — és ennek a hiánynak a következményeit ma már a számokban is látjuk.
Bizalom, félelmek és a valóság
A gazdaságpolitikai bizonytalanság, a gyakori adóváltozások és az állami beavatkozások miatt a lakosság körében visszatérő félelem, hogy az állam a jövőben közvetlenül is hozzányúlhat a megtakarításokhoz. De ennek a forgatókönyvnek rendkívül alacsony a valószínűsége; sokkal valósabbak és gyakoribbak azok az indirekt eszközök — adóemelések, extra terhek, támogatások megvágása vagy új díjak bevezetése — amelyek már most is érzékelhetők.
A befektetői bizalom erodálódását nem egy nagy, egyszeri lépés okozza, hanem sok apró szabályváltozás, amelyek összeadódva szűkítik a mozgásteret.
Amennyiben szeretné áttekinteni, hogyan érdemes ezekhez a piaci tényezőkhöz igazítani portfólióját, tanácsadóink készséggel állnak rendelkezésére.
Jogi nyilatkozat
A jelen blogbejegyzésben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetésre ösztönzésnek, ajánlattételre való felhívásnak vagy konkrét befektetési ajánlásnak. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek és általános oktatási célt szolgálnak. A befektetési döntések meghozatala mindig egyéni felelősség, amelyhez javasoljuk szakértő tanácsadó igénybevételét. Az InwestMentors Hungary Kft. mint befektetési közvetítő, függő ügynök működik, és a közölt információkért vagy azok alapján hozott döntésekért felelősséget nem vállal.
