Mibe fektessek 5 millió forintot 2024-ben?

Nemcsak azért releváns kérdés, hogy mit csináljunk – a példa kedvéért – 5 millió forinttal, mert 2024. eleje van, hanem azért is, mert amúgy is helyzet van.  Nemcsak a kötvénypiacon, amiről hosszú hónapok óta beszél a szakma, hanem nagyon úgy tűnik, hogy a részvénypiacok is szépen elkezdenek kikapaszkodni a gödörből. Öveket becsatolni, jöhet a konjunktúra!

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen áttekintettük, milyen kérdéseket kell feltegyen magának egy befektető markában 5 millió forinttal 2024-ben.

A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:

 

Minden évben áttekintjük, hogy aktuálisan, a piac állapotához mérten hogyan éri meg befektetni 5 millió forintot. A fő szempontok nem változnak, amiket meg kell fontolnia a mindenkori befektetőnek, aki azt szeretné, hogy az aktuálisan rendelkezésére álló összeg a jövőben többet érjen, mint amikor félreteszi, pontosabban mondva, befekteti. A piac változik csak, és ahhoz mérten kell megfelelő stratégiát kialakítani.

Az Érthetően a befektetésről című könyv Hogyan találom meg az igazit? fejezetében sokkal részletesebben tárgyaljuk meg ezt a kérdést, mint amire egy podcastadás lehetőséget ad. Ha valaki az elméletet egyszer el tudja sajátítani, akkor mindig tudni fogja, hogy mi alapján kell megfogalmazza a saját igényeit, hogyan tud arra megoldásokat építeni és az egészet hogyan tudja stratégiába önteni.

2023-ra mit mondtak az előrejelzések és mi valósult meg belőle?

1. Borúra derű

Tavaly említettük, hogy amikor a CNBC amerikai tévéműsorban az elmúlt 15-ben bármikor elhangzott az, hogy piaci krach zajlik éppen, akkor az esetek 100%-ában egy éven belül 40%-os átlaghozam következett. Ez 2023-ban egyetlen területen jött be, a technológiai piacon, a NASDAQ 100 (ami egy kompozit index, ami a világ legnagyobb technológiai vállalatait is tartalmazza), plusz 44%-ban végzett.

Ugyan markánsan ez csak itt jött be, ez a növekedés hozott magával azért egy hullámot és megemelt más hajókat is, vagyis megszépített más mutatókat. Az S&P 500 tőzsdeindex 2023-ban 18%-os pluszban végzett, köszönhetően a technológiai részvényeknek, összességében az MSCI World Index pedig, vagyis az egész világgazdaságot lefedő index is plusz 16%-on zárt.

Ergo továbbra is igaz, hogy válsághangulatnál továbbra is érdemes emelni a tétet, és nem visszavonulót fújni!

2. Nem maradnak örökké magasan a kamatok

Ez annyiban valósult meg eddig, hogy belengették a kamatcsökkentés lehetőségét. Tehát a FED részéről már a szigorú kamatpolitika enyhülőre fordult, és ezt az EKB, vagyis az Európai Központi Bank is követni fogja. Ergo tényleg nem fognak magasan maradni a kamatok, ez továbbra is tartható. Hogy milyen ütemben csökkennek, az nemsokára kiderül.

Milyen helyzetből indul a befektető 2024-ben?

1. Fair árak vannak a piacon

Miben más 2024, mint 2023 vagy 2022 befektetői szempontból? A legtöbb dologban azonos, de van pár, ami mégis különbséget tesz ’24 és a korábbi évek között. Az egyik ilyen, ami meghatározza a kiindulási pontot, az az, hogy jelenleg nagyon jó kötvény- és részvényfronton is a kiindulási helyzet, egyik sincs még az egekben.

A kötvénypiacon is vannak érdemi hozamok, nem az van, mint pár évvel ezelőtt, hogy 0% körüli kamatokat látni. Jók az árak, fair árak vannak a piacon, sehol nincsenek szélsőséges helyzetek, mert nem vagyunk se egy válság mélypontján, se egy konjunktúra tetején, valószínűleg inkább egy konjunktúrának elején lehetünk.

2. Semmilyen lehetőséget nem kell elvetni

Igazából az első pontból következik a második, vagyis hogy bátran lehet választani a befektetések között, nincs sarokba szorítva a befektető, mert nem kell lemondani szinte semmiről vagy kiszelektálni semmit a lehetőségek közül. Minden téren vannak jó ajánlatok, főleg azok számára, akik hosszabb távon tudnak gondolkodni.

Az egyetlen terület, amin kis túlértékeltség tapasztalható, az a technológiai piac, ott is szűkebben 6-7 nagy technológiai vállalat. De alapvetően minden más területen Európában és az USA-ban is a technológiai részvények kivételével minden reális árfolyamon van. Sőt, a fejlődő piacok, India vagy főként Kína még elég olcsók is ahhoz képest, mekkora növekedés előtt állnak.

Pár alapvető kérdést, amit inden esetben föl kell tenni magunknak, ha bármekkora összeget be szeretnénk fektetni

1. Milyen időtávban gondolkodom?

Nagyon fontos tudni a megfelelő befektetéstípus kiválasztásához, hogy rövid-, közép-, vagy hosszútávon, tudunk-e elköteleződni. Kérdés az is, hogy egyáltalán meg lehet-e határozni ezt fix időtávban, vagy nyitva van hagyva a vége?

2. Milyen kockázat mentén szeretnék vásárolni?

Őszintén be kell vallania magának mindenkinek – és ehhez önismeret szükséges – hogy hány százalék az az ideiglenes kilengés, amitől még nem érzi kellemetlenül magát, nem kezd el szorongani.

Minden befektetőnek tudnia kell magáról, hogy biztonságot kereső személyiség-e, az arany középutat keresi, és belefér neki egy kicsit nagyobb kockázat is, vagy igazán bevállalós, és a kifejezetten magas hozamokat kergeti. Ennek alapján már könnyebb belőni, kinek mi lehet a testhezálló döntés, helyes irány.

3. Vannak-e valami speciális igényeim?

És az igényeim egyáltalán reálisak-e? Szeretnénk-e például, hogy rendszeres bevételünk legyen a befektetésből? Ha igen, akkor szembesülnünk kell vele, hogy 5 millió forint még egy kicsit kevés ehhez, és a realitásokhoz kell közelítenünk az elvárásainkat. Fontos-e számunkra az, hogy fenntartható legyen a befektetésünk? Ugyanis felelősséggel tartozunk azért a pénzért, amit elhelyezünk, és akinek a számára ez kiemelten fontos, az olyan cégek és konstrukciók között kell válogasson.

4. Milyen devizákban gondolkodom?

Csakis forint befektetés jöhet szóba vagy hajlandóak vagyunk elgondolkozni dolláros, eurós vagy egyéb devizában lévő megoldásokon is?

5. Mennyire vagyok tájékozott ebben a témában? 

Szintén részben önismereti kérdés, hogy tisztában vagyunk-e azzal, mekkora a rutinunk és főként az ismeretünk befektetési témákban? A kérdések nem különböznek, amit egy nagy gyakorlattal rendelkező befektető és egy kezdő fel kell tegyen magának, viszont aki csak most lép ki a befektetések kalandos mezejére, az egyáltalán nem biztos, hogy tudja, a kérdésekre egyáltalán milyen válaszok adhatók.

Természetes, hogy ha egy kezdő befektető olyan megoldást keres, ami a lehető legegyszerűbb.

6. Egyedül szeretném-e megvalósítani a terveimet vagy tanácsadó segítségével?

Vannak olyanok, akik önállóan szeretik magukat kalauzolni és egyedül terveznek döntést hozni. Felmennek a webkincstárra, végig tudják vinni a folyamatot, vagy interaktív bróker segítségével valamelyik brókercégnél kimazsolázzák a lehetőségek közül a legjobbat. Nekik valószínűleg már megvan az ehhez szükséges tapasztalatuk, tudásuk vagy képesítésük.

Mások viszont szívesen hallgatják meg egy profi tanácsait a témában, de előtte felkészülnek, mert úgy jobban tudnak kérdezni is, és dönteni is. Így kevésbé passzív a szerepük, illetve kevésbé befolyásolhatóak.

7. Mekkora összegem van valójában?

Ez a bizonyos 5 millió forint a teljes eddigi megtakarításunk, ez az összes pénz, amivel gazdálkodunk vagy például ennyi érkezett most ki a Prémium Állampapírból kamatként, és ennek keressük az új helyét, de rendelkezünk egyébként egy nagyobb kerettel? Nem mindegy.

Szeretné megtudni, milyen konkrét válaszok adhatók 2024-ben az előbb feltett általános kérdésekre? Az alábbi linkre kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja: 

Milyen időtávra, milyen kockázat mellett, milyen megoldásokat ígér 2024?

Minden befektetéshez, értékpapírhoz tartozik egy ajánlattartási időtáv. A tervezett időtávval össze kell hangolni a befektetések ajánlott időtávját. Ha például 3-5 évben gondolkodunk, középtávú befektetők vagyunk, akkor keressünk olyan kötvényeket, amik három-öt évre szólnak, ne az 1 éves felé csábuljunk el, és ne is a 10 éveset reszkírozzuk.

• Rövidtáv, vagyis 1-3 év

Az ilyen időtávban gondolkozó befektetőknek valók az állampapírok és a pénzpiaci alapok.

Ha valakinek valamilyen személyes okból nagyon nagyobb sürgetettsége van, mert például egy pár hónap múlva esküvője lesz, az autója készül tönkre menni, vagy már egy jó ideje lakásokat vadászik a piacon, akkor a legjobban azzal jár, ha magyar állampapírt vásárol.

Aki ennél már egy kicsit hosszabb távon is el tud köteleződni, de még mindig gyors megoldást keres, annak ott vannak az akár egyéves lejáratú másodpiaci kötvények, vagy 1-3 év között lejáró külföldi kötvények, magyar kötvények devizában vagy forintban (rövid távon, ha a befektető egyszerűsíteni akar, és fontos számára a biztonság, akkor jobb, ha a forintnál marad, ha abban is akarja elkölteni).

Befektetési alapok illetve alacsony kockázatú kötvényalapok – ezek nagyot mentek 2023-ban, talán több pénz is áramlott beléjük, mint állampapírba. Előnyük a klasszikus állampapírokhoz képest, hogy díjtalanul lehet őket visszaváltani, és ez sokak számára fontos szempont. Például cégek számára, akik nem tudják megvásárolni a lakossági állampapírokat, és nekik ilyen módon ez egy likviditási tartalék, mert könnyen hozzáférhető és nincs árfolyamrizikója.

Jó átmenet tehát a bankbetét és az állampapír között, mert a bankbetétnek vagy folyószámlának a rugalmasságát kínálja, de nincsen úgy megszorongatva a befektető, mint egy lekötött betétnél, hogyha menet közben föltörné, akkor elveszik az összes hozamát. Sok olyan pénzpiaci alap van, ami az alapkamat körül fizet.

• Középtáv, vagyis 3-5 év – az aranyközépút

Erre már rengeteg megoldás van: közepes lejáratú, másodpiaci kötvények (lehetnek vállalati kötvények vagy külföldi állampapírok is), fejlett vagy fejlődő piaci kötvényalapok, vegyes alapok (amikben vannak kötvények és részvények egyaránt, általában nem 50-50%-ban, hanem mindig valamelyikben kicsit több 60-40 vagy 40-60% a kötvény-részvény arány, ez a stratégiától függ), fejlettpiaci értékalapú részvények (tehát olyan cégek részvényei, amik stabil vállalatok), osztalékfizető egészségügyi, fogyasztási, pénzügyi részvényalapok.

Ilyen időtávon, devizában érdemes befektetni.

Viszont nem szabad megfeledkezni róla, hogy részvények esetében a 9+ év tartási idő ajánlott, ezért ha középtávra részvényeket vásárlunk, akkor a nyerési esélyeink kicsit halványabbak lesznek azokhoz a befektetőkhöz képest, akik képesek egy évtizedben gondolkodni.

Összefoglalva: A kockázatot az ajánlott tartási időtávoktól való eltérés (is) növeli, illetve minden radikális eltérés a piaci átlagtól. Egy középutas befektető, ha tényleg tartja magát a középhez, akkor valószínű, hogy az eredményei átlagos eredmények lesznek, és kevésbé fogják meglepetések érni.

A magasabb hozamokról való lemondás lényegesen kevesebb kockázattal és hibalehetőséggel jár.

Igaz ez abból a szempontból is, hogy ha nem a vegyes alapokat választjuk és nem is a világon az összes részvényt szeretnénk megvenni, hanem például szűken csak Vietnámból egészségügyi részvényeket, akkor már szembe kell nézzünk az országkockázattal, az iparági kockázattal és a devizakockázattal is. Nem lehet megúszni, ezeket ilyenkor mind be kell vállalni. Ez a döntés pedig lehet, hogy nagyon bejön, ez egyáltalán nincs kizárva, viszont ez már nem a közepes kockázatvállalási kedvű befektető játéka, hanem a nagyon bevállalósoké.

Továbbra is nagyon fontos a megatrend szemlélet és a szatellit mag-elv. Az egészségügyi piac az összes nagy alapkezelőnek benne van az ajánlásában, ugyanúgy ahogy a megújuló energia is, de 2023 ennek ellenére pont egy olyan év volt, hogy ezek elég gyengén teljesítettek. Tehát mindig előfordulhat egy-egy olyan év, hogy egy hosszabb távon sokkal jobb hozamperspektívával bíró befektetés is lemarad az átlaghoz képest.

Tipikus hiba, amit el szoktak elkövetni az állampapír-vásárlók is, hogy rövidtávon cselekednek, miközben hosszútávon gondolkoznának. A rövidtávon magas hozammal kecsegtető megoldás elviszi a fókuszt az amúgy hosszútávú terveikről.

• Hosszútáv, vagyis 5-15-20 év

Akik megtehetik, hogy hosszútávon elköteleződnek egy-egy befektetés mellett, tehát akik félre tudják tenni a pénzüket úgy, hogy akár évtizedekig nem akarják elővenni, elkölteni, azoknak jó választás a hosszú lejáratú másodpiaci kötvények (állampapírok és vállalati kötvények, szintén devizában), a fejlett- és fejlődőpiaci növekedési részvények (tehát nem értékalapú, hanem olyan növekedési részvények, amelyek megatrendnek tekinthetők, technológia, környezetvédelem és a fejlődő piacok közül India), és ezek mind részvényalapok vagy ETF-ek formájában.

Összefoglalva: a biztonságra törekvő befektetőnek a piac dobja a lehetőségeket, hogy éppen milyen kötvényeket érdemes vásárolni, nagy mozgástere nincsen. A középutas befektetőknek a lehető leginkább az átlaghoz érdemes húzniuk, míg a magas hozamokat cserkésző befektetőknek azt érdemes megnézni, hogy az adott év milyen lehetőségeket kínál. Például az arany az előző évekhez képest nagyot ment, ugrás előtt van az árfolyama, ezért simán bekerülhet egy magasabb hozamokra éhező, de hosszútávon gondolkozó befektető portfóliójába.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson az alábbi linkre:

A témát körbejárták: Horváth Attila, Kovács Máté és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.