Az euró magyarországi bevezetése egy igazi forró téma. Van, aki szükségesnek tartja és sürgetné, mások amíg lehet halogatnák és megtartanák a nagyobb önrendelkezés lehetőségét.
De mit jelentene a bevezetés valójában a gazdaságnak és a kamatoknak?
Három politikus, három megközelítés
- Orbán Viktor (miniszterelnökünk) továbbra is egyértelműen elutasítja az euró bevezetésének gondolatát, gazdasági szuverenitásra és EU-kritikus érvekre hivatkozva.
- Nagy Márton (nemzetgazdasági miniszter) szerint akkor érdemes a kérdésről érdemben beszélni, ha Magyarország gazdasági fejlettsége eléri az EU-átlag 85%-át (jelenleg kb. 75%).
- Kármán András (a Tisza Párt gazdasági szakértője) kifejezetten támogatná a csatlakozást, hangsúlyozva, hogy Magyarország az euró bevezetésének egyik legnagyobb nyertese lehetne.
Mit vár el az EU az euróért cserébe? – A maastrichti kritériumok röviden
A csatlakozás feltétele öt makrogazdasági mutató teljesítése:
- Alacsony és tartósan stabil infláció
- 3% alatti költségvetési hiány
- 60% alatti, vagy ahhoz közelítően csökkenő államadósság
- Stabil árfolyam az ERM-2 sávban
- Alacsony hosszú távú állampapír-hozamok
Hol tart ma Magyarország?
A jelenlegi adatok alapján sajnos egyik feltétel sem teljesül.
- Infláció: a 2023-as extrém infláció után ugyan csökkenő trendben van, de az EU-elvárástól messze.
- Hiány: tartósan 3% felett (idén 5% körüli cél).
- Államadósság: 74% – oldalazó pálya, érdemi csökkenés nélkül.
- Árfolyamstabilitás: a forint mozgása hosszú távon jóval az elvárt sáv felett ingadozik.
- Hosszú hozamok: magasak – a gazdaság finanszírozása drága.
Mit jelent ez a kamatokra nézve?
A maastrichti kritériumok teljesítése fegyelmezett gazdaságpolitikát igényelne – azonban a fegyelmezettségtől mi igen távol állunk.
Belátható időn belül tehát nem várható az euró bevezetése, és ez azt is jelenti, hogy:
- A forintos állampapírok továbbra is kulcsszereplők maradnak a hazai befektetési térben.
- A magas kamatkörnyezet fennmaradása valószínű, ami a rövid távú állampapír-befektetőknek kedvez, ugyanakkor a hitelköltségeket magasan tartja.
Nem kívánságműsor…
- Az EU minden tagállama köteles bevezetni az eurót — egyedül Dánia kapott hivatalos mentességet.
- Svédország 2003-ban népszavazással ugyan elutasította az eurót, de jogilag továbbra is bevezetési kötelezettség alatt áll. A csatlakozást azonban politikai manőverekkel folyamatosan „kijátssza”.
- Magyarország helyzete ehhez hasonló: a kötelezettség fennáll, tényleges csatlakozási szándék azonban nincs napirenden.
Milyen hatással lehet egy ország saját állampapírjaira a váltás?
Horvátország 2023-as euróövezeti csatlakozása jó mintát ad arra, mi történhetne a magyar állampapírokkal egy hasonló átállás esetén.
1. A meglévő kötvények automatikus átváltása
Horvátországban a kuna-alapú állampapírokat egyszerűen átszámolták euróra, és futottak tovább változatlan kamattal.
Mit jelentett ez a befektetőknek?
- Aki korábban fix, például 4–5%-os kunás kamatot kapott, a futamidő végéig ugyanezt a kamatszintet már euróban élvezte.
- Ez gyakorlatilag prémiumhozamot jelent egy olyan devizában, ahol normál esetben nagyságrendekkel alacsonyabb a kamatkörnyezet.
2. Az új kibocsátások már alacsonyabb eurós kamattal érkeztek
A csatlakozás után az új horvát állampapírok euróban jelentek meg, az eurózónára jellemző jóval alacsonyabb kamatokkal.
Ez a váltás természetes következmény: az euró stabilabb deviza, alacsonyabb inflációval, így a kamatszintek is mérsékeltek.
Hogy lenne ez Magyarországon? — UTÓPIA következik
Ha Magyarország holnap bevezetné az eurót, a most elérhető 6,5–7% körüli fix kamatú forintos állampapírokat a horvát mintára valószínűleg hasonló módon euróra váltanák — a kamatszint változatlanul maradna a lejáratig.
Ez impozáns hozamot jelentene euróban, amelyet a jelenlegi európiacon szinte lehetetlen elérni.
De a valóság inkább így nézne ki:
- Mire Magyarország egyáltalán közeledne az euróbevezetéshez, a magyar kamatkörnyezet már jóval alacsonyabb lenne (mondjuk 3% körül).
- A csatlakozás után ez tovább mérséklődne 2–2,5% közötti eurós szintekre.
- Vagyis az „év üzlete” — magas kamat → eurósítás — valószínűleg nem megjátszható forgatókönyv.
Mely országok jártak jól az euróval?
Szlovákia – egyértelmű nyertes
- 2009-es csatlakozásuk után robbanásszerűen nőtt a külföldi működőtőke-beáramlás.
- A Volkswagen, a KIA és más autóipari óriások is az árfolyamstabilitás miatt hozták ide a gyártást.
- Magyarországhoz hasonló szerkezetű gazdaság — tehát jó időzítéssel mi is profitálhatnánk a váltásból.
Észtország – fintech felemelkedés
- 2011-es eurózónához való csatlakozás után az ország startup-ökoszisztémája felpörgött.
- A nemzetközi befektetők számára az euróban történő elszámolás vonzóvá tette a régiót.
Kik jártak kevésbé jól?
Árrobbanás a bevezetés után
Szinte minden országban megjelent az a fogyasztói élmény, hogy „minden drágább lett”. Ez politikai kockázat is: rövid távon elégedetlenséget vált ki, akkor is, ha hosszú távon a folyamat kiegyenlítődik. A populista politikusok tehát nem szeretik.
Görögország – rossz költségvetési fegyelem → csőd
- Az euró zónába belépve olcsó eurós hitelekkel finanszírozták magukat.
- A pénzt nem reformokra vagy modernizációra költötték.
- A 2008-as válság után nem tudták leértékelni a devizájukat, így elkerülhetetlen lett a csőd.
- Meglepetés!: nem az euró a probléma, hanem a fegyelmezetlenség.
Portugália és Spanyolország – belső leértékelés
- A kezdeti eufória után ingatlanlufit fújtak, majd a válsághelyzetben béreket csökkentettek, hogy helyreálljon a versenyképességük.
- Ez társadalmi feszültségekkel járt.
Összefoglalva: az euró stabilitást ad, de fegyelmet követel
- Stabilabb árfolyam, vonzóbb befektetői környezet, kiszámíthatóbb vállalati működés: egyértelmű előny.
- Válságban azonban szűkül a mozgástér, hiszen a deviza leértékelése nem opció.
- Fegyelmezett költségvetés nélkül az euró hátrányból válhat kockázattá — ahogy ezt a déli példák mutatják.
Magyarország jelenlegi fiskális helyzetét tekintve a csatlakozás nem látszik közelinek, és ha fegyelmezetlenséggel társulna, könnyen a kevésbé sikeres országok sorsára juthatnánk.
Ha szeretné tudatosan felkészíteni portfólióját egy ilyen bizonytalan kimenetelű gazdasági pályára, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Szakértőink segítenek olyan személyre szabott stratégiát kialakítani, amely stabilitást és rugalmasságot ad a változó gazdasági környezetben.
Jogi nyilatkozat
A jelen blogbejegyzésben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetésre ösztönzésnek, ajánlattételre való felhívásnak vagy konkrét befektetési ajánlásnak. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek és általános oktatási célt szolgálnak. A befektetési döntések meghozatala mindig egyéni felelősség, amelyhez javasoljuk szakértő tanácsadó igénybevételét. Az InwestMentors Hungary Kft. mint befektetési közvetítő, függő ügynök működik, és a közölt információkért vagy azok alapján hozott döntésekért felelősséget nem vállal.
