A magyar megtakarítók egyre nagyobb arányban helyezik pénzüket külföldi eszközökbe, különösen részvényekbe és befektetési jegyekbe. Az elmúlt évek forintgyengülése, a belföldi devizás lehetőségek szűkössége és még sok egyéb tényező járult hozzá ehhez a folyamathoz. De mégis mi lesz a forinttal?
Bár a magyar kormány minden erejével a forintos megoldások felé próbálja fordítani a befektetőket, 2024-ben a háztartások pénzállományának 27%-át mégsem itthon (vagyis nem forintban) tartották. Ez jól mutatja a külföldi eszközök iránti fokozott keresletet.
Nőnek a megtakarítások, de…
- A lakosság pénzügyi vagyona 16,1%-kal nőtt 2024-ben, ami csaknem két évtizedes rekordot jelent!
- Inflációval korrigálva is kimagasló, 11,0%-os növekedést regisztráltak.
Ergo, mindenki szépen rakja félre amit tud, mint a mókus télire a mogyorót. Ami jó hír, de valószínűleg nem pusztán arról árulkodik, hogy a magyarok hirtelen jótanuló módjára abszolút önmérsékletet tartanak. A tendencia ugyan hosszútávú szemléletre utal, de a hátterében valószínűleg a gazdasági bizonytalanság, az általános politikai bizalmatlanság és a forint egyre nyilvánvalóbb instabilitása állhat.
Mert miközben a megtakarítások mértéke nő, az MNB statisztikái szerint a külföldön tartott megtakarítások aránya is folyamatosan nőtt, különösen a részvények és befektetési jegyek esetében.
2025-re így az összes megtakarítás 12,3%-át tartják külföldön, ami közel 7000 milliárd forintnak felel meg.
- 2019-ben ez az arány még csak 7,2% volt, tehát négy év alatt látványos növekedés történt.
- A forint árfolyamának 7%-os gyengülése az euróhoz képest szintén hozzájárult a külföldi megtakarítások értékének növekedéséhez. Vagyis nem csak egyre több pénz van az országon kívül, hanem ami ott van, az egyre többet is ér.
- Sokan talán nem gondolnak bele, hogy a rendkívül széles körben elterjedt Revolut számlák is ide értendőek.
Mi lesz veled, Forint?
Az elemzői várakozások szerint 2025 nem a forint éve lesz, és ezen a magyar kormány sem tud sokat változtatni. A hazai politikai feszültségek tovább ronthatják a helyzetet, de a forint árfolyamát alapvetően külső tényezők mozgatják. A legfrissebb elemzések szerint a hazai deviza tartósan a 400-as szint felett maradhat, sőt, akár a 450-es szint sem kizárt.
Nem segített az új hitelminősítés sem…
A Moody’s hitelminősítő 2024 év végén negatívra módosította Magyarország hitelminősítési kilátásait. Bár az ország továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában maradt, a döntés növekvő kockázatot jelez, és figyelmeztet a gazdaságpolitika jelenlegi kedvezőtlen irányára.
Infláció a köbön
Az infláció rekordokat döntött 2022-2023-ban Magyarországon, és még 2025 elején is magasabb volt, mint ahova várták és remélték (és mint amekkora a vezető országokban vagy az eurózónában volt). Ez pedig nem csak valamiyen elvont, átélhetetlen adat, nem olyan, mint az államháztartási hiány, amivel ugyan lehet találkozni hírekben és elemzésekben, de távoli problémának tűnik. Az infláció olyan dolog, amit mindenki érez a pénztárcáján.
És nagyon úgy tűnik, a magyarok a szó szoros és átvitt értelmében is a külföldre meneküléssel próbálnak védekezni ellene. Nem kevesen pedig konkrétan a legrosszabb forgatókönyvet is elképzelhetőnek vélik és magyar államcsődtől tartanak.
Háborús kockázat
Putyin, Zelenszkij, Orbán, Trump… és a háború. Napi szinten a hírek része, hogy mi lesz Ukrajnával, a front pedig egész egyszerűen túl közel van Magyarországhoz. Ez senkiben nem okoz biztonságérzetet.
Az új devizakonverziós illeték hatása… szinte elenyésző
- október 1-jétől 0,45%-os devizakonverziós illeték terheli a devizaváltással járó tranzakciókat.
- Ennek ellenére a külföldi megtakarítások iránti kereslet nem csökkent, sőt, az év utolsó negyedévében volt a legerősebb.
- Ez arra utalhat, hogy sokan nem racionális befektetési döntést hoztak, hiszen az erősen gyengülő forint később visszaerősödött, árfolyamveszteséget okozva a devizában megtakarítóknak.
Belföldi vs. külföldi devizás megtakarítások
A külföldi deviza nem csak a konkrétan külföldre helyezett pénzek esetében vonzó a magyar befektetők száméra
- A belföldi devizabetétek és kötvények iránti kereslet a 2020-2022 közötti időszakban volt erősebb.
- Az 2023-tól azonban a külföldi állomány nőtt dinamikusan, míg a belföldi devizás lehetőségek kevésbé vonzották a megtakarítókat.
Kihívások a pénzügyi szolgáltatók számára
A hazai pénzügyi szolgáltatóknak új termékfejlesztési és értékesítési stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy versenyképes devizás megtakarítási lehetőségeket kínáljanak.
Összegzés
A magyar megtakarítók egyre nagyobb arányban helyezik pénzüket külföldi eszközökbe, különösen részvényekbe és befektetési jegyekbe. Az elmúlt évek forintgyengülése és a belföldi devizás lehetőségek szűkössége is hozzájárult ehhez a folyamathoz. Bár a devizakonverziós illeték bevezetése nem csökkentette az érdeklődést, a hazai pénzügyi szolgáltatóknak sürgősen reagálniuk kell a megváltozott piaci igényekre.
Ha Ön is biztonságos és stabil külföldi befektetési lehetőségeket keres, vegye fel velünk a kapcsolatot! Osztrák banki háttérrel, széleskörű devizás befektetési megoldásokkal segítünk, hogy megtakarításai a lehető legjobb helyen legyenek.
Jogi nyilatkozat
A jelen blogbejegyzésben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetésre ösztönzésnek, ajánlattételre való felhívásnak vagy konkrét befektetési ajánlásnak. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek és általános oktatási célt szolgálnak. A befektetési döntések meghozatala mindig egyéni felelősség, amelyhez javasoljuk szakértő tanácsadó igénybevételét. Az InwestMentors Hungary Kft. mint befektetési közvetítő, függő ügynök működik, és a közölt információkért vagy azok alapján hozott döntésekért felelősséget nem vállal.
