Hogyan gondolkodik a pénzről, aki mínuszból indul?

Hosszú távra tervezni, amikor a napi túlélés a tét? Nem is lehetséges és nem is elvárható. A magyarországi szegregátumokban élő családok gyakran mínuszból, többgenerációs adósságokkal és alacsony pénzügyi ismeretekkel indulnak. 

A BAGázs Egyesület több mint 15 éve dolgozik Pest megyei telepeken, ahol 6–800 embert érnek el, közülük 300-at heti rendszerességgel. Tapasztalatuk szerint az itt élők nem nulláról, hanem mínuszból indulnak: többgenerációs adósságokkal, alacsony pénzügyi ismeretekkel és rendszerszintű hátrányokkal. 

1. A szegénység strukturális gyökerei – A rendszerváltástól a mai napig

A rendszerváltás különösen erősen sújtotta az alacsony iskolai végzettségű roma közösségeket. A tartós munkanélküliség adósságspirálhoz, majd gyakran uzsorához vezetett. A szegregátumokban ma is jellemző, hogy:

• halmozott tartozások öröklődnek generációról generációra,
• rendkívül alacsony a pénzügyi műveltség,
• a gyerekek esélyhátránnyal születnek – szociális, oktatási és anyagi értelemben is.

2. Napról napra élni – Kiszámíthatatlanság, uzsora, közfoglalkoztatás

A telepeken élők pénzügyi döntéseit alapvetően a napi túlélés határozza meg. A munka jellemzően alkalmi és bizonytalan, ezért a hosszú távú tervezés szinte lehetetlen.

• Ahol nincs elérhető banki hitel, ott sokszor az uzsora az egyetlen „megoldás”.
• A közfoglalkoztatás bére (85–110 ezer Ft) nem ösztönöz kilépésre a munkaerőpiacra, ahol ennek akár a dupláját is kereshetnék.
• A „kívülről rossznak tűnő” vásárlások – édesség, chips, cigaretta – sokszor egy kis öröm biztosítását jelentik a gyereknek vagy a szülőnek egy folyamatos hiányokkal teli élethelyzetben.

Még akkor is nehéz áttérni a takarékoskodásra vagy a befektetésre, ha a jövedelmek nőnek: először a régi hiányok pótlása történik meg (bútor, játék, háztartási eszközök).

3. Alacsony iskolai végzettség és „buborékhatás” – A szegregált oktatás öröksége

A telepeken kiugró az alacsony iskolai végzettség. Ennek oka nem a képességek hiánya, hanem évtizedes intézményi lemondás:

• Sok roma gyereket korábban pusztán származása miatt tettek külön osztályba vagy kisegítő iskolába.
• A gyerekek csak azt látják normának, ami körülöttük van. Ha senki sem érettségizett, az érettségi sem lesz cél.
• A minták hiánya, az információhiány és a társadalmi elszigeteltség együtt tartja fenn a leszakadást.

A BAGázs tapasztalata szerint már az is óriási motivációt jelenthet, ha egy önkéntes megmutatja: az érettségi vagy a továbbtanulás elérhető.

4. Inkluzív oktatás – miért lenne létfontosságú?

Más országok (Finnország, Dánia) bizonyítják, hogy a közös, inkluzív oktatás javítja az empátiát, alkalmazkodóképességet és társas készségeket. Magyarországon azonban még mindig erős a szándék, hogy a szülők „buborékos”, elit közeget keressenek a gyereküknek, ami tovább növeli a társadalmi távolságot.

Az inkluzió működéséhez:

• pedagógiai támogatás,
• előítéletmentes hozzáállás,
• és állami felelősségvállalás
  lenne szükséges.

5. A minták öröklődése és az egyéni felelősség

Aki szegénységben nő fel, gyakran nagyon korán válik szülővé – sokszor úgy, hogy maga is támogatásra szorulna. A hátrányok így generációról generációra adódnak tovább.

Ugyanakkor a BAGázs tapasztalata szerint:

• felnőttkorban is lehetséges a változás,
• egy mentor, egy fejlesztő folyamat vagy az adósságrendezés képes áttörést hozni,
• a szülők fejlődése közvetlenül hat a gyerekek jövőjére is.

6. Mit csinál a BAGázs? – Programok a kisgyerektől a felnőttekig

A szervezet 2011-es 340 ezer forintos költségvetéséből mára 200 milliós keret lett. A fejlesztés ma már minden korosztályt elér:

• 4 éves kortól heti rendszerességű, otthoni foglalkozások
• szülők bevonása, szülői készségek fejlesztése
• tanulástámogatás, digitális ügyintézés segítése
• pályaválasztási tanácsadás
• adósságrendezés
• munkaerőpiaci mentorálás

A 4 éves korosztály részvétele gyakorlatilag 100%-os, ami ritka eredmény ilyen közegben.

7. Miért nem ad a BAGázs pénzt?

A szervezet tudatosan nem oszt pénzt, mert nem akarja fenntartani a „rászoruló – jótevő” szerepeket. Ehelyett:

• programokat,
• fejlesztéseket,
• élményeket
  biztosítanak, amelyekhez a családok minimális, saját helyzetükhöz igazított önrészt adnak. Ez erősíti a felelősségvállalást és a pénzügyi tudatosságot.

Konkrét rendszerszintű megoldás azonban előfordul: ilyen volt az előrefizetős villanyórák telepítése, amely megszüntette az illegális áramhasználatot és az újratermelődő adósságokat.

8. Szakmai eredmények és társadalmi megtérülés

A BAGázs évente:

• kb. 300 résztvevővel dolgozik,
  250–400 ezer forintból kísér egy gyereket egy évig,
• minden ráfordított forint több mint háromszoros társadalmi hasznot termel.

A hosszú távú, kiszámítható magánadományozás teszi lehetővé, hogy egy gyereket akár 10–15 éven át kísérjenek végig a fejlődés útján.

9. Miért van szükség támogatásra?

A szervezet ugyanúgy fizeti a járulékokat és rezsiköltségeket, mint bármely vállalkozás – évente 50–60 millió forintot utal be az államnak. Sokakat meglep, hogy miközben közfeladatot látnak el, nem kapnak kedvezményeket.

Mégis fontos hangsúlyozni:

• a támogatások többszörösen megtérülnek,
• nem szabad elriasztani senkit attól, hogy akár kisebb összeggel is hozzájáruljon,
• amíg rendszerszintű változás nincs, addig a civil források teszik lehetővé a 3–400 érintett életének valódi javulását.

Támogassa a BAGázs Egyesület munkáját adományozással vagy vegyen részt a munkájukban önkéntesként! A programokhoz komoly elköteleződés szükséges – képzés, e-learning és heti rendszeresség – de minden hozzájárulás kézzelfogható változást jelent a gyerekek és családok életében. Legyen része a közösségnek, és segítsen, hogy hosszú távon is érezhető társadalmi hatás jöjjön létre.