Nehéz dolga van annak, aki racionális indokokkal akarja magyarázni a magyar állam jelenlegi kamatpolitikáját: nő a fix kamat, csökken a prémium, kivezetnek termékeket. Mindez éppen akkor történik, amikor a nemzetközi trend inkább az olcsóbb hitelfelvétel felé mutat. Enyhén szólva az áramlattal szemben haladunk, viszont ebben rejlik befektetési lehetőség is. Kérdés, hogy kinek és meddig van kedve egy eladósodás felé rohanó államba fektetni.
Furcsa idők, furcsa kamatok
Október 1-jétől fontos változások lépnek életbe a magyar állampapíroknál:
- az ötéves fix kamatozású papír kamata 6,5%-ról 7%-ra nő,
- a Magyar Állampapír Plusz sávja 6,5–7,5% közé emelkedik,
- a Prémium Állampapír kamatprémiuma drasztikusan csökken (0,1%-ra),
- a Bónusz Állampapír rövidebb futamidejű verzióját pedig kivezetik és a kamatprémiuma is alacsonyabb lesz.
A lépések egyértelműen a rövidebb, fix kamatozású állampapírok felé terelik a lakosságot.
Csakhogy mindez furcsa környezetben történik: miközben az infláció mérséklődik, és világszerte – Európában és az USA-ban is – kamatcsökkentési hullám zajlik, itthon épp ellenkező irányba mozdul az ÁKK.
Az ÁKK döntése vegyes érzéseket kelthet a befektetőkben kérdéseket, mert teljesen ellentétes a nemzetközi trendekkel és a gazdasági logikával, de kétségtelenül jól is lehet járni vele.
Valami bűzlik, de sajnos nem Dániában
- Világszinten: Európában másfél éve tart a kamatcsökkentési ciklus, az USA-ban is elindult a lazítás. Mindez az alacsonyabb infláció és a mérséklődő növekedési kilátások miatt indokolt.
- Belföldön: Magyarországon is csökken az infláció, a jegybank hamarosan további kamatvágásokat helyezett kilátásba. Logikus lépés tehát, hogy a hitelfelvétel olcsóbb legyen, és az állampapír-kamatok is mérséklődjenek.
Ehhez képest most az történik, hogy:
- az állam egyre drágábban vesz fel hitelt a lakosságtól, mert magasabb kamatot ígér az állampapírokra,
- ugyanakkor egyre olcsóbban ad hitelt a támogatott konstrukciók révén (pl. Otthon Start).
Összefoglalva: miközben a nemzetközi és hazai környezet inkább a kamatok mérséklését indokolná, az állam drágán vesz, olcsón ad. Ez röviden annyit tesz: a költségvetés szempontjából egyre rosszabb üzleteket köt. Badumm tss.
Mi lehet a mesterterv?
Nehéz józan érvekkel indokolni, hogy az ÁKK miért gáncsolja ki egyik lábával a másikat, de meg lehet azért próbálni.
- Lakossági kereslet fenntartása
- 2025 szeptember végén 442 milliárd forintnyi Bónusz Állampapír jár le, amelynek a visszaforgatását ösztönözni kellett.
- Az új, vonzóbb kamatok kapaszkodót adnak az állampapír-értékesítőknek: könnyebb így meggyőzni a befektetőket, hogy a felszabaduló összeget ne vigyék más piacokra (pl. részvényekbe, befektetési alapokba).
- Finanszírozási igény
- Az államnak nagy szüksége van friss forrásokra. A magasabb kamat olyan, mint amikor egy kétségbeesett hitelfelvevő egyre drágábban hajlandó kölcsönhöz jutni – ez hosszú távon költséges stratégia lehet.
- Befektetői oldalról nézve ez erős üzenet: az állam bármi áron fenn akarja tartani az állampapírok finanszírozását.
- Ingatlanpiaci konkurencia
- Az új, 3%-os Otthonstart hitel miatt sok megtakarító gondolkodhatott azon, hogy állampapír helyett inkább/végre ingatlanba forgassa a pénzét.
- Az ÁKK ajánlata erre reflektálhat: a magasabb fix kamat alternatívát kínál azoknak, akik nem akarnak az ingatlanpiac bonyodalmaival bajlódni, de hasonló hozamot várnak el.
- Devizaadósság arányának mérséklése
- Az elmúlt időszakban nőtt a devizás államadósság aránya (eurós, dolláros kötvénykibocsátások révén).
- A mostani lépés segíthet abban, hogy az állam visszabillentse az arányokat a biztonságosabb forintos szint felé.
Mit jelent ez a befektetőknek?
Az ÁKK döntése finoman szólva kétélű fegyvernek tűnik.
A negatív oldal:
- A lépés gyengítheti Magyarország hitelességét mint adóst. A kamatemelés olyan üzenetet hordozhat, mintha az állam kapkodna a források után.
- Ez növelheti a hitelminősítők aggodalmát is, akik már korábban rontották az ország kilátásait. Egy újabb leminősítés a „bóvli” kategóriába sodorhatná Magyarországot.
- A magas kamatkiadások hosszú távon óriási terhet jelentenek: kevesebb forrás marad fejlesztésekre, oktatásra vagy egészségügyre.
- Végső soron minden adófizető viseli ennek a következményeit.
A pozitív oldal:
- A befektetők szempontjából mindez rövid távon kedvező is lehet: ha az állam magas kamattal kínálja az állampapírokat, azt érdemes kihasználni.
- A jelenlegi inflációs környezetben (kb. 4%) a 6,5–7% körüli fix hozam kifejezetten vonzó, ráadásul alacsony kockázat mellett.
- Ahhoz, hogy valaki rosszul járjon a fix állampapírral, az inflációnak lényegében meg kellene duplázódnia – ez jelenleg nem látszik reális forgatókönyvnek.
Tanulság: A lakossági befektetők többsége továbbra is inflációkövető papírokat tart, de a jelenlegi környezetben a fix konstrukciók sokkal versenyképesebbek. A kérdés ezért az, ki mennyire opportunista, van-e kedves úgy kihasználni, hogy kamatszintek a befektetőknek kedveznek, ha tudja, hogy ez az állam oldaláról rossz üzletnek tűnik.
Kevesebb bizalom = kevesebb forint
A magyar állampapírok kamatemelése mögött egy másik tényező is állhat: egyre többen viszik külföldre a megtakarításaikat. Bár a forint erősödött, sokan nem hozzák vissza az eurójukat, sőt, inkább további devizavásárlásban gondolkodnak. Ez jól mutatja, hogy a bizalom megrendült, és azt nem lehet pusztán magasabb kamatokkal helyreállítani.
A helyzet azért is különösen kényes, mert a pénzkiáramlás történelmi csúcsot ért el, és az államnak ma már nemcsak a hazai befektetőkkel, hanem a külföldi alternatívákkal is versenyeznie kell.
Ebből is látszik, hogy a jogbiztonság hiánya, az infláció vagy a forint hosszú távú gyengesége olyan tényezők, amelyeket egy jó ajánlat önmagában nem tud orvosolni.
Nem csak magyar állampapír létezik
A befektetők ma kedvező feltételekkel vásárolhatnak hosszabb futamidejű kötvényeket nemcsak forintban, hanem euróban és dollárban is. Ezek hozamai (5% körül) történelmi összevetésben is vonzóak, és sok esetben már versenyképesek a magyar állampapírokkal.
Ráadásul devizában a befektetők gyakran nagyobb biztonságot érezhetnek, hiszen kevésbé kitettek a forint inflációs és árfolyamkockázatainak.
Összefoglalva: A jelenlegi környezet egyszerre kínál lehetőséget és hordoz kockázatot. Rövid távon a magyar állampapírok kamatemelése vonzó ajánlatnak tűnhet, de hosszabb távon a külföldi befektetések stabilitása és devizavédelme komoly alternatívát jelenthet.
Mit jelent ez az Ön portfóliójára nézve?
A jelenlegi helyzetben nem könnyű eldönteni, hogy érdemes-e inkább a magas kamatot kínáló magyar állampapírok mellett kitartani, vagy jobban megéri a devizás befektetések stabilitását keresni. A megfelelő arány megtalálása kulcskérdés a hosszú távú biztonság és hozam szempontjából.
Ha bizonytalan a következő lépésekben, forduljon bizalommal tanácsadójához! Segítünk úgy alakítani portfólióját, hogy befektetései rugalmasan igazodjanak a folyamatosan változó piaci környezethez.
Jogi nyilatkozat
A jelen blogbejegyzésben foglaltak nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetésre ösztönzésnek, ajánlattételre való felhívásnak vagy konkrét befektetési ajánlásnak. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek és általános oktatási célt szolgálnak. A befektetési döntések meghozatala mindig egyéni felelősség, amelyhez javasoljuk szakértő tanácsadó igénybevételét. Az InwestMentors Hungary Kft. mint befektetési közvetítő, függő ügynök működik, és a közölt információkért vagy azok alapján hozott döntésekért felelősséget nem vállal.
