Skip to main content

Befektetés, ami viszi a pénz? Bemutatjuk a pénzdarálókat!

Ebben a műsorban öt olyan befektetés típusról beszélgettünk, ami sokak portfóliójában ott lehet, pedig akár jelentős veszteségeket is okozhat a birtokosainak.

Több millió van kint a hazai piacon ilyen típusú szerződésekből – így tehát nagyon sokakat érint ez a kérdés. Aki az InwestMentorshoz jön konzultációra, az ilyen befektetésekkel biztosan nem fog találkozni, de ha különböző bankokon, biztosítókon, brókercégeken keresztül fektet be, akkor jó eséllyel vásárolhat belőlük, és valószínűleg nem is tudja, hogy mibe nyúl.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen megtárgyaljuk ezeket a befektetés típusokat és konkrétan szempontokat adunk, amiket érdemes figyelembe venni a szerződéskötéskor!

A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:

A pénzdaráló befektetések hátrányai leginkább azok természetéből adódnak, de ezeket a hátrányokat még tovább növeli, ha nem vagyunk elég körültekintőek a szerződéskötéskor, ha nem ismerjük az apróbetűs részeket, vagy ha nem tájékozódunk megfelelően, hogy milyen költségekkel terhelik a befektetésünket, illetve nem mérjük fel jól, konkrétan kibe fektetjük a bizalmunkat.

Lássuk az öt, talán legtrükkösebb pénzdarálót:

  1. Alapok alapjai

Ezek bankoknál, biztosítóknál elérhető olyan megoldások, amelyeknek a lényege, hogy egy alapkezelő más alapkezelő termékeit vásárolja meg és csomagolja újra. A tulajdonságuk többfajta lehet, így lehetnek ingatlanok, részvények vagy kötvények, de az újracsomagolásnak már eleve rossz áthallása van. Dupla költséggel jár ugyanis, hisz a már meglévő fix költségeken felül még a csomagolásnak is további díja van.

Ergo a befektetéssel ugyanazt a munkát végzik el nekünk kétszer annyiért, és még csak nem is ugyanazt a hozamot csinálják meg kétszeres költségen.

Hiába ez a rossz konstrukció, valószínűleg a tájékozódás hiánya vagy az alacsony pénzügyi tudatosság miatt ez egy igen népszerű befektetési forma itthon. Az MNB felmérése alapján kb. 600 befektetési alap létezik és ebből 150 az alapok alapja, tehát minden negyedik ilyen.

Mi az előnye ezeknek, miért eladhatók?

Mert ezek olyan befektetési eszközök, amelyek Magyarországról kisebb befektetésekkel nehezebben elérhető befektetési alapokat tartalmaznak, vagy nem elérhetők az adott szolgáltatónál közvetlenül. A bankok ezért becsomagolják a „maguk színére” egymás termékeit, és jó hozamokkal, jó alapkezeléssel kínálják az ügyfeleik számára.

De ez dupla költséggel jár, pedig létezne arra megoldás, hogy közvetlenül vegyék meg ezeket az alapokat az ügyfelek – az adott szolgáltatón kívül.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem vásárolja meg az alapok alapja közvetlenül ezeket a bizonyos befektetéseket részvények és kötvények formájában, miért inkább egy másik alapon keresztül veszi meg részvényalapok és kötvényalapok formájában, mert éppenséggel megtehetné közvetlenül is, nem pedig áttételesen.

Ennek oka az, hogy ha lehet, duplázzák a kezelési költségként beszedett bevételeiket. Hiszen valóban, bizonyos esetekben más alapkezelőknek a termékeit veszik meg, viszont jellemzőbben az alapkezelő a saját alapkezelőjének bizonyos más termékeit veszi meg.

Költségek mindenhol, akár rejtve is

Létezik Magyarországon a sikerdíjas konstrukció is, amibe előszeretettel csomagolnak alapok alapja termékeket. Ez esetben semmi költséget nem számolnak fel, a befektető úgy érzi, hogy ingyen van az egész, és ha nincs is eredmény a végén, a számlatörténetben az jön ki, hogy legalább semmit nem kellett érte fizetni. Az alapkezelő pedig dupla költséget fog tudni felszámolni, ezért még jobban is jár, ha ilyen konstrukciók kerülnek bele az ügyfeleinek a portfóliójába, mintha rátenne egy 1%-os költséget.

Ha mindez nem lenne elég rémisztő, az alapkezelők alapjainak – amiket megvesz a bankunk – a költségei sokszor fel sincsenek tüntetve, mert a költségek már be vannak építve az árfolyamba. Így ezek a konstrukciók nem csak az áttételek miatt drágák, hanem önmagukban is, és még átláthatósági problémák is felmerülnek.

Az MNB felmérése alapján az alapok alapjának az átlagköltség szerkezete 1,77% éves szinten (TER mutató szerint). Ehhez képest egy egyszerű részvényalap 1,46%.

Nem tűnik óriási különbségek, de egyrészt hosszútávon az, másrészt az 1,77%-ban még nincs benne a megvett befektetési alapnak a saját vagyonkezelési díja, amiről sokszor nem is tudjuk, hogy mennyi, viszont könnyen lehet, hogy így együtt már felmegy 3% fölé a teljes költség.

Konkrét számokat nézve:

1 millió forint befektetés 20 éves időtávon, 8%-os éves hozamot feltételezve végeredményben,

  • ha 0,5%-os alapkezelési díjat nézünk (ilyenek az ETF-ek, amelyek elérhetők befektetési bankon keresztül), 4,25 millió forint lesz,
  • -1%-os alapkezelési díj esetén már csak 3,87 millió forint,
  • -2%-os alapkezelési díj esetén pedig 3,2 millió forint lesz a befektetés értéke.

Összefoglalva: az alapok alapjának valahol az a lényege, hogy vegyes alapot vásárlunk, egy portfóliót veszünk meg, nem csak egy-egy területet. De sokkal jobb akkor már konkrétan vegyes alapot venni, ami közvetlenül megveszi a részvényt vagy a kötvényt, mert ezek jobban teljesítenek, mint az alapok alapjai.

Inkább ilyet vásároljunk, mint a többszörös átcsomagolt terméket, mert a közvetlen befektetésben nagyobb hozampotenciál van!

Olykor odáig is elmerészkednek a konstrukciók összeállítói (például biztosítók vagy alapkezelők), hogy olyan befektetési alapokat áruljanak, amiben egy darab másik befektetési alap van. Tehát konkrétan annyit csinál az egyik alap, hogy megveszi a másik alapot. Itt már a látszatot sem akarják fenntartani, az ügyfél meg ha nem néz, nem is lát.

2. Abszolút hozamú alapok

Az egyik legnépszerűbb kategória itthon a befektetési alapok között.

A sztár alapkezelők abszolút hozamú alapokat menedzselnek – ez azt jelenti, hogy az alapnak a kezelője szabadkezet kap arra, hogy mit fog csinálni a pénzzel. Szabadon vásárol részvényt, kötvényt, származtatott ügyleteket is indíthat.

Nagy különbség egy tisztán részvényalap, egy vegyesalap és egy abszolúthozamú alap között, hogy a tisztán részvényalap esetében a piacban bízunk. Például egy amerikai részvényalapnál abban bízunk, hogy az amerikai részvénypiac emelkedni fog. Érvényesül a tömegpszichológia, vagyis, hogy több millió ember gondolkodása egy irányba mutat, amivel együtt a piac is egy bizonyos irányba mozdul. Tehát arra teszünk tétet, hogy az adott gazdaság fog növekedni.

Míg az abszolúthozamú alapoknál az alapkezelő személyében vagy csapatában bízunk. Ráadásul néha vakon. Mert ezt úgy teszik meg sokan, hogy nem is tudnak erről a különbségről, nem tudják, hogy nem egy konkrét piacban, hanem egy portfóliómenedzserben bíznak, anélkül, hogy ismernék az ő múltját vagy teljesítményét. Az emberek karrierjében és teljesítményében lehetnek nagyon jó időszakok, Magyarországon is van több befektetési alap, ami elérte a sztár státuszt, mert volt pár jó éve. Viszont az egyik alap 3 év alatt kétszer bukott 20%-ot.

De ott van külföldi példaként a Fidelity Magellan, ami a ’80-as években az egész világ legnagyobb befektetési alapjává nőtte ki magát. Hatalmas eredményeket ért el, míg az alapkezelő (Peter Lynch), el nem ment tőlük. Onnantól a következő 10 év egyik legrosszabb teljesítményét hozta.

Ezek mind azért történtek, mert az alapkezelőknek önálló döntéshozatali lehetőségük volt, és egyszerűen szerencsétlenül jöttek ki nekik a lapok, vagy nem megfelelően döntöttek. Ami egy dolog, de ezek az alapok nem is úgy állnak helyre eredményben, mint ahogy a piac vissza tud állni. Mert míg a nagy piacoknál a tömegpszichológia egy idő után visszarántja az árakat, ha túl mélyre zuhannak, az abszolút hozamú alapoknál előfordulhat az, hogy olyan veszteségeket realizálnak, amit el kell könyvelni és kész, az alapnak elúszott a pénze.

Tehát az abszolút hozamú alapoknál kockázatként jelenik meg az emberi tényező, míg más esetekben, a piac törvényeire lehet hagyatkozni. Egy embernek a sikerességét hosszútávon nehezebb megbecsülni, mint azt, hogy mit fog csinálni egy- vagy tízmillió ember.

Szeretné megtudni, mi az a további három pénzdaráló befektetési típus, amin csendben, de nagyot lehet bukni? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat: 

  1. Ingatlanalapok

Az ingatlanalapokat egy korábbi podcast adásban már mélyebben elemeztük, aki minden részletre kíváncsi, meghallgathatja. Így tud ingatlanba fektetni -30%-kal olcsóbban 2023-ban – YouTube, vagy Ingatlan vagy értékpapír a jobb befektetés? * Pénz Beszél 8. * – YouTube

Az ilyen alapokat megkülönböztethetjük aszerint, hogy zártvégűek, vagy nyíltvégűek, de különbséget tehetünk köztük fajták szerint is:

  • Léteznek a REIT ETF ingatlanalapok,
  • vannak olyanok, amik alapok alapjaként működve más ingatlanalapkezelők eszközeit vásárolják
  • és vannak azok a befektetési alapok, amik fizikai ingatlanokat vesznek.

Utóbbi kettőnek a vásárlása alapos körültekintést igényel, mert az alapok alapja ingatlanok itt is dupla költséggel járnak, és azok az ingatlanbefektetések, amik közvetlenül vesznek fizikai ingatlant, felvehetnek hitelt is, ami hitelnemfizetés esetén likviditási kockázattal jár.

De a legnagyobb probléma, ami egy ingatlan alappal előfordulhat, az éppen a likviditással kapcsolatos. Hiszen a REIT ingatlanalapokon kívül a másik két terület 180 napos visszavásárlási határidővel vehető vissza. Vagyis, ha ma valaki vissza akarja vásárolni a befektetését egy ingatlanalapból, ami fizikai ingatlanba fektet, akkor akár ennyit is várnia kell. Ez ráadásul csak a nyíltvégűekre igaz, a zártvégűt még bonyolultabban lehet visszavenni (azok projekt jellegűek és rövidtávúak szoktak lenni).

Ezzel az MNB ajánlása nyomán elfogadott módosítással egyébként 2019-től erősítették az ingatlanalapok biztonságát, folyamatos fizetőképességét, és a tudatos lakossági kisbefektetői magatartást.

Az ingatlanalapok költségei

A három különböző kategória közül a REIT-ek, amik ETF-en elérhető alapok alapjai, indexkövető ingatlanalapok, és az éves díjuk 0,4-0,5% körül van. A következő kategóriáknak viszont 2,3-2,5% között van a díja, ezek pedig végső hozamban lényeges különbségeket adnak a költségek tekintetében.

Számokban kifejezve a körülbelül 2%-os eltérés 10 éves időtávon, 10.000 USD befektetéssel 9%-os hozamot feltételezve 2400 USD különbséget ad ki.

Összefoglalva: a REIT ETF költséghatékony és javallott, míg a másik két típusú ingatlanalap magas költségű lehet, nem likvid. Bár nem feltétlen rosszak ezek sem, de érdemes utánuk nézni alaposan. Ráadásul utóbbiakkal előfordulhat, hogy kevésbé diverzifikáltak, hiszen nem lehet tudni, hogy hány ingatlant tud vásárolni az adott alapkezelő, míg arról már volt szó egy korábbi adásban, hogy a REIT ETF esetében mekkora portfóliókat kezelnek.

Ha valaki a nem pénzdaráló ETF-re kíváncsi, az megtalálja az adásunkat itt. (Mibe fektessek 5 millió forintot 2023-ban? (youtube.com)

  1. Forintban elszámolt részvényalapok vagy bármilyen külföldi piacot lefedő forintos alapok

Mivel hatalmas kategória, hiszen szinte az összes befektetési alapot érinti ma Magyarországon, ezért sokaknak meglepő lehet, hogy ezt is ide számítjuk.

De ha összehasonlítjuk egy amerikai piacot összefogó részvényalap eredményét dollárról visszafejtve forintra, egy olyan alappal, ami közvetlenül forintban számol el (mindegy, hogy hazai vagy nemzetközi alapkezelő), de ugyanabba a piacba fektetett be, akkor egy évtizedes időtávon az utóbbinak az eredménye majdnem fele akkora, mint az előbbié.

Tehát ha valaki eleve külföldi befektetésekben gondolkozik, az sokkal jobban jár, ha nem másra bízza a pénze átváltását, hanem a saját euróját vagy dollárját közvetlenül fekteti be a nemzetközi piacokon.

Az InwestMentorson keresztül lehet közvetlenül vásárolni erős devizákban részvényalapokat vagy más típusú befektetési alapokat is. Jobb költséggel, közvetlenül.

  1. Tőkegyűjtő életbiztosítások vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Egymillió ilyen szerződés van ma Magyarországon. Szerteágazó típusrendszere van, szinte lehetetlen alaposan összehasonlítani őket, ezért érdemes arra koncentrálni, hogyan lehet jól vagy rosszul megkötni az ilyen szerződéseket.

2017. előtt a költségek tekintetében nagyon mohók voltak a biztosítótársaságok, ennek köszönhetően, aki ennél korábbi a szerződéssel rendelkezik, annál fennáll a gyanú, hogy még a mostaniakhoz képest is magasabb költségű konstrukciókba szorult. 2017. után az MNB szabályozta a költségrendszert, de még így is többszáz féle UL (Unit Linked biztosítás) van a magyar piacokon, amit nehéz átlátni.

Egy tőkegyűjtő életbiztosítást kizárólag hosszútávra (15+ év) éri meg megkötni. Rövidtávon garantáltan veszteségesek, mert az öt-hatodik évet követően kezdenek megtérülni ezek a megtakarítások. Éppen ezért ezeket jellemzően gyermekjövő támogatásra, nyugdíjcélú megtakarításra vagy egyéb távlati célok megvalósítására használják az ügyfelek. Ha valaki ennél közelebbi célt akar, annak nem való, mert veszteséges lesz.

Érdemes költség és költség között is különbséget tenni!

Egyrészt a rendszeres díjakat amennyire csak lehet alacsonyan kell tartani, másrészt – és ezt csak egy felkészült tanácsadó mondja el – létezik az ún. rendkívüli vagy eseti díjbefizetés is, aminek a költsége lényegesen alacsonyabb.

Ha ezeket betartjuk, akkor teljesen elfogadható szerkezetű lehet egy ilyen konstrukció; pláne, hogy az érvényes adójóváírásokat, ami még hozzá járhat, szintén jól le lehet szüretelni. De a szektorban dolgozók egy jelentős része nem ad a lehetőségekről megfelelő tájékoztatást az ügyfeleknek.

Ebben az adásunkban áttekintettünk öt példát a pénzdaráló befektetéstípusok közül, de korábbi adásokban is említettünk már több ilyet vagy egyes befektetéseknek ilyen vetületét. Szó volt már a betétekről, az otthon parkoltatott pénzekről, sok hibáról, amit pénzügyi tájékozatlanság vagy lustaság miatt elkövethetünk. De külön adást érdemelnének akár a problematikus tőkeáttételes termékek, a származtatott befektetési alapok, és a tőkegarantált befektetési alapok is ugyanebben a kontextusban. Éppen ezért ajánljuk, hogy aki elhatározta, hogy a jövőben tudatos, alapos és az egyéniségéhez illően kockázatvállaló pénzügyi döntéseket szeretne hozni, az ne egyedül induljon neki az útvesztőnek, hanem tájékozódjon és konzultáljon.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat! 

A témát körbejárták: Horváth Attila, Kovács Máté és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.

 

Horváth Attila

Tizennyolc éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem