Skip to main content

„Tudják, mi okoz nekem igazi boldogságot? Amikor megérkeznek az osztalékaim” – mondta John D. Rockefeller.

Amikor részvényt vásárolunk, akkor tulajdonossá válunk abban a bizonyos részvénytársaságban. Ez a részvénytársaság dönthet úgy, hogy a profitjának egy részét osztalék formájában kifizeti.

Sokan ezért is az osztalék alapján hoznak döntés arról, hogy melyik vállalatba érdemes befektetni, pedig a magas osztalék önmagában nem garancia a hosszútávon jó hozamú befektetésre.

Az adásaink során már többféle stratégiáról volt szó, például értékalapú vagy ETF befektetésekről is, most egy passzív befektetési stratégiát, az osztalékfizetést elemezzük ki.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen megtárgyaljuk mire kell odafigyelni,  ha osztalékfizetési befektetési stratégiát választunk! A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:

Mi az az osztalék?

Részvényekkel kétféle módon kereshetünk pénzt: az egyik az árfolyamnyereségi lehetőség, a másik pedig az osztalék. A közgyűlés dönt arról, hogy a részvénytársaság a profitjának az egyik részét osztalék formájában kifizeti-e a tulajdonosoknak. Amennyiben igen, úgy általában az osztalékfizetés előtt pár nappal, pár héttel határozzák meg ennek az osztalékfizetésnek a mértékét, vagyis, hogy egy részvényre vetítve mennyit fognak kifizetni. Ez rendszeres bevételt biztosíthat a tulajdonosoknak.

Osztalékfizetés Európában és az USA-ban

Megkülönböztetünk európai, illetve amerikai részvénytársaságokat. Természetesen világszerte rengeteg részvénytársaságba lehet fektetni, de a befektetők főleg erre a két régióra fókuszálnak, így most mi is. Amerikában jellemzően a cégek négyszer fizetnek osztalékot, tehát negyedévente fizetik ki az éves osztaléknak az egynegyedét. Európában évente egyszer történik kifizetés, általában a március és június közötti időszakban.

Osztalékfizetési tendenciák

Nominálisan évről évre egyre több osztalékot fizetnek ki a vállalatok, viszont tendencia, hogy százalékosan egyre csökken ez az arány. Bár összegben többet fizetnek, de egyébként százalékosan kevesebbet. Ez azért is történik, mert sokkal nagyobb tempóban nő a cégeknek az árfolyama, mint amennyi ténylegesen kifizetésre kerül osztalékként.

A kamatos kamat ereje, avagy forgassuk-e vissza az osztalékot a befektetéseinkbe?

Hosszabb történelmi adatokat nézve jól látszik, hogy az osztalék mekkora mértékben járul hozzá a vállalatok eredményéhez, tehát a teljes profithoz, amit egy befektető így hozamként lát. Még a ’40-es, de akár még a ’70-es években is az osztalék a teljes profit felét tette ki, a 2010-es években pedig már csak a 15 százalékát. Ha az amerikai S&P500 cégeket 1926-ig visszamenőleg megnézzük, az osztalék átlagosan a nyereség 31,6%-át teszik ki. Annak ellenére, hogy ez nem tűnik olyan soknak, hosszabb időszakot vizsgálva mégis azt lehet mondani, hogy az osztalékok visszaforgatása nagy mértékben járul hozzá a végső eredményekhez.

Nézzünk egy évszádos távlatú összehasonlítást 1930-tól 2021-ig az S&P500 cégekre. 1 egységet vizsgálunk. Ha nem forgattuk vissza az osztalékokat, akkor lett 197 egységünk. Ha pedig visszaforgattuk az osztalékokat, akkor lett belőle 6430. Tehát 1 dollárból 197 helyett, 6430 dollár. Ez a kamatos kamat ereje.

Az ábrán is jól látható, hogy ez a tendencia azóta is tart, nem szükséges 1930-as évekig visszamenni. Ha 40 évvel ezelőtt befektettünk volna 100 dollárt, és az osztalékot nem forgattuk volna vissza, akkor 2020-ban 1 800 dollárunk lett volna, míg ha visszaforgattuk volna, akkor 5200.

Az osztalékrendszer, mint befektetési stratégia kétféleképpen használható. Vagy visszaforgatjuk, és akkor a kamatos kamat elvét hosszútávon sokkal jobban ki tudjuk használni, vagy kézhez vesszük.

Akkor válasszuk az osztalékos befektetési stratégiát, ha valóban fel akarjuk venni az osztalékot, mert esetleg passzív bevételként számítunk rá, szükségünk van rá. Amennyiben nincsen rá szükség, hogy negyedévente, fél-évente, vagy akár évente felvegyük az osztalékot, akkor csak kiegészítő stratégiaként érdemes választani.

Szeretné megtudni, miért lehet rossz ómen a magas osztalékkifizetés, illetve melyek tekinthetők válságálló vállalatoknak? Ide kattintva megtudhatja legújabb Pénz beszél podcast adásunkból:

Hogyan számoljuk az osztalékhozamot?

Az árfolyamemelkedés és a részvényre kifizetett osztalék összefügg. Az osztalékhozamot úgy lehet kiszámolni, hogy az osztalékot elosztjuk a részvényárral, majd ezt megszorozzuk százzal.

Vegyük a Coca Cola-t. Itt a tavalyi évben negyedévente történt a kifizetés, tehát egy részvényre negyedévente 0,44 dollárt fizettek ki. Éves szinten néggyel beszorozva ez 1,76 dollár. Számoljunk úgy, hogy mai árfolyam 60 dollár. Egymással elosztjuk, majd százzal megszorozzuk, így 2,93%-os osztalékhozamot kapunk. ((1,76÷60)*100=2,93%) Tehát azt tudjuk, hogy ha befektetünk a Coca Cola-ba, akkor ennyi osztalékhozamot kaphatunk, és ha megnézzük mellé az árfolyam emelkedését akkor azt látjuk, hogy 5 év alatt 59%-ot emelkedett.

Azokat a vállalatokat, akik legalább 25 éve fizetnek osztalékot, és növekvő formában teszik mindezt, osztalékarisztokratáknak hívjuk. Az S&P indexben 64 ilyen részvénytársaság van.

Befektetés osztalék alapján?

Nem csak az számít, hogy egy cég mennyi osztalékot fizet ki, mióta teszi ezt, hanem az is, hogy ezt milyen tempóban tudja növelni. Amikor azt vizsgáljuk, hogy osztalék szempontjából mennyire vonzó egy vállalat, akkor érdemes megnézni, hogy az elmúlt öt évben, az elmúlt tíz évben milyen mértékben tudta növelni évről évre az osztalékfizetést. Az az osztalék, aminek az összege 10 évvel ezelőtt jól hangzott, ma már nem elegendő. A Coca-Cola például évtizedes távlatban 5,91%-os mértékben tudta növelni. Ez egy átlagos növekedési tempó.

Az eredményeknek nagy része az valójában nem az osztalékból, hanem az árfolyam különbségből jön.

Befektetői oldalról, tényszerűn vizsgálva az, hogy egy cég osztalékot fizet, vagy osztalékarisztokrata, leginkább azt mutatja meg, hogy a vállalat egészségesen, hatékonyan működik-e. Egy befektetéskor azt kell vizsgálni, hogy milyen mérleget mutat, milyen az ügyfélköre, tudja-e növelni a bevételeit. Az, hogy egy cég jó legyen sokkal fontosabb, mint, hogy egyszerűen csak magas osztalékot fizessen.

A magas osztalékhozam bár jól hangzik, nem fenntartható, és akár problémára is utalhat. A részvénytársaságok az osztalékot profitból fizetik ki. Ha egy vállalat nem fordít ebből innovációra, fejlesztésre, beruházásokra, akkor le fog maradni a versenyben, és ez az árfolyamon is látszódni fog.  Hosszútávon emiatt teljesen mindegy, hogy mennyi osztalékot fizet egy cég, mondjuk 6-, 8-, vagy 10%-ot, ha esik az árfolyama, csődbe fog menni.

Válságálló vállalatok

Hosszabb távon azt lehet látni, hogy a stabil osztalékfizető cégek még a válságok során is megőrzik ezt az osztalékfizető képességüket. Egy osztalékarisztokrata cég még stabilabb tud lenni, mint amilyen tempóban szokott változni az alapkamat, vagy változnak az új kibocsátású kötvények  kamatai. Ezeknél a cégeknél stabil bevételre és magas osztalékfizetésre lehet számítani. Bár az árfolyam ingadozás ennél hektikusabb lehet, őrült nagy kilengések nem szoktak lenni. Milliárdos fogyasztói réteggel rendelkező vállalatok, mint Johnson&Johnson, Coca-Cola, Caterpillar egy válságban is lehet, hogy 20%-ot ingadoznak, de nem esik 70%-ot a részvényük értéke.

Az osztalékfizető papíroknak a tartása egy defenzív stratégia. Ez az, ami eszközosztályként vagy eszközosztályrészként 2022-ben is fenn tudott maradni a víz felett, és a részvények értéke nem esett be úgy, mint az S&P500 vagy bármelyik másik részvényindex. Ellenállt a válságnak.

Gazdasági válság időszakában a befektetők kivonják a pénzüket azokból a vállalatokból, amiknek nagy jövőt jósolnak, de nincsen múltja és jelene. Ilyenek általában a technológiai cégek, amikhez rövidtávon óriási ígéretek társulnak, de az értéküket, mint egy gyönyörű jövőt árazzák. Az osztalékfizető cégeknél, meg úgy általában ezeknél a nagy, stabil, minőségi vállalatoknál már a jelent is be lehet árazni.

Tengerentúli adóegyezmények

  1. január 1-től megszűnik az Amerikai Egyesült Államok Magyarországgal kötött adóegyezménye, ami két nagyon fontos kérdést vet fel. Az egyik a dupla adózás kérdése, a másik pedig, hogy a jövőben is szembeállítható lesz a veszteség illetve a nyereség. (Nagyon fontos téma, amihez Sólyom Dávid blogját, az https://osztalekportfolio.com/ is ajánljuk.)

Valójában úgy néz ki, hogy a jövő évtől kezdve osztalékadót be kell fizetni mindkét országban, ami rontja az eredményeket. Viszont tudjuk, hogy az összeredménynek csak egy minimális részét teszi ki a hozam, így nem kell rögtön a megszabadulnunk a Coca-Cola részvényeinktől. Valóban szigorúbban kell kezelni innentől kezdve az amerikai befektetéseket, tehát olcsóbban érdemes majd vásárolni, nagyobb hozamot érdemes kitűzni célul, mint korábban, ahhoz, hogy még ez az adó is kompenzálva legyen.

A nyereség veszteséggel való összevonása pedig továbbra is megmarad, ami nagy megkönnyebbülés lesz így a befektetőknek. Mindenképpen érdemes befektetési tanácsadóval és adószakértővel konzultálni a megfelelő stratégia és portfolió kiválasztáshoz.

Összefoglalva:

  • Osztalékalapú stratégiánál gondoljuk át, hogy tényleg szükségünk van-e rövid távon a rendszeres passzív bevételre az osztalékból
  • Ha nem, akkor az osztalékot érdemes visszaforgatni a befektetésekbe
  • Ha nem, akkor érdemes más típusú befektetési stratégiákat is használni a portfólió építésekor
  • Hosszútávon nem a magas osztalékhozam a jó befektetés mércéje
  • Az olyan vállalatok, akik régóta, stabilan és növekedő mértékben tudnak osztalékot fizetni általában válságállóbbak
  • Az adóegyezmény megszüntetése nem jelenti azt, hogy ki kell vonulni az amerikai piacról.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat! 

A témát körbejárták: Magyar Zoltán, Tátrai Csaba és Horváth Attila, az InwestMentors privát bankárai.

 

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem