Skip to main content

A klímaváltozás ránk rúgta az ajtót – vagy legalábbis az emberiség egy részének ez az élménye jelenleg, valójában nem egyik pillanatról a másikra köszöntött be és kezdte el éreztetni a hatását, de most tartunk ott, hogy hajlandóak vagyunk tudomást venni róla. Mivel a változás kezelésének a kulcsa a megújuló energiák használatában lehet, ezért jogosan feltételezhetjük, hogy a megújuló energiával foglalkozó vállalatok szárnyalnak (a tőzsdén is). De a valóság egy kicsit mást mutat.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben bemutattuk, milyen pályát jártak be a megújuló energiákkal kapcsolatos cégek a tőzsdén az elmúlt 5 évben, és ez alapján milyen jövő előtt állnak.

A felvétel meghallgatásához kattintson ide:

Klímaváltozás és zöld átállás ide vagy oda, az igazság az, hogy az elmúlt két évben masszív esésben vannak a megújuló energiákhoz kapcsolódó befektetések. Pedig 2019-ben és 2020-ban még hatalmas emelkedést lehetett látni: befektetéstől függően 50-100 vagy 100 és 200% közötti emelkedéseket produkált a piac ezen része.

Milyen jövőt lehet jósolni így, hogy a jelen és a múlt ennyire ellentétes tanulságokat mutat?

Az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor az energiaárak hirtelen ötszörösre emelkedtek, mára viszont a 2022. februári szintek alá süllyedtek vissza. Tehát annak ellenére, hogy például a TTF, vagyis a holland határidős gázpiac óriásit emelkedett, utána pedig jelentősen csökkent, a megújuló energiák árfolyama nem emelkedett, hanem rögtön visszaesett. Nincs köztük korreláció, pedig sokan arra számítottak, hogy ha már a megújulóknak az árfolyama elkezdett anno emelkedni, akkor a világ már nem fog ilyen erősen a fosszilis energiákra támaszkodni.

De ez nem ilyen egyszerű, és főleg nem ilyen gyors folyamat, az átállás hosszú évtizedeket vesz igénybe. A legnagyobb gazdasági egységek is a célkitűzéseiket 40-50 évre határozták meg e kérdésben.

Amikor bejött a Covid, akkor az elektromos autópiac is felélénkült és egészen elképesztő emelkedést produkált, a Tesla például járt 600% felett is. Sokan azóta is ezt az emelkedést várják, de mindhiába, mert teljesen kifulladni látszik.

Mi lehet az oka a megújuló energiával kapcsolatos árfolyamok visszaesésének?

Ezt a folyamatot valószínűleg három fő okra lehet visszavezetni.

  1. A kezdeti, két évig tartó emelkedés egy természetes és szokásos reakció: a piac először beáraz egy csodálatosnak tűnő, szuperjövőt, és eszméletlen növekedésbe fognak azok a vállalatok, amikről azt gondolják, hogy ennek a jövőnek a zászlóvivői lesznek. Egy-két év alatt tényleg megduplázódik minden ilyen cégnek az értéke, de utána természetszerűleg jön a kijózanodás, ahol a magas elvárásokhoz képest a realitások mutatkoznak már meg, és a realitás az elképzelésekkel soha nem tudja tartani a lépést. Ez történt a megújuló energiák esetében is.
  2. Megemelkedtek időközben a kamatok, ezért sok vonzó alternatíva előkerült a befektetők száméra. Nem feltétlenül kellett a pénzüket megújuló energiába tenni, átvihették a kötvénypiacra is – ez pedig egy természetes kiáramlást hozott magával.
  3. Sok beruházás lelassult, vagy teljesen leállt, és ez visszavetette az egész szektor növekedését, illetve a növekedésbe vetett hitet.

A befektetők túlbecsülték a szektor növekedését, vagy a növekedési potenciált, ami benne lehet, ennek pedig az lett a következménye a jelenben, hogy jelentősen estek ezek a cégek a piacon.

2023. III. negyedévben 37%-os pénzkiáramlás volt az USA-ban ebben az energiaszektorban. Ez brutális befektetési tőkét és visszaesést jelent, és ez meglátszódik az árfolyamokon is. Ugyanakkor mindig a valószínűségekkel számolunk, ha a befektetések hosszútávú trendjeit vizsgáljuk, és ha azt keressük, hogy melyik területben van növekedési potenciál, akkor látnunk kell, hogy Európa áll a legközelebb ahhoz, hogy a fosszilis energiákat lecserélje megújulókra.

Hogy áll Európa, az USA és Kína?

Európa ambiciózus klímapolitikai erőfeszítéseit az „Irány az 55%” klímacsomag tartalmazza: az EU célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását, és 2050-re klímasemlegessé váljon.

Ausztria és Dánia a szélerőművek tekintetében a legelőrehaladottabb. Utóbbi az áramszükségletének több mint 50%-át már szélenergiából szerzi, és ha nem fúj a szél, akkor a svédektől vagy németektől importál áramot. Tehát ott jól működik ez a rendszer, és egyre több európai ország követi a dánok példáját.

Németország hamarosan eléri, hogy elektromos áramszükségletének fele fenntartható forrásból származzon, Ausztria már 70% környékén van. Ám a fosszilisek aránya a teljes energia mixben alig csökkent, mindössze 84% -78 %-ra. Más országok még itt sem tartanak: Japánban a fukusimai atomkatasztrófa folyamán kieső nukleáris energia miatt a fosszilisek aránya még nőtt is 83%-ról 90 %-ra.

Az USA ehhez képest nem áll annyira jól, az energiaszükségletének több mint 80%-át még mindig fosszilis energiából szerzi, így a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok ott még jelentős növekedési potenciállal bírnak.

Bár Kína 2025-re elvileg megduplázza kapacitását, és 1200 gigawatt (GW) energiát termel szél- és napenergia révén, így öt évvel korábban elérheti el 2030-ra kitűzött célt, Hszi Csin-ping elnök viszont 2020-ban csak arra tett ígéretet, hogy 2060-ra érik majd el a teljes szén-dioxid-semlegességet.

A komoly ambíciók ellenére globális szinten az elmúlt évtizedek összes fenntarthatóenergia-termelő kapacitásának telepítése ellenére nem csökkent, hanem nőtt a szénalapú energiafelhasználás abszolút mértéke. Ez azt jelenti, hogy az új, karbonsemleges energiakapacitások nem a fosszilisek helyére, hanem azok tetejébe lettek telepítve! Mindez sajnos azt jelenti, hogy a zöldátállás csupán abban az értelemben zajlik, hogy a fenntarthatóenergia kiaknázására egyre jobb technológiákat dolgoznak ki, abban az értelemben viszont nem, hogy ezek ténylegesen a világ fosszilisenergia forrásainak a helyébe lépjenek.

Viszont összességében az is látszik, hogy a következő évtizedekben mindenhol egyre nagyobb kereslet lesz a megújuló energiaforrásokban érintett vállalatokra.

De nem szabad elfelejteni, hogy ez továbbra is egy magas kockázatú terület, nem csak maga a részvénypiac, hanem azon belül is ez egy kifejezetten magas kockázatú szegmens. Befektetői hiba lenne csupán egy-egy céget kiválasztani, és abba fektetni pusztán az alapján, hogy az elmúlt két-három évben magas árfolyamemelkedéseket tett. Sokkal okosabb ETF-ekbe, vagy éppen aktívan kezelt alapokba fektetni.

A Blackrocknak az aktívan kezelt alapja például jelentősen jobban teljesített ebben a szegmensben, mint az ETF. Sokkal jobban tudta tolerálni a visszaeséseket, mert míg az egyik elvesztette az értékének a kétharmadát, addig a másiknak csak körülbelül 20%-kal csökkent az értéke.

Ebből is látható, hogy nagyon nagy különbségek vannak az ilyen típusú befektetések egyes fajtái között, így érdemes jó előre átgondolni őket, mert nagyon kellemetlen veszteségeket is el lehet általuk szenvedni. Nem szabad egy felületes internetes kutatás után arra a következtetésre jutni, hogy az ETF minden esetben jobb, mint az aktívan kezelt alap. Ahogy a passzívan kezelt sem jobb minden esetben, mint az aktívan kezelt termék.

Hogy valójában mekkora növekedés is van ebben a piacban, azt jól mutatja például az, hogy a hagyományos bio fűtőanyagok – tehát például a fa – globálisan még mindig a duplája, mint a nap-, szél-, vagy vízenergia és a nukleáris energia. A kőolaj, szén és a földgáz pedig a 6-8-szorosa az összes megújuló energiának.

Szeretné megtudni, hogyan igazodjon el akkor befektetőként ebben a kérdésben? Érdemes vagy nem érdemes most ebből a szegmensből vásárolni? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja: 

Mit tegyen a befektető ennek a potenciálnak a tudatában?

A hosszútávú befektetésekben gondolkozóknak erősen javasolt választania megújuló energiaforrású befektetési eszközt, mert biztos, hogy a közeljövőben komoly zöldátmenet lesz. Talán már nem csak a jövőjéért és gyerekei jövőjéért aggódó kisember, hanem a vezetők is rádöbbennek arra, hogy komoly klímaválság küszöbén állunk. Nincs tél, hó vagy erdő.

Ha lesz majd a kormányok részéről egy komolyabb támogatási hullám, az automatikusan alá fog nyúlni a részvénypiacoknak is. A kérdés az, hogy tudja-e ezt majd egy befektető megfelelőképpen kezelni. Nem szabad átesni a ló túloldalára, és a jelenlegi portfóliónkat teljesen átsúlyozni, a 10%-ból pedig 70%-et csinálni egy csapásra. Ha valaki megújulókban gondolkozik, akkor legalább 10-15 évre érdemes elköteleznie magát egy befektetés mellett, és emellett szélesen diverzifikálni a portfólióját továbbra is, mert nagyon komoly változékonyságok jöhetnek. Jöhet egy új technológia, de jöhet egy újabb háború is, ami például a fosszilisenergiának az ellátását befolyásolja. Ezt láttuk nemrég – és természetesen ez további kockázatokat rejt magában. De hosszútávú szemlélettel és óvatos lépésekkel ez mégis egy kiváló befektetési lehetőség lehet.

Megatrend-szemlélet

Az Érthetően a befektetésről című könyvben olvasható egy kifejezetten megatrend-szemléletű stratégia, aminek bármilyen bonyolultan is hangzik az elnevezése, bizonyos értelemben egy faék egyszerűségű dolog: egy laikus, befektetéshez nem értő embernek is van arról benyomása vagy elképzelése, hogy nagyvonalakban merre tart a világ. Amellett, hogy ezt el tudja eldönteni, ez egyébként egy nagyon jól kutatott terület is. Az összes nagy alapkezelő, a Deloitte-tól kezdve a PwC-ig kutatja azt, hogy mik azok a nagy változások, amik formálják az emberiséget. Nagy biztonsággal meg lehet jelölni, néhány ilyen dolgot, és például az egyik ilyen a klímaváltozás is, illetve az arra adott reakció.

Hogy a következő egy-két évben mi fog történni, azt senki nem tudja, de hogy a klímaváltozás az így vagy úgy, de hatni fog az emberiségre, és erre valamilyen formában (gazdasági) reakciót kell majd adni, az biztosnak látszik. A kereslet pedig kínálatot fog szülni, és ennek lesznek haszonélvezői a következő 10-20 évben, tehát a zöldátállásnak érdemes a portfóliónkban is helyet adni.

Hogyan érdemes befektetni ebbe a piacba?

Költséghatékony módon elsősorban alapokon keresztül lehet befektetni a megújulóenergia-piacba. De a kérdés azért nem olyan egyszerű, hogy melyik alap, melyik befektetés lesz a legideálisabb. Már csak azért sem, mert óriási különbség van alap és alap között. Az viszont biztos, hogy mindenképpen érdemes egy minőségi szűrést tenni az alap összetevőiben, hozzáállásában, múltbéli eredményeiben, méretében, és erre támaszkodva lehet jól kiválasztani a befektető számára személyesen is ideális megújulóenergiára fókuszáló befektetést.

Vételi vagy várakozó pillanatban vagyunk?

Egy stratégiában gondolkodó befektető jár jól. Eltelt két év úgy, hogy masszív esésben vannak ezek a piacok, ami egyben azt is jelenti, hogy nagy megtisztuláson mentek keresztül:

  • Normalizálódott a helyzet árfolyamban, korrekt vissza árazódás történt a 3-4 évvel ezelőtti szintekhez képest.
  • Azok a cégek, amik életképtelenek voltak, ezen a ponton már lehúzták a rolót, vagy kiestek egy alapból, ETF-ből.
  • Sok befektető, aki nem gondolta át komolyan ezeket a befektetéseket, már elhagyta ezt a piacot. A 37%-os kiáramlás nem amiatt történt, mert az emberek nem látnak benne jövőt, hanem azért, mert ránéztek a grafikonra, és azt látták, hogy lefeleződött az árfolyam, és nagyon sokan egyszerűen pánikreakcióként kapituláltak.

Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy a mostani sokkal jobb belépési pont, mint ami 2-3 évvel ezelőtt volt. Tisztább a piac, jobbak az árak, jobbak és reálisabbak a kilátások.

Összefoglalva: Ha valamikor, akkor most kifejezetten érdemes ebben a piacban gondolkodni, de nem úgy, hogy ránézünk egy darab grafikonra, és az elmúlt két évnek az eredményéből próbálunk meg következtetni a következő tízre.

ETF vs. aktívan kezelt alapok

Az aktívan kezelt alapoknál egy szakértői háttér folyamatosan változtatni tudja a cégeket. Ez a szektor nagyon hasonlít a biotechnológiai szektorhoz, ott is a cégeknek majdnem a fele 5-8 éven belül elhullik. Itt is jönnek új technológiák, kiderül, hogy valami nem annyira működik, van jobb, vagy nem elég tőkeerős egy vállalat.

Egy aktívan kezelt alap viszont jó lehetőséget biztosít, pláne így, hogy lassan tényleg közeledünk egy kamatcsökkentési időszakhoz, ami automatikusan megemeli a részvényárfolyamokat. Ahogy mondani szokták, a dagály az összes hajót megemeli majd.

Összefoglalva: letisztultabb és realistább jelenleg a megújulóenergiák piaca, és ráadásul a kamatcsökkentésből (is) fakadóan jó eséllyel növekedés várható rajta, ezért ez egy vételi pillanat.

Aki érdeklődik ez iránt a piac iránt, az az Érthetően a befektetésről című könyvből útmutatást kap, és megtudhatja a befektető szempontból szükséges alapvető információkat.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat!

 

A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Tátrai Csaba, az InwestMentors privát bankárai.

 

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem