Skip to main content

A decentralizált kriptodeviza-piacnak, az online könnyen hozzáférhető, többnyelvű információknak, a felhasználóbarát pénzügyi okostelefon-applikációknak, és a befektetési tanácsokkal foglalkozó influenszereknek köszönhetően új típusú befektetési eszközök (pl. NFT) és trendek jelentek meg a piacon, amelyeket alapvetően a fiatalok  részesítenek előnyben. Természetes, hogy a különböző korosztályok más szemüvegen keresztül szemlélik a világot, de nem csak a megvásárolt eszközök körében, hanem a mentalitásban is sok különbség van a fiatal és az idősebb befektetői generáció között.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben annak jártunk utána, milyen döntések jellemzik a mindenkori, illetve a mai fiatal befektetőket. A felvétel meghallgatásához kattintson ide:

Milyen korosztályt érthetünk a fiatal befektetők alatt, és általánosságban mi jellemző rájuk?

Mivel 18 éves kor fölött lehet először önállóan értékpapírszámlát nyitni, ezért a fiatal befektetői korhatár 19 évnél kezdődik, és 29 éves korig tart.

Annak lehet megtakarítása ilyen korban:

  • akinek megengedi a keresete,
  • akinek a szülői hátteréből adódik,
  • aki pénzügyileg tudatos,
  • és/vagy aki aszkéta életet él

A KH kutatása szerint csak a fiatalok felének van megtakarítása, és közülük is csak 13 %-nak van 1 évnél hosszabb időre elegendő. Körülbelül ez az a keret ahol már említésre méltó befektetéseket lehet eszközölni. Ez a teljes korosztály 6%-a, ami bár nem magas, mégis érdemes a vizsgálatra, mert ők különös szemüvegen keresztül szemlélik a világot, így a pénzügyeket is.

A Bankrate.com felmérése szerint a fiatalok több mint fele komfortos azzal, hogy kriptodevizába fektessen, annak dacára is, hogy az teljesen decentralizált, így nincs mögötte valós érték, mint ígéret. A Pénz pszichológiája című könyvből pedig kiderül, hogy attól függ, milyen befektetéseket preferál az ember, hogy milyen történelmi korban született, vagyis hogy fiatal korában milyen hatások érték. Ha olyan időszakban született, amikor a részvénybefektetések jól mentek, akkor szívesen fektet be azokba. Míg ha egy pénzügyi válságidőszakában nevelkedett, akkor szkeptikusabb az ilyen befektetésekkel kapcsolatban, és nagyobb valószínűséggel tartja „otthon” a pénzt.

Tehát akik a 2008-ban kezdődött válság idején nőttek fel, vagy akiknek volt a családjában bedőlt devizahitel, azok szkeptikusabbak a „rossz hírű” bankokkal, bankvilággal kapcsolatban, mint a közösségibb alapú, decentralizált kriptopiaccal szemben.

Számít a platform

Fontos a fiatalok számára a platform is, amin keresztül a pénzügyeikkel tudnak foglalkozni: a telefonos applikációk segítik az elköteleződést. A Robinhood például egy applikáción keresztül működő diszkont brókercég. 18 millió ügyfelének több, mint a fele az első értékpapírszámláját ezen a felületen keresztül nyitotta meg, és itt fektet részvényekbe. A könnyű elérésnek köszönhetően 96 %-uk havonta legalább egyszer valamit tevékenykedik a felületen. A kereskedés díjtalan, vagy legalábbis annak látszik, akárcsak a Revoluton, amin keresztül kriptot lehet venni.

A Robinhood esetében eleve erre a célközönségre targetálva tervezték meg az applikációt, a használata a számítógépes játékokra hasonlít.

Megváltoztak a hitelesnek tartott információ források

A befektetői korosztályok között abban is lényeges különbség van, hogy milyen forrásokból tájékozódnak. Az úgynevezett finfluencerek (financial influencer) mellett a fiatalok megbíznak a Redditben, TikTokban, Discordban – hatalmas méretű, azonos gondolkodású táborok gyűlnek össze ezeken fórumokon, és rengeteg információ áramlik közöttük igen gyorsan. A fiatalokat itt érő impulzusok meghatározzák a befektetési döntéseiket és vélekedéseiket is. Hitelesebb információforrásnak találják a közösségi tudást, mint az olyan centralizált forrásokat, mint a tévé vagy a nyomtatott sajtó, amit az idősebbek preferálnak.

A kripton túl

Természetesen nem kizárólag a kriptonak van nagy divatja jelenleg, a fiatalok szívesen fektetnek be órába, cipőbe, LEGO-ba, NFT-be, tehát más alternatív eszközökbe is. A legdrágább kosaras cipő, amit valaha eladtak, Michael Jordané, a Chicago Bulls olimpiai bajnok játékosáé volt, és 2,2 millió US dollárért ment el a Sotheby’s árverésén.

Vannak, akik akár napokat kempingeznek cipőboltok előtt azért, hogy limitált darabokat vegyenek. Ezek egyelőre kifejezetten értékállók, ha dobozban tartják őket, így könnyen értelmezhető befektetésként, ha valaki ilyeneket vásárol. Mások azért vesznek LEGO szetteket, hogy mint műkincset félretegyék nyugdíjas korukra.

Az utóbbi időben szintén egyre népszerűbb NFT-k pedig olyan digitális műalkotások, amelyeket blokklánc technológiával hoznak létre, és amelyeknek egyedülálló tulajdonjoguk van, így lehetővé téve a digitális műalkotások eredetiségének igazolását.

De nem szabad szem elől téveszteni, hogy továbbra is csak azok tudnak igazán jó pénzt keresni alternatív befektetésekkel, akik pont hogy nem befektetésként, hanem vállalkozásként tekintenek az ilyen beszerzésekre. Nagyon mélyen el kell merülni ugyanis abban, hogy hogyan működik a piac. Kockázatot kell vállalni, és hosszú távon úgy kell invesztálni, hogy megtérüljön. Első ránézésre tűnik tehát csak úgy, hogy ezek a típusú beruházások is olyanok, mintha megvennénk egy Coca-Cola részvényt és ülnénk rajta 20 évet, de valójában ez nem igaz.

Spekuláció vs. vállalkozás

A mindenkori fiatal generációra jellemző, hogy gyorsan szeretne kevés pénzből sokat csinálni, akár nagyobb kockázat bevállalásával is.

A vállalkozás azt jelenti, hogy munka jelleggel, nagy tételben, elmélyülten foglalkozunk valamivel és üzletszerűen kereskedünk. Ezt lehet értékalapúnak tekinteni. Ehhez képest a spekuláció esetében a rövidtávon jó vétel a cél, napi kereskedéssel akár.

Hibás, ha valaki példaként követ és le akar másolni egy embert, aki egy jó üzlettel 1000 vagy 5000 %-os hozamot ért el (mint egy-egy szerencsés kripto-befektető), mert valószínűleg ugyanazzal az üzlettel nem lehet a következő 1-2-3 évben ugyanilyen nyereséget elérni. Ilyen sikerhez nem pontosan ugyanazt kell másolni, ami egyszer valakinek bejött, hanem új dologban gondolkozni. De azért annak az esélye, hogy valaki a semmiből igazán nagyot durrantson, elég alacsony.

Összefoglalva: amellett, hogy alternatív befektetésekben gondolkoznak, a fiatalok jellemzően rövid távon szeretnének kiugró hozamokra szert tenni, hiszen 20 évesen a nyugdíjas időkre való félretevés nagyon távoli célnak tűnik.

De idővel minden befektetőnél eljön az a belátás és tapasztalat, hogy nem lehet egyik napról a másikra meggazdagodni. A megtakarítás más megvilágításba kerül, és nem a jelenkori énünktől való megvonásként tekintünk rá, hanem a jövőbeli énünk támogatásaként.

Szeretné megtudni, mit javasolnak a nagy tapasztalattal rendelkező, elismert befektetői tanácsadók a fiatalok számára? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja:

Konzervatív utak

Úgy általánosítani persze hiba lenne, hogy minden fiatal szükségszerűen ilyen éhesen áll a piachoz. Vannak, akik nagyon tudatosan gondolkoznak a befektetésekben, és nekik jelenleg jobb lehetőségeik vannak, mint azoknak, akik 10-20 évvel ezelőtt voltak fiatalok, hiszen nagyon sok minőségi információ érhető el ingyen, több nyelven. Könyvek, podcastek, hasznos és rendezett információk állnak bárkinek a rendelkezésére, aki hajlandó az időt rászánni a begyűjtésükre.

Tehát bőven vannak olyanok is, akik értékalapon, hagyományos eszközöket keresve, a szüleiket vagy felmenőiket követve akarnak befektetni.

Hogyan kéne befektetniük  a fiataloknak a hozzáértő befektetési szakemberek szerint?

Aki egy ideje már követi az adásainkat, az nem fog meglepődni, hogy most is azt mondjuk: a kulcs a hosszútávú gondolkodás és a diverzifikáció!

Ha valaki csak kriptot vesz, az elég kockázatos irányba mozog. Sok eszköz között érdemes szétosztani a pénzt, például klasszikus tőkepiaci befektetésekkel, és nem feltétlen abból kell kiindulni, hogy mi az, ami tavaly, vagy 2 éve jól működött, hanem abból, ami 50 vagy 100 éve folyamatosan bizonyít. Ezután kell elgondolni, hogy vajon a következő 10-20-40 évben az eddigiek alapján mi lesz. Ha kipróbáltabb dolgokat keresünk, a sikerünk valószínűségét nagyban növelhetjük. Részvényekkel például biztosabb hozamokat lehet elérni hosszú távon.

Minél idősebb valaki, és minél több pénz felett dönt, annál fontosabbá válik, hogy nagyobb valószínűséggel érjen el jobb eredményt. A valószínűségeket a saját oldalunkra kell állítsuk részben azért is, mert az idő előrehaladtával egyre jobban csökken annak az esélye, hogy újra tudjuk termelni a befektetett összeget.

Leegyszerűsítve tehát pontosan úgy érdemes a fiataloknak is befektetni, mint bárki másnak:

  1. Képezzünk tartalékot – tegyünk félre pénzt, hogy legyen miből befektetni!
  2. Diverzifikáljunk – ne csak egy eszközt vásároljunk, mert az túl nagy kockázat!
  3. Merjünk hosszú távon gondolkozni!
  4. Hosszútávú gondolkodás mellett már könnyebben lehet nagyobb kockázatot is vállalni – akár egyedi részvények, részvényalapok, ETF-ek vagy alternatív befektetések formájában!
  5. Fontos a (rég)múltból a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni!

A legfontosabb kérdés

Minden eddig felsorolt bölcselet mellett maradt még egy lényeges kérdés: van-e egyáltalán értelme a lehető legtöbb pénzt csak azért félretenni, hogy nyugdíjas korunkra jól fialjon? Érdemes-e elcserélni a fiatalkori élményeinket azokra a pénzekre, amik időskorban már csak további pénzeket szolgáltathatnak, pótolhatatlan élményeket viszont már nem?

Szórakozás, utazás, élmények gyűjtése áll az egyik oldalon, és egy idősebb kori számlán álló kamatos kamatos pénz a másikon.

A választ erre a kérdésre mindenki adja meg maga. A mi magánvéleményünk az, hogy jobb, ha először merünk élni, aztán pedig számottevőbb pénz mellett kezdünk el befektetni.

Azaz, kezeljük úgy a pénzünk egyik felét, mintha még 40 évig élnénk, a másik felét pedig úgy, mintha már csak 40 napig.

Warren Buffet-től egy 11 éves kislány megkérdezte egy előadás során, neki mibe lenne érdemes fektetnie.

Az erről készült felvételt megtekintheti  az adásunk végén a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson ide:

A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Turiák Bence, az InwestMentors privát bankárai.

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem