Skip to main content
Egyéb kategóriaElemzések

Nehezebb meggazdagodni ma, mint 30 évvel ezelőtt?

Rögtön egy kis spoilerrel kezdünk: nincs a címben feltett kérdésre egzakt válasz. De úgy tűnik, mi kifejezetten szeretünk szinte megválaszolhatatlan kérdésekre választ keresni.

Mióta világ a világ, mozgatja az embereket a meggazdagodás és a vagyonfelhalmozás kérdésköre. Egy jó ideig a pénz, mint elvont dolog birtoklása jelentette a vagyont, és még ma is felmerül a kérdés, hogy jogos-e tisztán csak abban mérni a gazdagságot. Az viszont biztos, hogy aki javakat, tudást, információt vagy időt birtokol, gazdagabbnak érezheti magát, mint aki ugyanezekben szűkölködik.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben azt járjuk körül, mit jelent a gazdagság fogalma elvont illetve konkrét módon, és mit kell biztosan megtenni azért, hogy elinduljunk a gazdagodás útján. A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson az alábbi ide:

Költeni vagy tölteni az időt?

Ha egy kicsit elvontabban gondolkozunk róla; az számít gazdagnak, akinek több pénze van, mint amennyit el tud költeni, illetve aki az ideje fölött saját maga rendelkezik.

Statisztikával kimutatva pedig az, akinek 1 millió dollár (vagy ennek megfelelő) likvid vagyona van. Amerikai szakemberek rangsorolása szerint a gazdagságnak három kategóriája van:

High-net-worth individuals: 1-5 millió dollár (~350 millió forint) vagyonnal

Very-high-net-worth individuals: 5-30 millió dollár vagyonnal

Ultra-high-net-worth individuals: 30 millió dollár feletti likvid vagyonnal

Magyarországi körülményekre lefordítva mi ez a vagyoni szint?

Aki 1 millió dolláros, vagyis körülbelül 300-350 millió forintos összvagyonnal rendelkezik, ingatlanban és/vagy befektetésben és/vagy likvid pénzösszegben, az ma Magyarországon gazdag embernek mondható. Ha egy ilyen vagyonos ember úgy dönt, hogy többet nem csinál semmit, a vagyonának már csak a hozamaiból korrekt életkörülmények között meg tud élni.

De akinek 100 millió forint befektethető összeg áll rendelkezésére, az szintén méltányolható életszínvonalon élhet ma Magyarországon anélkül, hogy ezen felül plusz bevételi forrásokra lenne szüksége. Megteheti, hogy kihagy akár éveket a munkából, felkészül másra, otthon marad a gyerekkel, elmegy az El Caminora, élvezi a szabadságát.

Az viszont biztos, hogy a gazdagság senkivel nem véletlenül történik meg (hacsak nem örököl). A gazdag emberek a tudatosságuknak és kiadós pénzügyi figyelmüknek köszönhetik azt, hogy elérték ezt a „szintet”.

Összefoglalva: a gazdag emberek a magas vagyoni státuszt elsősorban a folyamatos és optimalizált befektetésnek, valamint a háztartásaik adósságállományának a minimalizálásának köszönhetik. És akinek van megtakarítása, az könnyebben gazdálkodik szabadon az idejével.

Se internet, se mobil, de Netflix se

A gazdaggá váláshoz az is hozzá tartozik, hogy a kiadásainkat optimalizáljuk. Harminc évvel ezelőtt, 1992-93-ban ugyan sokkal nehezebben fértünk hozzá bizonyos információkhoz és erőforrásokhoz, mert nem volt internet, pláne mobilnet, csak a nyomtatott sajtóból lehetett valamelyest tájékozódni, de azoknak a dolgoknak a köre is kisebb volt, amire ki lehetett költekezni, és egyébként is nagyobb volt a megtakarítási hajlandóság.

Nem jártunk annyit étterembe, vagy egzotikus szigetekre, nem költöttünk annyit kütyükre vagy csúcstechnológiára, de lelki- és testi egészségünkre sem. Nem voltak tele a pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek és coachok rendelői, és nem volt minden sarkon biobolt vagy fitneszterem.

Fun fact: meggazdagodni az tud, aki nem költi el a pénzét.

De hogy ne feledkezzünk bele a nosztalgiázásba, szögezzük le, aki harminc évvel ezelőtt, éppen csak kiszabadulva a szocializmusból meg volt áldva annyi pénzügyi érzékkel és kockázatvállaló kedvvel, hogy nem betétbe, hanem részvénybe tette a pénzét, az nagyon nagy hozamot tudott realizálni. Tehát bár szűkebb volt az információs csatornák köre, pláne a historikus példák, tapasztalatok, statisztikák és arra alapozott jóslatok, az éppen nyíló piacon viszont nagyot lehetett dobbantani.

Az elmúlt 30 évben kitárult Magyarország előtt az értékpapír piac, az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában a pénzügyi kultúra pedig tágabb értelmezést kapott.

Régen minden jobb volt?

Nem. Jó lehetőségek mindig voltak, és lesznek is: a ’90-es években lehetett privatizálni, ma meg lehet kriptózni. Minden kornak megvan a maga szűkebb közönség számára elérhető, óriási gazdagságot kínáló lehetősége, és a bejósolhatatlan kriptón túl ilyen lehetőségnek értelmezhető a jelenlegi nagyon alulértékelt piacon való elindulás is. Szóval bár óvakodnánk a motivációs tréningek buzdító szólamaitól, mégis ki kell mondjuk: mikor, ha nem most?!

A meggazdagodás útjának alapképlete a régi és jelenlegi trendek ötvözése lehet. A régi idők takarékoskodási hajlandóságát a mostani idők lehetőségeivel vegyítve egyáltalán nincs reménytelen helyzetben az, aki hajlandó tudatos döntéseken keresztül a megtakarításait befektetéseken keresztül gyarapítani.

A KSH adatai azt mutatják, hogy 1995-ben magasabb volt a megtakarítási ráta, mint 2020-ban: akkor 18 % volt, amit a magyar emberek a keresetükből átlagosan félre tudtak rakni. Ez akkor kezdett el drámaian romlani, amikor az infláció bedurvult. De 2012-ig ez még így is jóval az EU-s átlag alatt maradt, és csak az utóbbi években kezdett el hozzá konvergálni.

A 2010-2020-ig tartó konjunktúra kedvezett annak, hogy a lakossági megtakarítások és az életszínvonal itthon is növekedjen, de a Covid járvány és az energiaválság ezt elgáncsolta. Ezzel párhuzamosan pedig tendenciózusan nyílik az olló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, és már az óriási infláció is érezteti a negatív hatását.

Szeretné megtudni mik a legfontosabb lépések a meggazdagodás felé vezető úton? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amelyben választ kap erre a kérdésre: 

Bérből és fizetésből meddig lehet jutni?

Csak megtakarításokból viszont a milliomos szinteket tulajdonképpen lehetetlen elérni (nagyon sokat kell ehhez keresni és keveset költeni, vagy nagyot kell örökölni). De aki se nem vállalkozó, se nem nagyon magas bevételű pozícióban dolgozik, annak hosszútávon kell a vagyongyarapításról gondolkoznia. Nem elegendő csak a perselybe tenni a pénzt, mert abból idővel csak kevesebb lesz.

Az inflációval szemben felvenni a harcot csak hosszútávú, következetes befektetéssel lehet, pláne, hogyha azt meghaladó eredményeket akarunk elérni.

Annak, aki az első lépések megtételénél tart azon a kissé sem zökkenőmentes úton, amit a meggazdagodás útjának hívunk, érdemes egy pár hónapig, csak azt figyelnie, hogy pontosan mik a kiadásai. Mennyi marad, mennyi nem marad a hónap végére. Ezután lehet azt értelmesen megtervezni, hogy ami marad, azt mire lehet fordítani – akár befektetni, akár havi rendszeres megtakarításként hosszabb időtávra lekötni, és ezzel biztonsági tartalékot képezni (legalább a nyugdíjas évekre).

Ha valaki eddig nem tett félre, de most már tudatosabban szeretné a pénzét kezelni, az már azzal is nagyot lép előre, ha akár a saját, akár a háztartása bevételének 10 %-át félreteszi. Talán nem az első vagy a második évtől, de azután már hosszútávú elköteleződésben, és értékpapír szolgálatatásban számottevő léptékben tud növekedni az a vagyon, amit következetesen befektettünk.

Kisebb mértékű megtakarításból milliomos vagyon felhalmozása állampapírban nem fog menni, az maximum arra elegendő, hogy megőrizze az értékét annak a pénznek, amit félreraktunk. Ahhoz, hogy pénzből további pénzt csináljunk, vagy hogy egy olyan fajta időelőnyt és gazdagságot nyerjünk, amit a fizetéséből nem tudtunk volna elérni, ahhoz idővel muszáj a részvények, illetve kockázatosabb eszközök felé mozdulnunk.

Az értékpapír és az állampapír különbségeivel, előnyeivel és hátrányaival már több adásban foglalkoztunk, ezeket meghallgathatja itt:

Milyen állampapírt NE vegyek 2023-ban? (youtube.com)

Kinek való és kinek NEM az állampapír? (youtube.com)

Nagyban játszani csak a nagyok tudnak?

A tudatos befektetés és vagyongyarapítás egyáltalán nem csak a gazdagok játékterülete. A pénzügyi öngondoskodást már fiatalon, az első megtakarításokból is el lehet kezdeni, hiszen egyre több minden támogatja azt: könnyen elérhető a tudás és az információ, vannak már historikus jó példák, és általánosságban sokat fejlődött a pénzügyi rendszer.

Biztosan rossz döntést csak azzal lehet hozni, ha az ember nem csinál semmit. Az, hogy hosszútávon megéri befektetni, nem kérdés. Azt persze nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora lesz a részvénypiacon elérhető hozam, de az már bizonyítást nyert, hogy kevésből csak az tudott nagyon sokat csinálni, aki türelmesen befektetett.

Annak, hogy Magyarországon élünk, a rengeteg instabilitás mellett az egyértelmű előnye, hogy tudunk egy kicsit lesni: a nyugati országok évtizedekkel előttünk járnak a gazdasági fejlettségben, itt viszont még nagyobb lehetőség van gyarapodni.

A vállalkozás a pikk ász?

Nagyon úgy tűnik az egész világon – és ez alól a hazánk sem kivétel –, hogy a vállalkozói szférában dolgozók tudnak igazán meggazdagodni.

Egy USA-ban végzett kutatás szerint negyven évvel ezelőtt a világ 100 leggazdagabb emberéből 60 akkor még öröklött vagyonnal bírt, 2020-ban ez már csak 27 ember, a maradék 73-nak a többsége vállalkozó: cégalapító, befektető, vagy egy vállalkozás elején alkalmazott volt és részvénycsomagot kapott.

Összefoglalva mi kell a meggazdagodáshoz?

  • először is akarat – tartalékképzési és vállalkozási
  • idő (tartalékképzésre sok), vállalkozás ezt begyorsíthatja, de ott is szembe kell nézni majd sok mindennel, és ott is kevesebbet kell költeni, mint amennyit keresünk
  • tudás – a vállalkozáshoz feltétlen (jó tudás, amit értékesítünk és abból vagyont építünk belőle), de a befektetéshez is, hogy képesek legyünk olyan eszközökbe helyezni a pénzünket, amik képesek tartósan jó eredményt felmutatni és az időtényezőt rövidíteni

Akinek nem jön össze, annak azért nem, mert

  • nem gondolkodik hosszú távon
  • nem cselekeszik hosszú távon
  • nem takarít meg eleget
  • nem él a lehetőségei alatt
  • csak befektetései értékállóságról gondoskodik
  • későn kezdi el.

Jó időben vagyunk tehát elindulni, megéri most befektetni, mert ma tudjuk megalapozni a jövőnk vagyonát.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat! Kattintson ide:

A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Kéri Annamária, az InwestMentors privát bankárai.

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem