Skip to main content

A Magyar Állampapír jelenleg nagyon népszerű itthon, sokan veszik. Éppen ezért érdemes abból a szempontból is megvizsgálni az állampapírokat, hogy melyek azok, amikbe nem, vagy kevésbé érdemes jelenleg befektetni. Persze ezek nem kőbe vésett szabályok, az egyéni célok és érdekek mindig felülírhatják az általánosító elméleteket.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen ismertetünk több ilyen állampapír típust, és az állampapírvásárlás általános negatívumaira is kitérünk!

A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:

Természetesen az itt felsorolt állampapír fajták mindegyikéhez lehetne mondani pozitívumokat is, és előfordulhatnak olyan élethelyzetek, gazdasági körülmények és időszakok, amikor mégis jól működhetnek. A többség számára azonban a következő állampapírok inkább kerülendők.

  1. Diszkont Kincstárjegy és Magyar Állampapír Plusz

A Diszkont Kincstárjegyet 3-6-12 hónapra lehet vásárolni, és erre az időtávra fix a kamata. Nem a legjobb megoldás idén, de ez mindig az aktuális piaci helyzettől függ.

Ha hosszabb távon rövidebb Diszkont Kincstárjegyeket vásárlunk (tehát például mindig háromhavit), akkor végeredményben lehet változó a kamata, csak ki vagyunk téve az aktuális inflációnak, mert a kamatot az alapján állapítják meg.

Annál, amit ez a kincstárjegy hozhat, akár egy év alatt is nagyobb eredményeket lehet elérni egy másodpiaci állampapír árfolyamemelkedéséből, vagy ha hosszabbtávú kötvényt veszünk. Például a Prémium Magyar Állampapír 7 éves lejárattal egy évre fizet 16 %-ot, ha eladjuk egy év múlva 1 %-ért, akkor is megmarad 15 %, ami még mindig több, mint a 9 %, amit a Diszkont most fizet.

Ugyanebbe a kategóriába tartozik a Magyar Állampapír Plusz, amit öt évig kell tartani ahhoz, hogy 4,95 %-os kamatunk összejöjjön átlagban. Nem meglepő, hogy a 2022. március végi csúcsához képest, amikor több mint 6000 milliárd forintnyi összeg volt a MÁP-ban, ma már csak 1800 milliárd van, közben a Prémium pedig a legnépszerűbb állampapír lett. Utóbbinak az alja 2021. novemberben volt, akkor volt kb. 2200 milliárd, most, a csúcson pedig 5500 milliárd forint.

  1. Nyugat-európai, például osztrák állampapírok

Egyszerűen azért nem éri meg ilyet venni, mert nagyon sovány a kamata. Hosszú évekig 0 % volt, most 2-3 % körül van.

Az összes fejlett állam állampapírjának ilyen alacsony a kamata, mert meg kell fizetni, hogy nagyobb biztonságot nyújtanak. A legtöbbet kereskedett állampapírok közül a német ugyanennyit fizet, még a friss kibocsátásúakra is, az amerikaiak az alapkamathoz igazodtak, azok már 5% körül is fizetnek, de a hosszabb távúak még ott is ugyanolyan keveset.

Azoknak a magyar befektetőnek, akik amerikai állampapírban gondolkodnak, érdemes észben tartani, hogy 2024. január 1-től új időszámítás kezdődik adózás szempontjából. Az adótörvények változása valószínűleg érinteni fogja az amerikai állampapírokat is, és megsarcolják majd egy extra forrásadóval. Úgyhogy az egyébként sem túl sok kamatot még tovább fogják mérsékelni az adók.

  1. Babakötvény

Nagyon rugalmatlan, lekötött eszköz.

Jelenleg 19 éves futamidővel lehet felvenni. Ha ezen időtávon belül bontjuk fel, akkor a kamatot nem kapjuk meg rá, tehát kvázi nem lehet hozzányúlni. Ezért nagyon tudatosan, csak erre a célra beruházott összegeket érdemes félretenni ebben eszközben.

Még, ha a PMÁP-hoz képest magasabb is a kamatprémiuma, a valóságban azért sokszor arra az összegre, amit egy gyerek számára félre raknak a szülők, nem feltétlenül úgy tekintenek, hogy az csak a gyereké lehet és senki másé. Ideális esetben az övé lesz, de tulajdonképpen családi vésztartaléknak is tekintik, hiszen 2 évtized alatt könnyen előállhat olyan vis mayor helyzet, amikor hozzá kell nyúlni.

Másik érv a Babakötvény ellen, hogy ha valaki húsz évben gondolkodik, akkor ennyi idő alatt részvényekkel már sokkal jobb hozamokat tud elérni, pláne, ha olyan fegyelmezett, hogy tényleg ennyi ideig nem nyúl hozzá.

Szeretné megtudni, milyen további állampapír fajták vannak, amelyekbe nem éri meg jelenleg befektetni? Ide kattintva indíthatja el legújabb Pénz beszél podcast adásunkat, amiből megtudhatja: 

  1. Elsődlegespiaci eurós állampapír

Viszonylag rugalmatlan, egy futamidejű és kis kamatozású.

A Magyar Államkincstárnál vagy hazai bankokban forgalmazott eurós magyar állampapírból jelenleg egyfajta van, hároméves és 2,9 %-ot fizet euróban. Alapesetben az euróval és a devizás befektetéssel nincs gond, de ennél van devizában állampapírral jobb megoldás, ahogy azt az előző adásunkban kifejtettük.

  1. Bónusz Magyar Állampapír

Három évre lehet venni, az első évben fix, utána negyedévente változó kamatú, tehát nem a kiszámíthatóság mintapéldánya.

Forintban van; ami egy tartósan gyengülő deviza, és a magasabb inflációs környezet is hatással van rá.

  1. Olyan kötvényt lehetőleg ne vásároljunk, amit nem értünk teljesen

Ez általánosságban igaz minden befektetésre. A felsoroltakon kívül még rengeteg magyar és nemzetközi állampapír van, és szinte végtelen lesz a lehetőségek száma, ha még nyitunk a vállalati kötvények irányába is. A kisebb rutinnal rendelkező befektetők számára nem feltétlen egyértelmű, hogy melyik hogyan működik, mert sokféle módon lehet egy kötvényt kibocsátani, és sok feltétel lehet bennük burkoltan, amit ha nem tudnak, vagy csak feltételeznek, akkor csúnya meglepetésekkel találkozhatnak a futamidő alatt.

Kell-e ezek után egyáltalán állampapírt tartani?

Akinek nem a mindennapi megélhetéséhez kell a pénz, és magas hozamokat szeretne elérni, az valószínűleg eleve hosszú távon gondolkodik, ezért joggal teheti fel a kérdést, hogy a céljai elérése érdekében akkor jár-e jobban, ha állampapírt vesz, vagy akkor, ha részvényt. Az igaz, hogy a 16-20% jelenleg biztosnak látszik az állampapírral, a részvény esetében pedig ez bizonytalan, sőt 2022-ben rosszabbul jártak a részvénybefektetők, mint az állampapírba fektetők, viszont hosszú távon az idő abszolút a részvénybefektetőknek kedvez. A reálhozamra sőt, a vagyonépítésre, a részvénybefektetéssel van nagyobb esély.

Így a részvénypiacon jobb megoldásokat is lehet találni ezeknek a céloknak az eléréséhez.

Ráadásul az állampapírvásárlás rákényszerít a ki-beugrálásra, mert még ha sikerül is kiválasztani az aktuálisan legjobb fajtát, valószínűleg akkor is hamarosan el kell adni. Közben lehet, hogy elszáguldanak mellettünk a részvényhozamok, így húsz év alatt, ha ki-beugrálunk az éppen legjobbnak tűnő befektetésekbe, az már önmagában valószínűsíti, hogy rosszabb eredményeket fogunk felmutatni, mintha egy adott eszközosztályban hosszú ideig tartottunk volna a pénzünk.

Ezért minden befektetni szándékozónak el kell gondolkoznia azon, hogy szeretné-e ezt az állandó adás-vételt, készenléti állapotot és spekulációt, vagy egy kiegyensúlyozott, hosszú távú stratégiát szeretne, aminek ilyen időtávon itthon a részvények felelnek meg inkább.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson ide:

A témát körbejárták: Horváth Attila, Kovács Máté és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.

 

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem