Skip to main content

Sok befektető sajnos lassan két éve azzal a kellemetlen ténnyel kel és fekszik, hogy folyamatosan mínuszban vannak a befektetései. Sőt, a kötvénybefektetések már a Covid-járvány indulásától, tehát három éve visszaesésben vannak. Ennyi idő alatt még a legacélosabb idegrendszerrel megáldott befektetőnek is könnyű elveszíteni a türelmét, bevágni a laptopot a sarokba, és szuszogva hívni a tanácsadót, hogy tegyen valamit. A szorongást tovább tetézheti, ha valaki néha-néha felmerészkedik az internetre, ahonnan csak úgy áradnak a negatív hírek, még a gazdasági rovatokat sem kell feltétlen megnyitni hozzá.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben a pénzügyi válságok természetéről és jellemzőiről beszélgettünk, valamint pontokba szedtük, befektetői szempontból hogyan érdemes kezelni őket.

A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:

Amikor a csapból is csak válsághírek folynak, és nagyon borúsnak tűnnek a média által felvázolt kilátások, akkor kell igazán higgadtan kezelni a befektetéseket.  

Érzelmek vs. ráció 

A negatív hírekre többen kattintanak, ezért a híroldalak mindenképpen több ilyen tartalmat fognak közölni, mint pozitívat. Ez az emberi természetből fakad, régóta így van, és egy ideig biztosan így is marad. Tehát ahhoz már eleve egy reflektált olvasói attitűd kell, hogy ne vesszünk el a rosszhír-tengerben. Ahhoz pedig valamennyi önismeret is, hogy a (pénzügyi) döntéseinket ne az érzelmeink, hanem a ráció vezérelje.

Ráadásul sok elemző azért ismétli el annyiszor, hogy válság van, mert akinek 2008-ban bejött, azt gondolja, most is nagyot dobhat, ha ő lesz a legújabb vátesz. Csak hát sokan farkast kiáltanak.

Ettől függetlenül még igaz, hogy jelenleg egy elhúzódónak tűnő válság idejét éljük. Ugyanakkor kockázatok mindig vannak a pénzügyi világban, ezeket viszont lehet kezelni.

A tőzsdepszichológia kutatja is, hogy az árfolyamváltozások az emberi érzelmekben hogyan csapódnak le. Amikor medvepiac van, a legtöbben megijednek és eladnának, pedig az árfolyamzuhanás éppen hogy a vásárlásra jó alkalom. Sőt, a hozamelvárásokra is fordított hatással van az esés: amikor mélyponton vannak a részvényárfolyamok, a befektetők akkor csökkentik leginkább az elvárt hozamot, és amikor a legmagasabban vannak az árfolyamok, akkor még többre számítanak. Holott a tapasztalatok, és a logika is azt diktálja, hogy ez pont fordítva legyen.

Kötvényhalál

Azok az ügyfelek vannak talán most a legnehezebb helyzetben, akik alacsony vagy közepes kockázattal akartak befektetni, ezért a tanácsadójuk azt javasolta nekik, hogy a befektetésük nagyobb hányadát kötvényekbe tegyék, ugyanis a kötvénypiaci hozamok a Covid-járvány óta jelentősen csökkentek, és még mindig nem akarnak helyreállni.

Ennek a hátterében az áll, hogy a világban elkezdték megemelni a kamatokat, 2022-ben már eleve drasztikusan, de 2023-ban még annál is tovább. Mivel ez egy nagyon gyorsan lezajló folyamat volt, a kötvények árfolyamai összeroppantak, és nagyon kevés befektetési alap, illetve befektető tudott erre érdemben és időben reagálni. Bár már többször beharangozták, hogy vége lesz a kamatemelésnek, sőt, küszöbön a csökkentés, valahogy mégsem érkezik se az USA-ban, se Európában.

Nincs tuti biztos forgatókönyv

Érzékletes példa a jelenlegi kifordított helyzetre, ha megnézzük a 20 éves amerikai állampapírokat, amiket jellemzően azért tartunk a modell portfóliókban alappillérként, hogy hosszútávon biztonságot nyújtsanak: 2020. márciusa óta, tehát 3,5 év alatt 40 % mínuszban vannak. Finoman fogalmazva sem az történik, ami „a nagy könyvben meg van írva”, és ezt érthető, hogy sok befektetőnek nehéz megemészteni.

Viszont ez a fejtetőre állás nem csak most, és nem csak a kötvényekre igaz. A részvénypiacon is a ’90-es években gigantikus szárnyalás, óriási emelkedés volt, de ha az S&P 500-at megnézzük, aszerint, aki 2000-ben vásárolt, az 2009-ben -9 %-on állt. Egy évtized telt el akkor úgy, hogy mínuszban voltak a befektetők. Az aranynál is hasonló a helyzet: ha valaki 2011-ben vásárolt, annak is egy évtized elveszett, pedig előtte szép emelkedés volt, három év alatt megháromszorozódott az arany ára.

Még a legnagyobb befektetőkre is igaz az, hogy néha alul teljesítenek. Warren Buffet, akinek az éves átlaghozama 19,8 %, ő is az esetek 30 %-ában alul teljesítette az S&P 500-at. Vagy Ray Dalio, aki a világ egyik legnagyobb befektetési alapját menedzseli, 2019-ben 0,5 %-os eredményt ért el, amikor az S&P 500 31,5 % volt, tehát igencsak elmérte magát.

A jót könnyű volt megszokni

Mindenkire igaz, hogy előbb vagy utóbb, de alul fog teljesíteni. Egyszerűen elkerülhetetlen, hogy beleszaladjunk egy olyan eszközbe, vagy hozzunk egy olyan döntést, amit a jövő rossz ötletnek fog igazolni. Elbizakodottság azt hinni, hogy a baj mindig csak mással történhet meg, de nem nehéz ezt hinni, amikor a legutóbbi válság már messze van. 2009-től 2020-ig sima volt a terep, a részvénypiac kisebb bökkenőket leszámítva, nyílegyenesen ment föl. A kötvénypiac is egészen korrekten teljesített, a végén ugyan már nem volt hozam az új befektetőknek, de akik régebben benne voltak, azok tapsolhattak, mert ahogy leestek a kamatok, úgy ugrottak magasra a korábbi kötvények hozamai.

Elkényeztette ez a felívelő piac a befektetőket, és aki ezelőtt nem fektetett be, az nem tapasztalt ilyenfajta turbulenciát a piacon, mint ami most van.

Mennyi ideig tart majd ez a válság?

Ugyan a BUX már pluszban van, sőt, történelmi csúcson is, a magyar infláció azért ennek az eredménynek sokat elvett a fényéből. Mindenesetre optimizmus jellemzi a piacot. Az S&P 500 szintén sokat jött vissza, de még azért nincs történelmi csúcson.

Történelmi példák alapján ki lehet számítani, hogy átlagosan körülbelül mennyi ideig tart egy gazdasági válság, illetve mennyi idő kell ahhoz, hogy legalább a részvénypiac helyre álljon.

12 válság volt az elmúlt 70 évben – ebből is látható, hogy nem olyan ritka, ami most van. A csúcstól a piac alját elérni átlagosan 12 hónap volt. Ennyi ideig tartott tehát általában a zuhanás, visszatérni az előző csúcshoz, pedig átlag 21 hónapig tartott.

Ha 2021 vége – 2022 elejétől számítjuk a jelenlegi válságot, akkor kb. a 20. hónapnál tartunk, tehát egy hónapunk van már csak a kilábalásig. Viszont fontos hangsúlyozni, hogy átlagokról beszélünk, előfordulnak sajnos hosszabban tartó válságok is. Az 1973-74-es válság mélyrepülése majd az abból való kievickélés 46 hónapig tartott. Sőt, a 2000 és 2007 közötti válságidőszak még hosszabb volt, ami a részvénypiacot illeti, és a kötvénypiacon is vannak egészen hosszú időszakok, amikor várni kellett a befektetőknek.

Minden attól függ, hogy mikor kezdik végre a kamatokat csökkenteni

Eddig sikeresnek mondhatók a nagy jegybankok kamatemelései, a monetáris szigorítás, mert jelentősen csökkent az infláció mindenhol. Cégek jelentési szezonja is most volt aktuális, és a makrogazdasági adatok is nagyjából egyszerre érkeztek az elmúlt hetekben. Nem voltak rossz jelentések. Viszont tulajdonképpen már a kamatcsökkenést árazza a piac, (és ezért is emelkedhetett a tech szektor ennyit az elmúlt hónapokban, illetve a mesterséges intelligencia hirtelen berobbanása miatt).

Az infláció féken tartásához kamatemelés kell, a gazdaság élénkítéséhez kamatcsökkentés.

Nagyon vártuk, hogy a kamatcsökkentés megtörténjen 2023-ban, de lassan szeptember van… A jelenlegi prognózisok 2024-ben már tényleg mindenhol sokkal kisebb inflációra, mindenhol sokkal kisebb alapkamatokra számítanak. Talán már nem kell sokáig várni a kötvénybefektetőknek és a részvénybefektetőknek sem, hogy végre meginduljon a várva várt emelkedés.

De az Amerikai Központi Bank, a FED friss nyilatkozata szerint ők még megvárják az augusztusi munkanélküliségi adatokat, illetve hogy az elemzések szerint tartós marad-e az infláció, és az alapján fogják meghozni a következő kamatemelési vagy kamattartási döntésüket. Tehát egy hónapra előre sem mernek pontosabb, erősebb állításokat megfogalmazni még az amerikai központi bank emberei sem.

Mit tehet a befektető ebben a helyzetben?

Minden befektetőnek a korábban közösen megalkotott stratégiát érdemes a tanácsadójával újra átbeszélni, ha kell, frissíteni, ha nem kell, akkor azt következetesen végig lehet vinni. Tehát, ha öt évben gondolkoztak, akkor az ötéves időtávot nézni, és az alapján döntéseket hozni, nem a harmadik évnél egy érzelmi alapú kapitulációval veszteségben eladni a befektetést.

Könnyű mondani, nem egyszerű így megélni, de a visszaeséseket lehet lehetőségként is értelmezni, hiszen ilyenkor kedvezőbben lehet hozzáférni bizonyos befektetésekhez, piacokhoz.

Közelmúlt-hatás

Bár nehéz azt megemészteni, hogy nemrég még virágzott minden, 10 % átlag növekmény volt a jellemző 100 év alatt, most meg -40 % a kötvénypiac. De nem szabad az egy- vagy páréves eredményeket tekinteni irányadónak, nem szabad pusztán azért ebbe vagy abba fektetni, mert mostanában jól vagy rosszul muzsikált. A nagy képet kell nézni.

A tőkepiaci alakulások egyenesen arányosan teljesítenek a gazdasággal. Ha jó gazdasági adatok érkeznek, akkor veszik a részvénypiacot, ha rosszak, akkor eladják. Miközben ez történhetne akár fordítva is, hiszen ha valami túlértékelt, akkor érdemes realizálni néhányszor a hozamokat, ha pedig csökkennek a piacok, mert rossz gazdasági adatok érkeznek, akkor érdemes bevásárolni.

Összefoglalva: mit érdemes csinálni, ha valaki egy válságban ül, és jó ideje folyamatos mínuszban van?

  1. Türelemmel kivárni

Élvezni kell a tőkepiaci befektetések legnagyobb előnyét, vagyis hogy nem kell velük foglalkozni, elég csak egyszerűen kivárni, hogy rendeződjön a helyzet. Akinek egy normál portfóliója van, annak csupán idő kérdése, hogy ez megtörténjen.

  1. Felülvizsgálni a portfólió elemeit

Át kell gondolni, hogy jó-e az az összetétel, amit kiválasztott, nincs-e nagyon kiszolgáltatva egy-egy területnek. Minél jobban elbillen a portfólió egy szűk területre, annál nagyobb az esélye, hogyha beragad.

  1. Növelni a befektetést

Igenis érdemes növelni, bevásárolni, hozzátenni, amíg olcsó a piac, jók az árak. Történhet ez reallokációval, tehát ami magasabban van, abból átcsoportosítani az alacsonyabbakba.

Az biztos, hogy a piac helyre fog állni, arra adtunk információkat, hogy átlagosan mennyi idő alatt, azt pedig csak elismételni tudjuk, hogy minden csak türelem kérdése. Ha nem lennének válságok, nem lenne gazdasági növekedés se. Ha meg örökké tartanának, akkor nem készítettük volna el ezt az adást se, ami éppen erről szólt, hogy a válságok EGYSZER véget érnek.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson ide:

A témát körbejárták: Horváth Attila, Kovács Máté és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem