Nemrég jelent meg a KSH legfrissebb felmérése arról, hogy a magyar háztartásoknak hogy néz ki a vagyoni szerkezete, átlagosan mennyi pénzt tartanak különböző eszközökben, bankbetétben, részvényben, kötvényben az emberek. Az alaposabb magyarázat nélkül közölt adat pedig majdhogynem közfelháborodást okozott, mert elég kevesen találták azt a 13 milliót otthon a cihában, vagy a nevük alatt a bankban.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben megvizsgáltuk, hogy jön ki ez a 13 milliós átlag, és milyen módon oszlik meg a különböző befektetési formák között. A felvétel meghallgatásához kattintson az alábbi linkre:
Mennyire tükrözi a valóságot az a statisztika, ami a közelmúltban letarolta a médiát, történetesen, hogy átlagosan 13 millió forint megtakarítsa van a magyaroknak?
Nem túlságosan. Pontosabban éppen az ilyen statisztikai adatok mutatnak rá arra, mennyire félrevezető tud lenni, ha szimplán csak egy átlagértéket mondunk valamivel kapcsolatban, és nem pedig egy mediánszámítással kalkulált, a valósághoz közelebb álló adatot közlünk.
Sokkal többet elárul az átlag megtakarítások mértékéről, ha azt a körülbelül 4 millió háztartást vizsgáljuk meg Magyarországon, akik nem lógnak ki a szélsőségek felé semmilyen irányában. Az ő megtakarításaikból mutathatnánk reális képet arról, hogy mi nevezhető a magyar átlagnak. Csak sajnos ez sokkal lesújtóbb adat, mint az a bizonyos 13 millió, mert valójában a pénzügyi megtakarítások 83 %-a a lakosság 30 %-ánál összpontosul.
Tehát a háztartások több mint kétharmadánál vagy semmilyen megtakarítás nincs, vagy maximum 1-2 havi fizetésnek megfelelő. A lakosságnak ezen része az EU szerint meghatározott szegénységi küszöb alatt él, és tengeti mindennapjait tulajdonképpen folyamatos létbizonytalanságban.
Az elkeserítő tényeken túl azért vannak pozitív statisztikák is. A rendszerváltás óta a megtakarítások mértéke növekedett, 2010. óta ráadásul exponenciálisan. Mára 54 ezer milliárd forint fölé emelkedett a lakosság kezében lévő megtakarítás.
Összefoglalva: Attól még, hogy egy főre elvileg több megtakarítás jut, valójában pénz csak a felső 30 %-nál van. Ott is minél jobban közeledünk a szélsőértékhez, annál drasztikusabban nő a mennyisége. Aki gazdag, az nagyon gazdag, és ez kompenzálja azt, hogy milyen rengeteg ma a szegény ember itthon. Az olló óriásira nyílt.
A kérdés tehát továbbra is fennáll: akinek tényleg van megtakarítása, az miben és mennyit tart?
Léteznek olyan publikus banki adatok, amikből sokkal több kiderül, mint a leegyszerűsített KSH adatból, és ami alapján megtudhatjuk, hogy néz ki a magyarok megtakarításának a szerkezete, és hogy gondolkoznak a szinte semminél már jelentékenyebb megtakarítással rendelkező emberek.
Ezek alapján egy „átlag” magyar embernek a következőképpen van elosztva a megtakarítása:
– készpénzben 1,61 millió
– bankbetétben 3,4 millió
– államkötvényben 2,89 millió
– egyéb kötvényekben 240 ezer
– magán kölcsönökben 850 ezer
– tőzsdei részvényekben 480 ezer
– befektetési jegyekben 2,03 millió
– életbiztosítási díjtartalékokban 570 ezer
– nyugdíjpénztári díjtartalékokban 580 ezer forint
Összesen: 12,6 millió forint
Ezek az adatok valamennyire persze folyamatosan változnak, de mégis levonhatók belőlük bizonyos következtetések, és kirajzolódnak bizonyos trendek:
- A magyarok nagy kedvence, a bankbetét például visszaesésben van. Az inflációra ugyanis szépen lassan reagálnak a magyarok, és átteszik a pénzüket állampapírba, illetve egy kis részét még más eszközökbe. Varga Mihály nyilatkozata szerint állampapír értékszámlája ma Magyarországon körülbelül 900 ezer embernek van, ez három évvel ezelőtt még csak 700 ezer volt. A Magyar Államkincstár által közölt adatok szerint pedig már meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, amit a magyar lakosság összességében állampapírban tart. Ez történelmi csúcsnak mondható.
- Az elmúlt 30 évben egyre nagyobb szeletet tesznek ki a tortából a befektetési alapok. Egyre többen gondolkoznak úgy, hogy ha már elviszik egy bankba vagy egy brókercéghez a pénzüket, akkor jó lenne, ha az nem csak egy olyan szimpla eszközben kamatozna, mint amilyen az állampapír, hanem valami izgalmasabban. Ugyanakkor még nem veszik a bátorságot, vagy nem kívánnak elmerülni a részvénypiac rejtelmeiben annyira, hogy egyedi papírokat vásároljanak, így tökéletes nekik a köztes út, vagyis hogy alapokon keresztül invesztálják a megtakarításukat.
Annak ellenére is bíznak még ebben a befektetők, és sokan csoportosítanak át befektetési alapokba állampapírból, hogy adózás szempontjából 2023. július 1-től már elég magas sarcot, 28 %-ot vetnek ki rá.
- A helyzetet azért az árnyalja, hogy egyre több TBSZ számla is nyílik (bár nagyon lassú ütemű ez a növekedés), most körülbelül 250 ezer tartós befektetési számla lehet az országban. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi embernek van számlája, mert egy fő nyithat többet is, és aki egyszer kipróbálta és bevált neki, az szinte biztos, hogy többet is fog nyitni, és jól is teszi.
Egy friss kimutatás szerint egy negyedév alatt 170 ezer új értékpapírszámla nyílt, ami rengeteg, a nyolc év alatt összegyűlt összesen 250 ezer tartós befektetési számlához képest, de legalább az emberek igyekeznek csinálni valamit a pénzükkel, és mozdítják az infláció elől; ami könnyen lehet, hogy az év végével 35 % körül lesz.
- Szintén nem túl szép adat, hogy még mindig egymillió felett van az unit linked biztosítási számláknak a száma. Nem igazán jó konstrukciók ezek, és nem biztosítanak reálhozamot, mégis sok esetben így adják el őket.
Összefoglalva: még ha egy picit későn ébredve is – a válság második évében – de legalább sokan már elkezdtek arról gondolkozni, mit tehetnek a pénzükkel, hogy ne olvadjon el. A bankbetétből jellemzően állampapírba rakták a megtakarításukat, akinek pedig olyanja már volt, azok közül sokan állampapírból befektetési alapba. Sok még a megfontolatlanság és a bizalmatlanság, de egy kis lépést is megérni megtenni ilyen gazdasági körülmények között.
Szeretné megtudni, mit kell megfontolnia ahhoz, hogy ne maradjon ki a jövő pénzügyi lehetőségeiből? Legújabb Pénz beszél podcast adásunkból megtudhatja:
Fontos az időzítés
Jelenleg olcsón lehet vásárolni ETF-eket, befektetési alapokat és részvényeket, tehát kifejezett reáleszközöket. Aki hosszú távra tekint előre a befektetésével kapcsolatban, és nem csak menekül előle, hanem lehetőséget is lát a recesszióban, az tudja, hogy előbb-utóbb konjunktúra fog következni. Várhatóan globálisan 2024. végén, 2025-ben, nagyjából ugyanaz fog következni, mint ami lenni szokott válságok után; a részvényárfolyamok akár több tíz százalékos hozamot is hoznak majd.
Akik most óvatosak vagy rövidlátók, azok könnyen lehet, csak akkor kapcsolnak majd, hogy át kéne tenni a pénzüket állampapírból részvénybe, amikor ez már begyűrűzik a hírekbe is, és például az amerikai részvénypiac 50 %-ot emelkedik. Pedig sokkal jobban jártak volna, ha ezt korábban megteszik, és nem csak a piac után rohanva.
Összefoglalva: az időzítés is számít, és a portfóliónak a megosztására is nagy hangsúlyt kell fektetni. A bankbetét mellett feltétlen, de az állampapír mellett is érdemes több sávot létrehozni, akár egy kifejezett gyorsítósávot, amivel hosszú távú célt tudunk maguknak kitűzni.
Prémium banki és privát banki ügyfelek
Prémium banki ügyfélszámlából közel 600 ezer van az országban – a nagyobb bankok közlései alapján. Ezeken a számlákon az átlag vagyon 12,3 millió forint.
Kétféleképpen lehet valaki prémium banki ügyfél:
- Egyrészt, ha a keresete, illetve a számlájára érkező rendszeres bevétele ezt indokolttá teszi. Ennek a határa jellemzően minimum 4-500 ezer forint szokott lenni, de vannak olyan szolgáltatók, amelyek igen alacsonyra, úgy havi 300 ezer forintra teszik.
- A másik lehetőség, hogy a számlán van egy viszonylag magas alapösszeg. Egyes szolgáltatóknál 8 és 30 millió forint között, máshol 10 és 100 millió közötti az az összeghatár ami alapján a prémium ügyfelek közé sorolják a számlavezetőket.
Az efölötti alapösszeggel rendelkezők már privát banki ügyfelek. A különböző bankok nyilvántartásai szerint jelenleg Magyarországon 56 ezer ilyen ügyfél van, náluk az egy számlára jutó átlag vagyon kb. 142 millió forint.
Az, hogy 100 millió forint körüli vagyona kell legyen egy ügyfélnek ahhoz, hogy legyen egy dedikált kapcsolattartója, egy privátbankár, aki foglalkozik a befektetéseivel, elég szigorú gyakorlatnak számít.
Ha valakinek van 10-20 millió forintja, az is megérdemelné, hogy legyen személyre szabott befektetése, hogy legyen egy olyan fajta személyes kapcsolata egy szakemberrel, akitől megnyugtató válaszokat kap a megtakarításaira vonatkozóan. De sajnos ez valóságban nem így van. A lakossági ügyfelek esetében meg aztán pláne a no limit policy él, nincs meghatározva, hogy egy lakossági ügyintézőre hány ügyfél jut.
Az ember lakossági ügyfélként bemegy a bankfiókba, sorszámot húz, és legnagyobb valószínűséggel olyan ügyintéző foglalkozik majd vele, akinek nincsen ilyen téren professzionális képesítése, így jogi okokból nem is tehet mást, mint hogy lerak a kedves érdeklődő elé három prospektust, az pedig kiválaszthatja, hogy számára mi lesz a megfelelő. Ebben az ügyintéző nem tudja hathatósan támogatni, és nincs kompetenciája abban, hogy többet mondjon a témában, csak legfeljebb még azt, hogy létezik a Magyar Állampapír is.
Ehhez képest a prémium banki ügyfelek esetében sem óriási a különbség. Egy tanácsadóra itt is 4-600 ügyfél jut, de már nem csak 3-5-8 alapból lehet választani nála, hanem egy-két hasznos infóval is el tudja látni az ügyfelét. Viszont bármilyen piaci változás van, nem nagyon tud rá érdemben reagálni, még akkor se, ha például lejár valami, mondjuk egy TBSZ. Egy többszáz ügyféllel behavazott tanácsadó nem tud mindenkinek az ügyével up-to-date módon foglalkozni, mindenkit felhívni, mert képtelenség ennyi ügyet szorosan kézben tartani. Sőt, még az ügyfél is nehezen tud neki telefonálni, mert állandóan foglalt, vagy már esetleg nem is dolgozik az adott banknál.
Így nem marad más lehetőség, mint bemenni, kivárni a sort, és akkor valaki előbb-utóbb érdemben foglalkozik az ügyével, vagy új időpontot kap, amikor kompetens szakemberhez juthat.
A privátbanki szolgáltatás esetén 100-150 ügyfél jut egy tanácsadóra. Ez az a szint, ahol a tanácsadó már meg tudja jegyezni az ügyfél nevét, tudja, mi van a portfóliójában, és ha valami történik, akkor tud neki szólni, vagy föl tudja venni neki a telefont, és érdemben tudnak beszélni.
„Rejtett” pénzek
- Egyrészt nem minden bank közöl adatot, biztosan csak a legnagyobbak, másrészt az sem publikus, hogy egy brókercégnél általában mennyi pénzt tárolnak. Amikor a Random átment az Erstéhez, akkor lehetett tudni, hogy kb. 70 milliárd forint vándorolt át vele.
- Nem világos, hogy mennyi pénzt tartanak a magyarok külföldön, pedig jelentős összeg lehet, ha abból indulunk ki, hogy 30 éve van már erre lehetőség, és most is hot topic-nak számít.
- Nem tudjuk azt, hogy mennyi pénz van aranyban, műtárgyban, matracokban, bibliákban, illetve befőttesüvegekben.
- A biztosításoknál történő eseti befizetések szintén jelentős összeget tehetnek ki.
Ezek miatt is nehéz megmondani, hogy pontosan mennyi megtakarítása lehet egy átlag magyar háztartásnak. Az előző, 2008-as válságot követően, 2010-11 környékén volt egy hitel-előtörlesztési lehetőség, amikor 100 milliárdok kerültek elő ezekből a rejtett vagyonokból. De mivel az összes befektetési eszköznek az értéke növekedett, ez az otthon tartott készpénz mennyiségét is jelentősen felduzzasztotta, viszont az infláció szépen folyamatosan eszi meg az ilyen vagyonokat.
Ezek tetejében még sokaknak állhat a pénze csalásokban is, amelyek végképp arról ismertek, hogy nem regisztrált pénzintézeteknél történnek, nem közzétett értékpapírszámlákon.
Összefoglalva: ha van majdnem 1 millió számla az Államkincstárnál, van kb. 1 millió unit linked szerződés, 600 ezer prémium, 56 ezer privátbanki ügyfél, és ezen kívül még rengeteg olyan pénztárolási mód, amire nem lehet rálátni, akkor megbecsülve kb. 2-3 millió embernek lehet ma Magyarországon érdemi megtakarítása, amivel kapcsolatban már el kell gondolkodnia, hogy mit csinál.
Ez a hazai lakosság egy szűk keresztmetszete, és ez alapján rengeteg embernek itthon gyakorlatilag semmilyen megtakarítása nincs.
A magyar befektető három jellemzője
Abból kiindulva viszont, hogy az ismert vagyonokat hogyan osztják be az emberek, a magyar befektetőknek három öt jellemzője van:
- A magyar befektető biztonságot keres – nem véletlen, hogy a megtakarításainak nagyobb részét betétben vagy állampapírban tartja. Aki eljut oda, hogy a betétről váltana, az jellemzően állampapírba megy át, tehát nem egy biztonságos megoldásból egy rizikósabba, hanem egyik biztonságosból a másikba.
- A magyar befektető tájékozatlan – ha tisztában lenne mélységeiben is a lehetőségeivel, akkor nem tartana állampapírban és biztosításban ilyen sok pénzt, pláne nem bankbetétben. Ha pontosabban tudná, mit lehet kezdeni a pénzével, akkor valószínű, hogy ennél jobb döntéseket is tudna hozni, és nem lenne ilyen egyoldalú a befektetéseknek a szerkezete.
- A magyar befektető még építi a vagyonát – az elmúlt 10 évben négyszeresére nőtt a magyarok megtakarítása, ez hatalmas változás.
- A magyar befektető tapasztalatlan – sokaknak most először nyílik lehetősége arra, hogy elgondolkodjanak, mit tudnak csinálni a megtakarításukból. Most először van pár millió forintjuk, amivel „nem tudják, mit kezdjenek”. Nem akarnak ingatlant venni belőle, nem akarják elkölteni, és ez feladja nekik a leckét.
- A magyar befektető alkalmazkodó – bár lassú a fejlődés, mégis érezhető azért a változás. Reményteljes, hogy az elmúlt években több százezer új befektető nyitotta meg első számláját, egy részükben pedig felébred a vágy, hogy az állampapírnál többet érjenek el.
Az emberek egy részének ugyan több pénze lett, de tájékozottabbak nem lettek. Tehát az átlagos magyar befektető tanulási folyamatban van.
Az Érthetően a befektetésről című könyv, ami november végén fog megjelenni, és bő 350 oldalas, éppen nekik lehet hasznos, mert olvasmányos módon segít abban, hogy akinek még nincs jelentős befektetési tapasztalata, az a nulladik lépcsőről fel tudjon lépni az elsőre, és olyan befektetési portfóliót állítson össze, ami valójában az igényeihez mért.
Százezreket érintő kérdés ez, ha abból indulunk ki, hogy most, a „nagy állampapírláz” idején, rengetegen vásárolják meg életük első értékpapírját, és először nyitnak ilyen számlát úgy, hogy soha korábban nem vásároltak semmilyen befektetést. Most szerzik meg az első tapasztalataikat, és még nem számítanak rá, hogy a következő években a most beígért a kamatok el fognak olvadni, és a láz alább fog hagyni, miközben a részvénypiac viszont dübörögve fog mellettük elrohanni, és a vonatra ők meg csak későn igyekeznek majd felkapaszkodni.
Ha valaki úgy érzi, hogy nemcsak a bankbetét és az állampapír világában szeretne a befektetései kapcsán tájékozódni, akkor az jelentkezzen hozzánk egy díjmentes konzultációra.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! Kattintson ide:
A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Tátrai Csaba, az InwestMentors privát bankárai.
