Skip to main content

Rég érkeztek már bizakodásra okot adó hírek a magyar befektetői piacról, de most újra van okunk rá, hogy visszafojtott lélegzettel, reménykedve várjuk a jövőévet. Ugyanis komoly mérföldkőhöz érkezett az állampapírpiac és az egész magyar befektetési piac azzal, hogy megváltozott a Prémium Magyar Állampapír kamata. Vannak, akiket váratlanul ért a bejelentés, ők megijedtek, és a legrosszabb forgatókönyveket vizionálják, sokan pedig még nem realizálták, hogy milyen következmények léphetnek fel az új állampapír nyomában. Akik viszont eleve hosszútávon gondolkoznak a befektetésekkel kapcsolatban és alaposan átgondolják a kérdést, azok joggal bízhatnak benne, hogy komoly hatással lesz a befektetői stratégiákra az új PMÁP, és inkább pozitív, mint negatív előjellel.

A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen kielemeztük, milyen szemléletváltást és újra rendeződést hozhat a magyar befektetői piacon az új kondíciókkal meghirdetett PMÁP.

Az adásban szó lesz arról, hogy

  • milyen volt az idevezető út?
  • hogyan állította a feje tetejére az egész befektetési piacot Magyarországon az új állampapír?
  • a jövő és a jelen tanulságaiból kiindulva mire lehet majd számítani a jövőben az állampapírpiacon?
  • mik lesznek ezután a reális hozamelvárások?
  • milyen eszközökkel járhat jobban a befektető, mint a régi vagy az új PMÁP-pal?

Majdnem egymillió embernek  van állampapírja ma Magyarországon – ezért hatalmas felelősség, hogy milyen rendelkezéseket hoz ebben a témakörben az állam. Társadalmi, politikai, nemzetgazdasági hatásai vannak minden lépésnek, sőt mi több, annak a súlya is a döntéshozót terheli, hogy Magyarország működőképes marad-e, vagy sem.

Mi a konkrét bejelentés?

  1. december 1-je előtt még lehetett vásárolni 14,75%-os, 2024-ben körülbelül 18-19%-ot fizető Prémium Magyar Állampapírt, de a december 1. után vásárolt PMÁP-ra a fix kamat már csak 9,9% lesz 2024-ben és 2025 első felében, függetlenül attól; hogy mennyi volt 2023-ban az átlag infláció. Ergo a Prémium Állampapírra ennyit fognak fizetni és kész, hiába alacsonyabb ez egyértelműen, mint amennyi a 2023-as átlaginfláció, és amennyi várhatóan a 2024-es lesz. Ugyanakkor jó eséllyel még így is szép reálkamatot fog biztosítani 2024-ben, amikor a kifizetések zöme lesz.
  1. első felében pedig majd kifizeti a 9,9% időarányos részét, aztán két sáv lesz: 2025-től ’29-ig 0,5%-os kamatprémiummal fut, 2029-től a lejáratig, vagyis 2031-ig pedig 1% kamatprémiummal fizet az infláció fölött ez az állampapír.

Mi vezetett ide?

Nem egyik pillanatról a másikra született meg ez az új helyzet, amit most látunk. Ez egy egész eseményláncolatnak a fontos mérföldköve, amire már lehetett számítani azután, hogy egész 2023. arról szólt, hogy egyre jobban nyesegették és szigorították az állampapírok kondícióit.

Először is szolgáltatóként 25 millióban limitálták, hogy mennyi PMÁP-ot lehet vásárolni (korábban ez korlátlan volt), aztán lecsökkentették a kamatprémiumát, és kitolták az időtávot. Megemelték közben a Bónusz Állampapírnak a kamatprémiumát, a népszerűsítő kampányok erre fókuszáltak, a Prémiumot pedig nem reklámozták tovább.

De miért csinálja ezt a manővert az Államadósságkezelő Központ?

A befektetőknek az az érdeke, hogy minél több kamat érkezzen az állampapírjukra, az államnak pedig az az érdeke, hogy ésszerű mértékben adjon csak kamatokat, vagyis hogy a lehető legkevesebbel próbálja megúszni a hitelfelvételt, amit tulajdonképpen az állampolgárai biztosítanak a számára. De ami az elmúlt egy-két évben történt, az borzasztó piactorzító hatású volt. Ennek a nyomában ez végre ésszerű döntésként is értelmezhető, ami több oldalról is megközelíthető.

  • Egyrészt irdatlanul magas az a kamatteher, amit fizetni kell, a világon sehol nem akarnak ilyen sokat fizetni az állampapírokra. Ezért ahol csak tudják, és amilyen gyorsan csak tudják, lenyesegetik a terheket. Hiszen, ha kamatokra és adósságteherre költik a pénzt, akkor nem tudják másra, például oktatásra vagy egészségügyre.

Tehát 2024-ben már tényleg annyira magas kamatok lesznek a régi PMÁP-on, hogy kénytelen volt az állam ezeken előbb-utóbb finomítani.

  • Másrészről soha korábban nem volt még egyetlen egy típusú állampapírban sem ennyire sok pénz, mint a Prémium Magyar Állampapírban. A marketingkampány „sikeres” volt, ma a lakossági kézben lévő magyar állampapíroknak több mint a kétharmada, 6600 milliárd forint ebben az állampapírban van, csakhogy ezek ha 2025-ben lejárnak, 18-19%-ot kellene fizetni rájuk. Ezért, ha az az egyik napról a másikra történne, hogy ma még fizet 18%-ot, holnap pedig már csak 5-öt, az sokkoló lenne a befektetők számára, és sokan kivennék a pénzüket.

Nem kell magyarázni, hogy ez milyen kritikus hatással lenne az államadósság finanszírozására. Felérne egy bankpánikszerű helyzettel, csak nem a bankokat rohamoznák meg a betétesek, hogy kivegyél a pénzüket, hanem az államkasszára nehezedne a nyomás.

Nem maradt ezért más megoldás, mint valamilyen módon szoktatni a befektetőket ahhoz, hogy egyre kevesebb lesz a kamat. Ez pedig egy köztes lépésnek tekinthető, amivel igyekeznek kipuhatolni, mi az, ami még belefér a befektetőknek.

Továbbá próbálják a befektetőket arra is kicsit trenírozni, hogy ne fél-egy éves időtávban gondolkozzanak az állampapírok tartásával kapcsolatban (sem). Nem tanácsos úgy gondolkozni, hogy ha most éppen magas a kamat, akkor gyorsan berakom a pénzem ebbe, aztán ahogy vége van a magas kamatkörnyezetnek, akkor itt kirántom belőle.

Jogos ambíciója az államnak, hogy az állampapírokat is próbálják a hosszabbtávú befektetési stratégiák részévé tenni, aki pedig ezzel ellentétes módon gondolkozik, azt azzal „regulázni”, hogy csak sokkal alacsonyabb kamathoz juthat.

(Vannak egyébként olyan állampapírok, diszkontkincstárjegyek, amik most is a felét vagy a harmadát fizetik.)

Ezekkel párhuzamosan burkolt módon elkezdte kipuhatolni az Államkincstár azt is, hogy mennyire vannak tisztában a befektetők azzal, hogy a Prémium Állampapírt hogyan lehet visszaváltani. Mert a közhiedelemmel ellentétben a Magyar Állam nem vállal visszavásárlási garanciát. A jelenlegi csak egy bónusz ösztönzés, amit az Államkincstár mézesmadzagként elhúz, de nincsen sehol sem rögzítve, hogy kötelezően örökké biztosítja majd a befektetők számára.

A mostani -1%-os visszavásárlási értékkel az Államkincstár egyébként védi a befektetőket az állampapírok árfolyamingadozásától, de ezt bármikor egyoldalúan megváltoztathatja az ügyfelek kárára. Nyilván egy ilyen lépés elég nagy arcvesztéssel járna a magyar döntéshozó számára, de sok mindent elnézett már ez az ország.

Szeretné megtudni, milyen további kilátásokat teremt az új PMÁP a befektetési piacon? Legújabb Pénz beszél podcast adásunkból megtudhatja: 

Távolabbi kilátások

2023-ra ki van tűzve, hogy minden magyar állampolgárnak legyen kincstári számlája. E mögött az állhat, hogy így vagy úgy, de az állam készül arra, hogy amikor már nem lesz annyira vonzó a PMÁP (mert 18% után már csak 6%-ot fizet), akkor az emberek azon része, amelyik rövidtávon gondolkozott ebben az eszközben, az ki fogja venni belőle a pénzét, és jobb alternatívát keres.

Ezt háromféleképpen fogja tudni kezelni az állam:

  1. Ad valamilyen másik alternatívát állampapírokban. Ez a mostani is tulajdonképpen erről szól, az új Prémium Állampapír egy kicsit hosszabb távon adja el ugyanazokat a kamatokat.
  2. Megemeli a visszavásárlási díjat. Ez elég fájdalmas lenne, így remélhetőleg ez az a legutolsó, ami eszébe jutna.
  3. Becsatornáz újabb befektetőket. He eddig volt egymillió, akkor legyen most hárommillió államkincstár-tulajdonos, és akkor eddig egymillió ember dobott össze egy bizonyos összeget, ezután pedig hárommillió fogja kisebbegységekből. Ezzel talán képes lenne kompenzálni azt a kiáramlást, amit 2024. végétől , 2025. elejétől jöhet a PMÁP-ban.

A Portfolio.hu cikke szerint körülbelül 20 milliárd forintot tud spórolni az állam az új Prémium Állampapír bevezetésével. Ha elérhetőek lesznek már azok a adatok, hogy milyen ütemben veszik a magyar emberek ezt az állampapírt, ez persze módosulhat, de a jelenlegi adatok szerint ez a 2025-re becsült GDP 0,02%-a, a teljes kamatteher pedig a GDP 4%-a körül lesz. Vagyis nem tűnik jelentős spórolásnak ez a lépés, így nem ez feltételezhető az elsődleges indoknak, sokkal inkább a befektetők azon szemléletváltásának az előre mozdítása, amit kifejtettünk.

Új realitások jönnek

Ha meg akarjuk határozni, mi a reális hozamelvárás, akkor nem lehet abszolút számokkal kalkulálni, hogy mi számít soknak vagy kevésnek, mindig csak valamihez képest lehet meghatározni ezt.

A viszonyítási pont minden esetben a kockázatmentes állampapírhozam. Eddig ez az átlagbefektetők számára a PMÁP hozama volt, vagyis ők azt nézték, hogy idén 15, jövőre 18-20%, – tudnak-e ennél lényegesen többet keresni, lehetőség szerint azonos (alacsony) kockázattal.

Ez viszont már csak azért is torzított hozzáállás, mert egy évre szól, és ugyanúgy vannak benne kockázatok, csak burkoltan (forint alapú, stb). Mindenesetre ez meghatározta azt, hogy mi volt a befektetők hozamelvárása általánosságban. Most viszont ami eddig 15-20% volt, az lement 9,9-re, így a befektetőknek ezentúl azt kell néznie, hogy mi az, ami valamennyivel nagyobb kockázatért cserébe, de 9,9%-nál magasabb hozamot tud kínálni, nem pedig azt, ami 20%-nál is többet.

Ráadásul az se tud elkerülni minden kockázatot, aki arra hajt, hogy kihasználja egy évre a régi PMÁP 18%- át, az újat pedig megveszi egy év múlva, mert előfordulhat, hogy jövőre már az új állampapír nem lesz elérhető, vagy kitalálnak egy még újabbat, ami még kevesebb kamatprémiumot, meg induló kamatot fizet, illetve megtörténhet az is, hogy a visszavásárlási értéket fogják növelni. Úgyhogy ez sem egy biztos megoldás, ezértis érdemes inkább érdemesebb hosszabb távra gondolni.

Az, hogy mindenkinek át kell gondolnia az egész befektetői stratégiáját, jót tesz az egész befektetési piacnak, mert a realitások felé tereli azt.

2024-ben már végképp nagyon eltorzíthatta volna az egész befektetési piacot az, ha egy átlagember azt látta volna, hogy ugyan csak rövid távon, de állampapírral kockázatmentesen 18%-ot keresni, a befektetési alapoknak meg az eredménye 5-10% (sőt, az előző két évben bőven ez alatt volt). Mert ez könnyen arra sarkallhatott volna sokakat, hogy a hosszútávra szóló befektetéseiket, a részvényalapokban lévő pénzüket átpakolják rövidtávú eszközökbe (valószínűleg jó nagy bukókkal). Ez egy rendkívül káros folyamat lett volna, de ezzel a lépéssel szerencsére megváltozik a viszonyítási pont.

Sokszor elmondtuk már, de nem lehet elégszer elismételni: a rövidtávon jónak tűnő befektetések között ugrálva általában rosszabb eredményt lehet elérni, mint egy eszközosztályt hosszabban megtartva, és/vagy értékálló devizában tartva a pénzünket, normális diverzifikáltság mellett. Tehát ki lehet használni a PMÁP előnyeit, csak nem kizárólagos gondolkodással, all-in szemlélettel.

Mennyit lehet elérni ugyanolyan időtávon másodpiaci állampapírokkal és a Prémium Állampapírokkal?

A Bankmonitoron van egy számítás, amiben összehasonlítottak az új PMÁP-ot a régivel 10 millió forinttal kalkulálva:

  • Rövid távon is, meg hosszabb távon (2025. áprilisig) nyilvánvalóan a régi Prémium Állampapírral 830 ezer forinttal több kamatot lehet elérni.
  • Hosszabb távon viszont nincs jelentős különbség. Tehát a kamatkülönbözet idővel teljesen lemorzsolódik, mert az új állampapírnak nagyobb a kamatprémiuma. Tehát a kamatprémiumon behozza az az állampapír azt, amit a régi Prémium Állampapír a jövő évben még tud nyújtani. 10 millió forintra vetítve, 2032-ig megtartva 14 millió 970 ezer forintot lehet kapni az új sorozatból, a régiből pedig 14 millió 900 ezret.

Összefoglalva: A régi esetében tehát azon van a hangsúly, hogy sokat keressen a befektető, de csak nagyon rövid távon, az új esetében pedig hosszabb távon, egyenletesen, de közepes mértékben keressen.

Másodpiaci kötvények

A képlet igaz a másodpiaci kötvényekhez viszonyítva is: azoknak a kezdő hozama kisebb most is, mint ahogy máskor is, de grafikonokon megnézve míg a régi (és az új) Prémium Állampapír meredek görbét ír le, addig az egyéb kötvények szintet tartanak.

Nyolc éves időtávon 50-60% körül lehet keresni a PMÁP kötvényekkel. Ennek majdnem a duplája, amit egy dolláros állampapírral el lehet érni, ha visszaforgatjuk a kamatokat, és évente átlag 2%-os forint-dollár gyengüléssel számolunk. Ha levonjuk belőle a költségeket, még úgy is többtíz százalékkal többet lehet ezekkel keresni.

2033-ig 58% a teljes Prémium Állampapírral elérhető hozam. A másodpiaci fix kamatozású forintos állampapírokkal pedig 106%, devizanyereséggel együtt pedig 136% az összesített hozam.

Persze ebben a számításban van néhány változó tényező. Nyilván nem lehet pontosan tudni, hogy a forint-dollár árfolyam hogy fog alakulni, ahogy nem lehet tudni azt sem, hogy pontosan mennyi lesz az infláció. De látható, hogy a különbség nem 1-2%, hanem olyan nagy, amibe belefér valamekkora hibalehetőség.

A dimenzióváltás nem csak az állampapír kontra állampapírra igaz, hanem az állampapír kontra részvény, állampapír kontra arany vagy ingatlan-ra is. Tehát mindennel kapcsolatban megváltoztatja a viszonyítási pontot az új PMÁP, és a nyomában beláthatóvá válik, hogy érdemes valamivel nagyobb kockázatot vállalni egy lényegesen magasabb hozamért cserébe.

Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél című podcast adásunkat! 

 

A témát körbejárták: Horváth Attila, Kovács Máté és Magyar Zoltán, az InwestMentors privát bankárai.

 

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem